A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 41/A. §-a, 75. § (18) bekezdése, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 53. § (3) bekezdése, valamint a Fővárosi Törvényszék 77.Pk.64.904/1991/68. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Csepeli Munkásotthon Alapítvány (székhelye: 1215 Budapest, Árpád út 1–3. képviseli: Nagy József a kuratórium elnöke; jogi képviselője: Zárai Ügyvédi Iroda, dr. Zárai Eszter ügyvéd 1211 Budapest, Központi út 55/B. II/215. a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál. Indítványában elsősorban az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 41/A. §-a és 75. § (18) bekezdése, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cet.) 53. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, másodlagosan a Fővárosi Törvényszék 77.Pk.64.904/1991/68. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
[2] Az indítványozó sérelmezte az Ectv.-nek a közhasznú jogállású alapítványokra vonatkozó kiegészítő szabályait. A rendelkezések szerint, ha közhasznú jogállású alapítványban az alapító — több alapító esetében valamennyi alapító — halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az alapítói jogokat a kuratórium (kurátor) vagy a bíróság gyakorolja, és az alapítvány közhasznú tevékenységei között legalább három a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerinti önkormányzati feladat, az alapítói jogok gyakorlójává az indítvánnyal támadott rendelkezés szerint javasolt személy válik. Az alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testületét az alapítói jogok gyakorlójának személyére vonatkozóan javaslattételi jog illeti meg. A képviselő-testület csak az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot javasolhat az alapítói jogok gyakorlójának.
[3] Az indítványozó álláspontja szerint az Ectv., a Cet. támadott rendelkezései, valamint a Fővárosi Törvényszék 77.Pk.64.904/1991/68. számú végzése – tekintettel arra, hogy az indítvánnyal támadott rendelkezéseken alapul – sértik az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését, a VIII. cikk (2) bekezdése szerinti szervezetek létrehozásának szabadságához való jogot, a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség elvét, a XXIV. cikkben garantált tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogot.
[4] Az Ectv. támadott rendelkezései – indítványozó szerint – azért korlátozzák a szervezetek létrehozásának szabadságához való jogot [Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése] mert az alapítói jogkört gyakorló személy kijelölésének eljárása során figyelmen kívül hagyják az alapítói jogokat aktuálisan gyakorló szándékát, és az Ectv. indítvánnyal támadott rendelkezése elvonja az alapítói jogokat gyakorló személytől a kijelölés szabadságát.
[5] Indítványozó az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének sérelmét abban látja, hogy a jogalkotó különbséget tesz a gazdálkodó szervezetek között azzal, hogy csak a székhely szerint illetékes helyi önkormányzat képviselő testülete járhat el és csak a 100 %-ban nyilvánvalóan a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság kérhető fel az alapítói jogok gyakorlására.
[6] Az Alaptörvény XXIV. cikke, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmét indítványozó szerint az Ectv. rendelkezéseinek hiányossága okozza, nem épített be ugyanis a jogalkotó az eljárásba jogorvoslati lehetőséget, sem a kuratórium sem más számára (még az ügyészség számára sem), a települési önkormányzat képviselő-testületének javaslattételéről szóló normatív határozatával szemben, ezen kívül az alapítói jogkört gyakorló részéről még kijelölés sem szükséges.
[7] 2. A Fővárosi Törvényszék 2014. november 24-én kelt, 77. Pk.64.904/1991/62. számú végzésével állapította meg, hogy az indítványozó alapítvány közhasznú szervezet, amelynek megfelelően alapító okiratát módosította. Az alapítvány kuratóriuma 2015. július 15-én, valamint 2015. július 29-én az alapító okirat módosítására irányuló változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amely arra irányult, hogy egyrészt az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, ennek hiányában a kuratórium gyakorolja, másrészt hogy az alapítói jogokat gyakorló kuratórium az alapítói jogok gyakorlását másra ruházza át.
[8] E kérelmet – mint nem jogosulttól származót – a Fővárosi Törvényszék 2015. szeptember 16-án kelt, 77.Pk.64.904/1991/68. számú végzésével a Cet. 29. § (1) bekezdés f) pontja alapján – tekintettel az Ectv. 41/A. § (1) bekezdésére – elutasította. Az indítványozó e végzés ellen 2015. október 1-jén postai úton nyújtott be fellebbezést, majd az elsőfokú bíróság hiánypótlásra való felhívása után elektronikusan is előterjesztette a fellebbezést. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. december 17-én kelt, 4.Pkf.27.228/2015/2. számú végzésével a Cet. 29. § (1) bekezdés c) pontja alapján a fellebbezést elutasította, mivel azt nem elektronikus úton terjesztették elő. A postai úton határidőben beadott fellebbezés hatálytalan – szól a Fővárosi Ítélőtábla indokolása – az ezt követően elektronikus úton előterjesztett fellebbezés pedig határidőn túl érkezett a bíróságra. A Kúria 2016. november 9-én kelt, Pkf.IV.25.116/2016/4. számú végzésével hasonló indokok alapján a Fővárosi Ítélőtábla végzését helyben hagyta. Döntésének indokolásában mind a Fővárosi Ítélőtábla, mind pedig a Kúria kitért arra, hogy a változásbejegyzési eljárásban előterjesztett fellebbezést indítványozónak elektronikus úton kellett volna előterjesztenie, a postai úton benyújtott fellebbezés nem hatályos, tehát a postai feladás időpontját a fellebbezési határidő megtartásának vizsgálatánál nem lehet figyelembe venni. Éppen ezért – a Kúria döntésének indokolása alapján – az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszéknek a postai úton előterjesztett fellebbezést elkésettség okán, hivatalból el kellett volna utasítania, azt a hiánypótlásra történő felhívás nem teszi hatályossá.
[9] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. Az Abtv. 56. § (3) bekezdése értelmében a befogadás visszautasítása esetén az Alkotmánybíróság rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem befogadható, mert az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott tartalmi követelményeknek nem felel meg: az indítványozó nem merítette ki a rendelkezésre álló jogorvoslatokat, ami mind az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontja, mind pedig 27. § b) pontja alapján az alkotmányjogi panasz benyújtásának előfeltétele.
[11] Bár az indítványozó a Fővárosi Törvényszék panasszal támadott 77.Pk.64.904/1991/68. számú végzése ellen fellebbezést terjesztett elő, ám az olyan formai hibában szenvedett, amely miatt érdemben sem a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla, sem pedig a Kúria nem vizsgálta. Formailag hibásan terjesztette elő fellebbezését annak ellenére, hogy erre az első fokon eljárt bíróság hiánypótlással felhívta és jogi képviselővel eljárva tisztában kellett lennie azzal, hogy a Cet. fellebbezés előterjesztésére vonatkozó szabályainak megszegése a kérelem hivatalból történő elutasítását vonja maga után.
[12] Az indítványozó tehát látszólag ugyan kimerítette a rendelkezésre álló jogorvoslatokat, fellebbezett a panasszal támadott végzés ellen, ténylegesen azonban – mivel fellebbezése formai hibában szenvedett – nem [lásd: 3069/2013. (III. 14.) AB végzést].
[13] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései, 26. § (1) bekezdése, 27. §-a és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján visszautasította.
Dr. Szívós Mária s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
. |