Az indítvány lényege:
Az indítványozó pénzügyi intézmény - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) egésze, illetve másodlagosan a Törvény Preambuluma, 1. § (1) és (2) bekezdései, 2. § (1) és (2) bekezdései, 3. § (1), (3)-(4) bekezdései, 4. § (4)-(8) bekezdései, 6. § d) pontja, 10. § (6)-(7) bekezdései, 11. § (1)-(3) bekezdései, 13. §-a, illetve 14. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A hivatkozott törvény hatálya kizárólag azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Zrt. vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e.
A Tv. 14. §-ában előírt hatályba léptető rendelkezés - miszerint a Tv. a kihirdetését követő napon lép hatályba - az alkotmányjogi értelemben vett felkészülési idő vonatkozásában tartalmaz - az indítványozó érvelése szerint - alaptörvény-ellenes rendelkezést. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból levezetett jogbiztonság alkotmányossági követelménye folytán főszabályként azt jelenti, hogy magának a törvénynek a hatályba lépéséig legyen a címzetteknek valós lehetőségük felkészülni a jogszabály alkalmazására.
Az indítványozó véleménye szerint az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések által előírt befizetési kötelezettségek vonatkozásában a támadott rendelkezséek alaptörvény-ellenessége különösebb mérlegelés nélkül megállapítható. Ennek oka, hogy a megalkotott jogot követni igyekvő pénzügyi intézményeknek gyakorlatilag nem maradt felkészülési ideje arra, hogy a jogszabályban előírt fizetési kötelezettség vonatkozásában költségvetését megfelelően előírányozhassa és az előrehozott fizetés mértékének megfelelő díj fizetésére felkészülhessen.
Az indítványozó álláspontja szerint a diszkrimináció tilalmának sérelme, a tulajdonhoz való jog sérelme, valamint a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elvének sérelme kirívó jelentőségűvé válik azáltal, hogy a Tv. rendelkezései alapján egyrészről a pozitív diszkriminációhoz szükséges közérdek hiányában a Tv. kihirdetését követően a Quaestor-károsultak különleges szabályoknak megfelelő kártalanításban részesülhetnek, illetve ezen alaptörvény-ellenes pozitív diszkrimináció alapján a Befektető-védelmi Alap tag pénzügyi intézményekeknek a Tv. hatályba lépését követően a Tv. által előírt befizetési kötelezettsége keletkezik, a befizetési kötelezettségre való jogorvoslati lehetőségek biztosítása nélkül. .
. |
Támadott jogi aktus:
a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény egésze,
a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény Preambuluma, 1. § (1) és (2) bekezdései, 2. § (1) és (2) bekezdései, 3. § (1), (3)-(4) bekezdései, 4. § (4)-(8) bekezdései, 6. § d) pontja, 10. § (6)-(7) bekezdései, 11. § (1)-(3) bekezdései, 13. §-a, illetve 14. §-a
|