Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01951/2013
Jelen ügyhöz egyesítve lett(ek) a következő ügy(ek): IV/01952/2013,
.
Első irat érkezett: 12/23/2013
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.III.37.576/2013/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/03/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kfv.III.37.576/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
A Kúria fenti határozatával hivatalból elutasította az indítványozó felülvizsgálat iránti kérelmét, arra hivatkozással, hogy a Pp. a felülvizsgálati kérelemmel támadott bírósági határozat felülvizsgálatát nem teszi lehetővé. Az indítványozó a Kúria döntésével nem ért egyet, sérelmezi, hogy nem vizsgálta a felülvizsgálati kérelemben felhozott semmisségi okokat, valamint az általa súlyosnak vélt eljárási szabálysértéseket. Álláspontja szerint a közigazgatási ügyében a hatóságoknak határozatot kellett volna hozniuk, a bíróságnak pedig végzés helyett ítéletet, mert akkor élhetett volna a felülvizsgálat lehetőségével. Az indítványozó véleménye szerint a hatóságok és bíróság eljárásai és döntései sértették több alapvető jogát, különösen az Alaptörvény XXIV. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát és jogorvoslathoz való jogát, valamint a 28. cikk szerint a bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogát. Indokolásul még előadja, hogy a jegyzői döntés ellen benyújtott iratát - annak tartalma ellenére - nem fellebbezésként értékelték, illetve a kormányhivatal döntése ellen benyújtott iratát nem felülvizsgálati kérelemként értékelték. Ezzel - véleménye szerint - sérült a jogorvoslathoz való joga..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.III.37.576/2013/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1)
(7) bekezdés
28. cikk
XXIV. cikk (1-2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_01951_2013_inditvany_anonim.pdfIV_01951_2013_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3161/2014. (V. 23.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2029
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: Alaptörvényben biztosított jog sérelme (mint az alkotmányjogi panasz feltétele); alkotmányjogi panasz és a jogsérelem; alkotmányossági felülvizsgálat; tisztességes eljáráshoz való jog
    .
    A határozat kelte: Budapest, 05/19/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.05.19 9:30:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.576/2013/2. számú végzése, valamint Kfv.III.37.577/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján két alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Az Alkotmánybíróság az indítványok tárgyi és tartalmi összefüggésére tekintettel az Abtv. 58. § (2) bekezdése alapján a IV/1952/2013. számú ügyet jelen ügyhöz egyesítette.

      [2] 2. A rendelkezésre álló iratok szerint az indítványozó ellen kezdeményezett birtokvédelmi eljárásban a jegyző – a felek között folyamatban lévő polgári perre tekintettel – érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmet, a kérelmezőt pedig eljárási bírsággal sújtotta. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság megsemmisítette az eljárási bírságra vonatkozó rendelkezést, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú végzést.
      [3] Mind az első-, mind a másodfokon eljárt hatóság kiegészítő végzésben döntött az elsőfokú, illetve a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viseléséről, a jegyző végzését a kormányhivatal megváltoztatta. Az eljárási költségek viselése tárgyában hozott jogerős kiegészítő végzések felülvizsgálata iránt az indítványozó és a kérelmező bírósághoz fordult. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nemperes eljárásokban hozott végzéseivel hatályon kívül helyezte a kiegészítő végzéseket, és a másodfokú hatóságot az első-, illetve másodfokú eljárás költségeinek megállapítása körében új eljárás lefolytatására kötelezte. Az indítványozó az eljárt bíróság végzéseivel szemben alkotmányjogi panaszokat nyújtott be, ezek azonban nem voltak alkalmasak az alkotmánybírósági eljárás megindítására, mert a panaszok benyújtásakor az eljárás még folyamatban volt.
      [4] Az indítványozó a közigazgatási bíróság végzései ellen felülvizsgálati kérelmeket is benyújtott. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.576/2013/2. számú, valamint Kfv.III.37.577/2013/2. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül arra hivatkozással utasította el az indítványozó felülvizsgálati kérelmeit, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. § (2)–(3) bekezdései, 271. § (1) bekezdésének l) pontja, illetve a 2005. évi XVII. törvény 3. § (4) bekezdése alapján nincs helye a támadott bírósági határozatok felülvizsgálatának.

      [5] 3. Az indítványozó a Kúria végzései ellen benyújtott alkotmányjogi panaszaiban az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései, illetve a 28. cikk sérelmére hivatkozva kérte az Alkotmánybíróságtól a sérelmezett bíró döntések megsemmisítését, valamint a jogi képviselője munkadíjának viseléséről történő döntést.
      [6] Kifogásolta, hogy a Kúria nem vizsgálta az ügyben eljárt hatósági és bírósági eljárások során elkövetett súlyos eljárási jogsértéseket, az általa felhozott semmisségi okokat. Az indítványozó érvelése szerint a birtokvédelmi kérelemről a hatóságnak határozattal, a bíróságnak pedig peres eljárásban hozott ítélettel kellett volna döntenie, az állítása szerint helyes határozati formában való döntés esetén felülvizsgálatnak is helye lett volna. Az indítványozó szerint a Kúriának csupán a támadott bírósági döntések formájára figyelemmel hozott határozatai fenntartották a jogorvoslati jogát sértő állapotot, és ellentétesek az Alaptörvény 28. cikkével is. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a Kúria döntésének alapjául szolgáló jogszabályokat abból a szempontból, hogy a közigazgatási határozat és végzés elleni jogorvoslati eljárásokban ugyanazok az alkotmányossági, illetve nemzetközi egyezményekből származó jogi garanciák érvényesülnek-e, továbbá hogy alkotmányosnak tekinthető-e a közigazgatási végzések bírósági felülvizsgálata egyfokú nemperes eljárásban.
      [7] Az indítványozó előadása szerint az eljárt hatóságok és közigazgatási bíróság mulasztásai, jogszabálysértő döntései következtében sérült a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való joga is, erre tekintettel kérte, hogy az Alkotmánybíróság fogadja be a közigazgatási bíróság végzéseivel szemben korábban benyújtott alkotmányjogi panaszait, és hozzon a jogszabályoknak megfelelő döntést. Hivatkozott az indítványozó arra, hogy az ügyben eljárt hatóságok és bíróság eljárása, döntései megsértették a 2009. évi CLXIII. törvény, valamint a 2003. évi CXXV. törvény számos rendelkezését.
      [8] Minderre figyelemmel a közigazgatási bíróság végzéseinek megsemmisítése esetére kérte, hogy a megismételt eljárásból az Alkotmánybíróság zárja ki az ügyben eljárt kormányhivatalt és közigazgatási bíróságot.
      [9] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [10] Az Abtv. 56. §-a alapján az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva először az alkotmányjogi panasz befogadása kérdésében dönt, ennek során mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai és tartalmi feltételeit.

      [11] 4. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint a befogadhatóság egyik formai feltétele, hogy az indítvány határozott kérelmet tartalmaz. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés alapján a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az a)f) pontokban foglaltakat. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány ezeknek a feltételeknek csak részben tesz eleget.

      [12] 4.1. Az Abtv. 52. § (1b) § a) pontja szerint a kérelemben egyértelműen meg kell jelölni azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására. Az indítványozó e körben az Abtv. 27. §-ára hivatkozott, és a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott azon végzéseinek megsemmisítését kérte, melyek az Ügyrend 32. §-a alapján alkotmányjogi panasszal megtámadhatóak.
      [13] Ezen túlmenően az indítványozó a közigazgatási bíróság végzései ellen korábban benyújtott alkotmányjogi panaszai újbóli, most már érdemi elbírálását is kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság ezzel össze­függésben arra utal, hogy a hivatkozott alkotmányjogi panaszok tárgyában az Alkotmánybíróság befejezte az eljárást, a befejezett ügyben a régi panaszok alapján új eljárás lefolytatására pedig nincs lehetősége.
      [14] A jogi képviselővel eljáró indítványozó az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító szabályként nem jelölte meg az Abtv. 26. § (1) bekezdését, de indítványozta a Kúria által hivatkozott „jogszabályok” alkotmányossági szempontú vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a beadványnak ez az eleme az Abtv. által meghatározott egyetlen feltételnek sem felel meg, tartalma alapján ezért azt az Abtv. 28. § (1) bekezdésére való utalásként, és nem önálló indítványi elemként kezelte, így befogadása tárgyában sem döntött.
      [15] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve (24. cikk), alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálhatja, így nincs hatásköre hatóság vagy bíróság kizárása, illetve ügyvédi munkadíj viselése tárgyában dönteni.
      [16] A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a továbbiakban kizárólag a Kúria támadott végzései elleni panaszként vizsgálta az indítványokat.

      [17] 4.2 Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja szerint az indítványban meg kell jelölni az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, illetve az e) pont alapján az indítványnak indokolást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a támadott bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
      [18] Az indítványozó a Kúria végzéseit támadta, de a Kúria eljárásával összefüggésben csak közvetve állította a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét. Az indítványozó lényegében azt várta volna el a Kúriától, hogy – a hatályos szabályozás ellenére – érdemben vizsgálja felül a közigazgatási bíróság végzéseit, és döntésével szüntesse meg az eljárt hatóság és bíróság eljárásában, döntéseiben az indítványozó állítása szerinti jogsértéseket. Az indítványozó ténylegesen nem a Kúria eljárásából, hanem az általa alkalmazott jogi szabályozásból vezeti le állított jogsérelmét. Hivatkozott az indítványozó jogorvoslati jogának sérelmére is, de lényegében ezzel össze­függésben is az eljárás korábbi szakaszaiban alkalmazott jogi szabályozást kifogásolta. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszok tartalma alapján azt állapította meg, hogy bár az indítványozó formálisan a Kúria döntéseit támadta meg alkotmányjogi panasszal, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében biztosított alapjogainak sérelmét ténylegesen nem a Kúria eljárásából és döntéseiből, hanem az eljárás korábbi szakaszaiban történtekből, illetve az alkalmazott jogszabályi rendelkezésekből eredezteti. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a megjelölt jogsérelmek és a támadott bírói döntések, azaz a panaszok tartalma és tárgya közötti közvetlen összefüggés hiánya nem teszi lehetővé a panaszokban megjelölt sérelmek érdemi vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az indítványozó pusztán megjelöli megsérteni vélt alapjogait, de azokkal összefüggésben az indítványok alkotmányjogilag értékelhető érvelést, indokolást nem tartalmaznak.

      [19] 5. Az Abtv. 27. § a) pontja értelmében alkotmányjogi panaszt kizárólag az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelmére lehet alapítani. Az Alaptörvény 28. cikkének címzettjei a bíróságok, ez a rendelkezés nem fogalmaz meg olyan jogot, amelyre alkotmányjogi panaszt önállóan lehetne alapítani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a „jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel nem orvosolható” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.
      [20] Az alkotmányjogi panaszok a fenti okok miatt nem feleltek meg a befogadhatóság feltételeinek, ezért a további vizsgálatot mellőzve az Alkotmánybíróság azokat – figyelemmel az Abtv. 50. § (1) bekezdésére és 56. § (3) bekezdésére, valamint az Ügyrend 5. § (1) bekezdésére – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/23/2013
          .
          Number of the Decision:
          .
          3161/2014. (V. 23.)
          Date of the decision:
          .
          05/19/2014
          .
          .