Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03337/2015
Első irat érkezett: 12/04/2015
.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.32.321/2014/17. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (pénznyerő automaták üzemeltetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 12/10/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.32.321/2014/17. számú ítélete alaptörvny-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - az Abtv. 61. § (1) bekezdés b) pontja alapján - azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a bíróság által helyben hagyott, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Központi hivatala 7213/7/2013. számú határozata alapján vezetett, illetve vezetendő végrehajtást az ügy elbírálásáig függessze fel, mivel a kirótt bírságot és perköltséget nehéz anyagi helyzete miatt nem tudja megfizetni.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés azért sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a jogállamiság és a jogbiztonság követelményét mert az ügy alapvető jelentőségú tényállási elemére a bíróság - a vonatkozó kúrai ítélekezési gyakorlattal ellentétesen - nem engedett bizonyítást vezetni, figyelemmel a szakértő meghallgatásának mellőzésére.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírósági döntés fellebbezhetetlensége a jogorvoslati joga sérelmét eredményezi..
.
Támadott jogi aktus:
    a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.32.321/2014/17. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
24. cikk (2) bekezdés d) pont
24. cikk (3) bekezdés b) pont
25. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3337_0_2015_inditvany.pdfIV_3337_0_2015_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3028/2016. (II. 23.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); bírósághoz fordulás joga; jogorvoslathoz való jog; tisztességes eljáráshoz való jog
    .
    A határozat kelte: Budapest, 02/16/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.02.09 8:30:00 1. öttagú tanács
    2016.02.16 8:30:00 1. öttagú tanács

    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.32.321/2014/17. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: bíróság) 12.K.32.321/2014/17. számú – részére 2015. július 29-én kézbesített – ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszát – a bíróságnak címezve – 2015. szeptember 28-án adta postára. A beadvány 2015. december 4-én érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó kérte a támadott jogerős ítélet végrehajtásának a felfüggesztését is az Abtv. 61. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

      [3] 1.1. A megelőző peres eljárásban megállapított tényállás szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) fedett adóhatósági ellenőrei a perbeli vendéglátó egységben helyszíni ellenőrzést folytattak. Ennek alapján a NAV megállapította, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 26. § (1) bekezdése értelmében az ott üzemeltetett internetes terminál pénznyerő automatának minősül. Miután az indítványozó szerencsejáték szervezésére, és ennek keretében pénznyerő automata üzemeltetésére az Szjtv. 2. § (2) bekezdésében előírt engedéllyel nem rendelkezett, ezért terhére a NAV az Szjtv. 12. § (3) bekezdés d) pontja alapján 500 000 forint bírságot szabott ki.
      [4] A NAV határozata ellen az indítványozó keresetet nyújtott be, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az eljárt hatóság új eljárásra kötelezését, valamint az alperes perköltségben marasztalását. Álláspontja szerint a NAV azért járt el jogszabálysértő módon, mert a tényállást megfelelően nem tisztázta. Az indítványozó szakvéleményeket nyújtott be és a NAV előzetes állásfoglalására hivatkozott, amelyek szerint a vendéglátó egységben működtetett internetes terminál nem minősül pénznyerő automatának, ezért nem tartozik a Szjtv. 1. § (1) bekezdésének, valamint 26. § (1) bekezdésének hatálya alá.
      [5] A bíróság az indítványozó által támadott ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy a perbeli helyszínen fellelt terminál – a hivatkozott törvény alapján – pénznyerő automatának tekinthető. Az indítványozó nem bizonyította továbbá azt, hogy az alperes NAV nem tett eleget a tényállás tisztázásával kapcsolatos kötelezettségének. A bíróság az indítványozó által kért szakértői bizonyításnak nem adott helyt, figyelemmel arra, hogy az ügyben jogkérdést kellett eldöntenie.

      [6] 1.2. Az ítélet ellen benyújtott alkotmányjogi panaszban az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jogának [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] és a jogorvoslathoz való jogának [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés] a sérelmét állította.
      [7] Álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való joga azért sérült a peres eljárásban, mert a per során felmerült bizonyítandó tények olyan informatikai szakkérdések, amelyek megítélésére a bíróság nem rendelkezett szakmai kompetenciával. Így az általa javasolt szakértőt kellett volna kirendelnie és ennek következtében a bíróság megsértette a fegyveregyenlőség elvét. Indítványában részletesen bemutatta az Alkotmánybíróságnak, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) a tisztességes eljáráshoz való joggal és azon belül a fegyveregyenlőség elvével összefüggő gyakorlatát.
      [8] Az indítványozó a Kúria által az üggyel kapcsolatosan hozott 8 felülvizsgálati döntésre hivatkozva úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság 3135/2015. (VII. 9.) AB végzésében téves választ adott indítványára, amikor a negyedfokú jogorvoslat tilalma miatt elutasította, hiszen olyan alapvető hiányosságok voltak a bizonyítási eljárásban, amelyek már alaptörvény-ellenességre vezetnek.
      [9] Az indítványozó a jogorvoslathoz való jogának sérelmét arra alapítottan állította, hogy a közigazgatási peres eljárásban nem áll rendelkezésre kétfokú bírósági jogorvoslat. Utalt arra is, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340/A. § (2) bekezdés a) pontja kizárja, hogy az adott ügyben a Kúria előtt felülvizsgálati eljárást kezdeményezzen, a pertárgy értéke ugyanis nem haladja meg a felülvizsgálati értékhatárt.
      [10] Az indítványozó az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésével összefüggésben hivatkozott továbbá arra, hogy a támadott ítélet indokolásában nem szerepel az a tény, amely szerint az eljárás során csatolta a Kúria ítéleteit és nyilatkozataiban hivatkozott rá. Álláspontja szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság súlyosan megsértette a jogbiztonság alkotmányos alapelvét, amikor azonos tényállású ügyben eltérő gyakorlatot követett. A kiszámíthatatlan joggyakorlatot a Kúria alaptörvényi kötelezettségének megfelelően nem tudja egységessé tenni. Így a jogorvoslathoz való jog sérelme kihat a jogbiztonság alkotmányos követelményének megvalósulására.

      [11] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai feltételeit vizsgálta.
      [12] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Ügyrend 28. § (1) bekezdése szerint nem lehet a határidő elmulasztásának következményeit alkalmazni, ha a beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. A (2) bekezdés szerint, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor az a legközelebbi munkanapon jár le. Az indítványozó a támadott ítéletet a bíróság tértivevénye szerint 2015. július 29-én vette át és az alkotmányjogi panaszt – a borítékon szereplő dátumbélyegző szerint – még 2015. szeptember 28-án adta postára. A benyújtási határidő utolsó napja 2015. szeptember 27-ére, munkaszüneti napra (vasárnapra) esett, így az indítványozó a panaszt a következő munkanapon tudta benyújtani.
      [13] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványt határidőben nyújtották be, az előterjesztett alkotmányjogi panasz benyújtásra jogosulttól származik [Abtv. 51. § (1) bekezdés], és az indítvány határozott kérelmet tartalmaz [Abtv. 52. § (1b) bekezdés].

      [14] 3.1. Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság formai feltételeinek vizsgálatát követően az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 27. §-a és 29. §-a szerinti tartalmi követelményeit vizsgálta.
      [15] Az Abtv. 27. § a) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az indítványozó a perben felperes volt, így érintettnek minősül.
      [16] Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségét kimerítette [Abtv. 27. § b) pont].
      [17] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így kimerítésüket az Alkotmánybíróság minden esetben külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
      [18] Az indítványozó alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként azt kifogásolja, hogy a bíróság a perrel érintett internetes terminált szakértő kirendelése nélkül minősítette pénznyerő automatának, valamint az ügyben nem állt rendelkezésére rendes és rendkívüli jogorvoslat. Az indítványozó tehát valójában alkotmányjogi panaszával a bíróság ítéletének felülmérlegelését kívánja elérni.

      [19] 3.2. Az indítványozó szerint az általa javasolt szakértői bizonyítás mellőzése miatt a döntés a tisztességes eljáráshoz való jogát [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] sérti.
      [20] Az Alkotmánybíróság a 7/2013. (III. 1.) AB határozatában – kifejezetten az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontján és az Abtv. 27. §-án alapuló hatáskörével összefüggésben – megerősítette a tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos gyakorlatát, és megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadó – az Alkotmánybíróság által korábbi gyakorlatában kimunkált – alkotmányos követelmények nemcsak a szabályozási környezettel, hanem az egyedi bírói döntésekkel szemben is érvényesíthetők (Indokolás [27]).
      [21] Az Alkotmánybíróság a tisztességes eljáráshoz való jog lényegéről kialakított álláspontját elvi jelentőséggel a 6/1998. (III. 11.) AB határozatban foglalta össze, amelyet utóbb több döntésében [5/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 75.; 14/2002. (III. 20.) AB határozat, ABH 2002, 101, 108.; 15/2002. (III. 29.) AB határozat, ABH 2002, 116, 118–120.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 211.] megerősített és továbbfejlesztett.
      [22] A kimunkált alkotmányos mérce értelmében a tisztességes eljárás (fair trial) követelménye az eljárásjogi garanciák érvényesülését foglalja egybe, és egy olyan minőséget jelent, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembe vételével lehet csupán megítélni. Ebből következően egyes részletszabályok hiánya miatt éppúgy, mint valamennyi részletszabály megalkotásának dacára lehet egy eljárás méltánytalan, igazságtalan vagy nem tisztességes.
      [23] Az Alkotmánybíróság gyakorlatában „a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket.” {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}.
      [24] Az Alkotmánybíróság azonban – a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben is – hangsúlyozza azt a következetes gyakorlatát, amely szerint tartózkodik attól, hogy jogági dogmatikához tartozó kérdések helytállóságáról, illetve törvényességéről, avagy kizárólag törvényértelmezési problémáról állást foglaljon {3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]}. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja azt sem, hogy az indokolásban megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése, és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}.
      [25] Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel a tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos indítványrészt visszautasította.

      [26] 3.3. Az indítványozónak a jogorvoslathoz való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés] sérelmével kapcsolatos indokai alapján az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy az alkotmányjogi panaszával támadott bírói döntés alaptörvény-ellenességét nem alapozhatja arra, hogy ellene nincs helye rendkívüli jogorvoslatnak, mert ez a bírói döntés alaptörvény-ellenességének megítélésére nem hat ki. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában – az adott ügyben az egyfokú bírósági eljárást megalapozó – jogszabályi környezet [pl. Pp. 340/A. § (2) bekezdés a) pont] alaptörvény-ellenességének megállapítását pedig nem kérte, ezért ezt az Alkotmánybíróság nem vizsgálta.
      [27] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság utal arra a következetes gyakorlatára, amely szerint a felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt rendelkezéssel nem hozható összefüggésbe {például: 3120/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [21]–[23]}, mert a jogorvoslathoz való alkotmányos követelmény kizárólag a rendes jogorvoslatra terjed ki [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 68.]. Ebből következően a felülvizsgálat érdemi elbírálásának perjogi feltételekhez – az adott esetben a felülvizsgálati kérelemben vitatott értékhez – kötése nem vizsgálható az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog tartalmához mérten, mert azzal – a fentiek szerint – nem áll alkotmányjogi összefüggésben [1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 38.].

      [28] 3.4. Az Alkotmánybíróság rögzíti továbbá, hogy alkotmányjogi panasz az Abtv. 26–27. §-ai alapján az Alaptörvényben biztosított jogok védelmének eszköze. Az Alkotmánybíróság értelmezésében a jogbiztonság önmagában nem alapjog, így az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya esetén – lehet alapítani. {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, 1657, 1658–1659.; utóbb megerősítve pl.: 3224/2014. (IX. 22.) AB végzés, Indokolás [12]} Tekintettel arra, hogy az indítványozó a jogbiztonság sérelmét nem e két kivételes esetre való hivatkozással állította, az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésre hivatkozással nem fogadható be.
      [29] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítvány befogadására a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés hiányában nincs lehetőség.
      [30] A kifejtett indokok alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) és h) pontjai alapján visszautasította.

      [31] 4. Az alkotmányjogi panasz visszautasítására tekintettel az Alkotmánybíróságnak nem kellett határoznia az indítványozó által az érintett bírói döntés végrehajtásának felfüggesztése iránt előterjesztett kérelem tárgyában.

        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Czine Ágnes s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        12/04/2015
        .
        Number of the Decision:
        .
        3028/2016. (II. 23.)
        Date of the decision:
        .
        02/16/2016
        .
        .