English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01053/2018
Első irat érkezett: 06/22/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.22.680/2017/3. számú és a Pfv.V.22.680/2017/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvénytelensége)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/03/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.V.22.680/2017/3. számú végzése és a Pfv.V.22.680/2017/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy vele szemben szerződés érvénytelenségével összefüggésben terjesztettek elő kereseti kérelmet, amely elsőfokon elutasításra került. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a kölcsönszerződés tisztességtelenség miatt semmis. A jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, és lerótt 60.000 forint eljárási illetéket. A Kúria kiegészítő illeték megfizetésére hívta fel. Az indítványozó a felhívásnak határidőben eleget tett. Ennek ellenére a Kúria sérelmezett végzésével a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Az indítványozó igazolási kérelmében előadta, hogy a kiegészítő illetéket megfizette és érdemi határozat meghozatalát kérte. A Kúria igazolási kérelmét elutasította, mivel állsápontja szerint a kiegészítő illetéket a Kúria illetékbeszedési számlájára kellett volna megfizetnie.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett végzések megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.V.22.680/2017/3. számú végzés, Kúria Pfv.V.22.680/2017/5. számú végzés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (7) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1053_0_2018_inditvany_anonimizált.pdfIV_1053_0_2018_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3186/2019. (VII. 10.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 07/02/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.06.25 11:00:00 3. öttagú tanács
    2019.07.02 16:00:00 3. öttagú tanács

    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3186_2019 AB végzés.pdf3186_2019 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.22680/2017/3. és Pfv.V.22680/2017/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A jogi képviselővel (dr. Szabó Tamás ügyvéd, 6721 Szeged, Teleki utca 5.) eljáró indítványozó bank (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
    [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló perben megállapított tényállás szerint a peres felek „szabad felhasználású kölcsönszerződés szakaszos folyósítással és türelmi idővel” megnevezésű kölcsönszerződést kötöttek, amely szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indított pert a felperes. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a szerződés felperes által kifogásolt pontja tisztességtelen, ezért érvénytelen.
    [3] A pervesztes alperes (indítványozó) a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt. A Kúria Pfv.V.22.680/2017/2. számú végzésével az indítványozót elutasítás terhével a felülvizsgálati illetéknek az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6/A. § (3) bekezdés szerinti kiegészítésére hívta fel. A Kúria ezt követően 3. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 270. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 237. § alapján hivatalból elutasította, mert az indítványozó a Kúria álláspontja szerint a hiánypótlásra történő felhívásnak nem tett eleget.
    [4] Az indítványozó kérelmet terjesztett a Kúria elé, amelyben a 3. számú, felülvizsgálati kérelmét elutasító végzés hatályon kívül helyezését arra hivatkozással kérte, hogy a Rendelet 6/A. § (4) bekezdés c) pontja szerint, és határidőn belül eleget tett a felhívásnak azzal, hogy az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék számlájára átutalta az illeték összegének hiányzó részét. Kérelméhez az átutalásról bankszámlakivonatot csatolt.
    [5] A Kúria az indítványozó kérelmét igazolási kérelemnek tekintette, és azt 5. számú végzésével a régi Pp. 270. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó 109. § (1) bekezdés alapján elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kiegészítő illeték összegének a Fővárosi Törvényszék számlájára történő átutalásával az indítványozó nem tett eleget a hiánypótlásra történő felhívásnak, a R. 6/A. § (3) bekezdése szerint ugyanis az illetéknek átutalással történő megfizetése esetén annak a bíróságnak az illetékbevételi számlájára kell az illetéket megfizetni, amely bíróság – jelen esetben a Kúria – előtt folyó eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik.

    [6] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria 3. és 5. számú végzése megsemmisítését kérte, mert azok megítélése szerint sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogát. Állította, hogy a Kúria felhívására a Rendeletben meghatározott módon teljes körűen eleget tett illetékfizetési kötelezettségének, és az elsőfokú bíróság feltehetően adminisztrációs hiba miatt nem utalta tovább a Kúriának az illeték-kiegészítés összegét. Az indítványozó szerint felülvizsgálati kérelme a törvényben meghatározott feltételeknek mindenben megfelelt, ezért alappal számíthatott arra, hogy annak érdemi elbírálására sor kerül. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy a régi Pp. 272–273. §-ai nem teszik lehetővé a felülvizsgálati kérelemnek illeték hiánya miatt történő elutasítását, ezért a Kúria akkor járt volna el helyesen, ha érdemben elbírálja felülvizsgálati kérelmét, és leletezés terhével az ő terhén hagyja a „meg nem fizetettnek” tekintett illetéket. Az indítványozó álláspontja szerint a jogorvoslathoz való jog a felülvizsgálatra, mint rendkívüli jogorvoslatra is vonatkozik, így a Kúria felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasító döntése jogorvoslathoz való jogának sérelmét okozta.

    [7] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben előírt feltételeknek.
    [8] Az Abtv. 29. §-a alapján a befogadhatóság alaki és további tartalmi feltételeinek egyébként megfelelő alkotmányjogi panasz is csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be. E két feltétel vagylagos, vizsgálatuk az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
    [9] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogának sérelmét felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatának a kúriai jogértelmezés miatt bekövetkezett elmaradása okából állította. Az indítványozó azt sérelmezte egyrészt, hogy a Kúria nem tekintette a felhívásban szereplő hiány pótlásának az illetéknek nem a felhívásban megjelölt jogszabályi rendelkezés alapján történő kiegészítését, másrészt arra hivatkozott, hogy a Kúria jogszabályi felhatalmazás nélkül utasította el a hiányosság miatt felülvizsgálati kérelmét.
    [10] Az Alkotmánybíróság elöljáróban hangsúlyozza, hogy következetes gyakorlata szerint az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a ­bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {3272/2018. (VII. 20.) AB végzés, Indokolás [38]}.
    [11] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozónak a Kúria végzéseivel szemben felvetett eljárásjogi, jogértelmezési kifogásai a támadott döntések törvényességi felülvizsgálatára irányulnak, a panasz így nem veti fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.
    [12] A jogorvoslathoz való jog alkotmányos tartalmát illetően az Alkotmánybíróság fenntartotta és megerősítette azt a töretlen gyakorlatát, amely szerint „az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jog a rendes jogorvoslatokra vonatkozik. Tárgyát tekintve a bírói, illetőleg hatósági döntésekre terjed ki, tartalma szerint pedig az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét jelenti. A felülvizsgálat – mint rendkívüli jogorvoslat – ugyanakkor az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt rendelkezéssel nem hozható összefüggésbe” {3025/2016. (II. 23.) AB határozat, Indokolás [24]}. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítása alkotmányjogi összefüggés hiányában nem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog vonatkozásában.
    [13] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem felel meg az Abtv. 29. §-ában szabályozott feltételek egyikének sem, ezért az alkotmányjogi panaszt –figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésére is – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.


      Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      06/22/2018
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the ruling No. Pfv.V.22.680/2017/3 of the Curia and against the ruling No. Pfv.V.22.680/2017/5 of the Curia (invalidity of contract)
      Number of the Decision:
      .
      3186/2019. (VII. 10.)
      Date of the decision:
      .
      07/02/2019
      .
      .