Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00761/2017
Első irat érkezett: 03/20/2017
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.20.443/2016/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/24/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.I.20.443/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránti bírósági eljárás volt folyamatban annak érdekében, hogy a perbeli ingatlanok jogi sorsa rendeződjön. A perbeli két ingatlan ugyanis a megosztási vázrajzon felcserélve került ábrázolásra.
A bíróság meghatározta a telekalakítás folytán létrejövő ingatlanokat, azok nagyságát, kötelezte az indítványozót a változási vázrajz szerinti terület átadására, és megkereste a földhivatalt a változások átvezetése iránt.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljárás sértette az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.I.20.443/2016/8. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_761_2_2017_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_761_2_2017_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_761_0_2017_inditvany_anonimizált.pdfIV_761_0_2017_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3317/2017. (XI. 30.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/21/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.11.21 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    Sz_IV_761_2017.pdfSz_IV_761_2017.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.20.443/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Csernus Tibor, székhelye: 6000 Kecskemét, Klapka utca 6.) útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria Pfv.I.20.443/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt terjesztette elő panaszát.

      [3] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és az indítványban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

      [4] 2.1. 1996-ban a Kerekegyházi Kossuth Földkiadó Bizottság (a továbbiakban: földkiadó bizottság) határozatával 140,16 AK-nak megfelelő tanyaingatlan kialakításáról rendelkezett a felperesek részére. A földkiadás alapjául szolgáló vázrajz hibája miatt azonban a részaránytulajdon kialakítása a határozattól eltérően a szomszédos – az indítványozó (II. rendű alperes) jogelődjének tulajdonában álló – ingatlan körüli tanyaingatlan terhére történt meg, és viszont: az alperesi jogelődök részére kiadott 101,26 AK értékű részaránytulajdont a felperesi tanya körüli más helyrajzi számú ingatlanon alakították ki. A földkiadó bizottság határozata ellen jogorvoslati kérelem nem érkezett. A Kecskeméti Körzeti Földhivatal észlelte a tévedést, ezért a felperesek tulajdonjogát az első helyrajzi számú, míg a II. rendű alperesi jogelődök tulajdonjogát a másik helyrajzi számú ingatlanra jegyezte be, de a tényleges kialakítás és használat az ingatlan-nyilvántartási állapottal ellentétesen alakult.
      [5] A felperesek 2005-ben a földhivatalhoz benyújtott kérelmükben kérték a másik helyrajzi számú ingatlanra 38,9 AK értékének megfelelő tulajdonjoguk bejegyzését, amelyet a földhivatal az alperesek hozzájárulásának hiányában elutasított.
      [6] Ezt követően a felperesek 2008-ban keresettel kérték az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések kölcsönös, a földkiadó bizottság határozatának megfelelő kiigazítását, továbbá a különbözeti 38,9 AK-nak megfelelő terület birtokba adását az alperesek terhére.
      [7] Az elsőfokú bíróság a kiigazításra vonatkozó kérelmet teljesítette, azt meghaladóan azonban a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az ítéletet helybenhagyta. A felülvizsgálati eljárás keretében eljáró Kúria az ítéleteket hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A Kúria rámutatott, hogy a kiadott ingatlanok kialakítása hibásan, az ingatlanok felcserélésével történt meg, mivel azonban a hiba nem a tulajdonszerzés alapjául szolgáló határozatban, hanem annak végrehajtása során keletkezett, a földhivatal bejegyző határozatával szembeni jogorvoslat hiánya nem zárja ki a kiigazítási igény érvényesítését.

      [8] 2.2. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság meghatározta a telekalakítás folytán létrejövő ingatlanokat és kötelezte az indítványozót 38,9 AK értékű területnek a változtatási vázrajz szerinti átadására a felperesek részére és megkereste a földhivatalt a változások átvezetése iránt. Az elsőfokú ítéletet helybenhagyó másodfokú döntés rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság eleget tett a Kúria iránymutatásának és a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta.
      [9] A Kúria felülvizsgálati eljárás során meghozott – jelen alkotmányjogi panasz által támadott – ítélete a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

      [10] 2.3. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában és annak – főtitkári felhívásra történő – kiegészítésében előadta, hogy a földkiadó bizottság határozatai, illetve a tulajdonjogot bejegyző határozatok ellen jogorvoslati kérelem nem érkezett, így azok utólag nem is érinthetők. Álláspontja szerint a Kúria jogszabályi felhatalmazás nélkül felülbírálta és módosította a peres felek tulajdonszerzését rögzítő határozatokat, amely sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, valamint a 28. cikkét.
      [11] Az indítványozó érvelése szerint azáltal, hogy a támadott ítélet tőle területet vesz el, amit átadni rendel a felperesek részére, sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogot.
      [12] Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria mellőzte az általa előadott érveket, illetve az általa adott iránymutatással a felperes javára indokolatlan előnyt biztosított, ami az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelméhez vezetett.

      [13] 3. Az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem befogadható.

      [14] 3.1. Az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerinti feltételeit vizsgálta.
      [15] Ennek során megállapította, hogy a határidőben előterjesztett alkotmányjogi panasz benyújtásra jogosulttól, azaz az alapügy II. rendű alperesétől származik [Abtv. 51. § (1) bekezdés], és az indítvány határozott kérelmet tartalmaz a megjelölt kúriai ítélet megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés].

      [16] 3.2. A továbbiakban az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. § és 29. §-ában meghatározott befogadhatósági követelményeket vizsgálta meg.
      [17] Az eljárás során az indítványozó jogorvoslati lehetőségét kimerítette, panaszindítványa a felülvizsgálati eljárás során született kúriai ítélet ellen irányul [Abtv. 27. § b) pont].
      [18] Az Abtv. 27. § a) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
      [19] E feltételnek az indítvány csak részben tesz eleget.
      [20] Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az Alaptörvény – indítványozó által felhívott – 28. cikke nem alapjogot tartalmaz, hanem a bíróságok felé fogalmaz meg a tevékenységükre irányulóan elvárásokat. Az abban foglaltak tehát egyedi érintett vonatkozásában megvalósuló alapjogsérelemhez nem vezethetnek, arra alkotmányjogi panasz nem alapítható {3121/2015. (VII. 9.) AB határozat, Indokolás [89]; 3059/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]}.
      [21] A fentiek mellett az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére – abban az összefüggésben, amint arra az indítványozó hivatkozott – ugyancsak nem alapítható alkotmányjogi panasz, mert szintén nem tekinthető Alaptörvényben biztosított jognak. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata értelmében ugyanis a B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvén alapuló jogbiztonság sérelmére alapozott alkotmányjogi panaszt csak két kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében – vizsgálja érdemben {3033/2013. (II. 12.) AB határozat, Indokolás [7]}.

      [22] 3.3. Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be. Ez a feltétel a jelen ügyben benyújtott panasz vonatkozásában nem teljesült.
      [23] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a hatalommegosztás rendszerében a többi állami szervnek a bíróságok jogértelmezését – különösen, ha az értelmezés a Kúria határozatában jelenik meg – el kell ismernie {lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}. Kirívó jogértelmezési hibák megvalósulásának hiányában a jogszabályokat a bíróságok önállóan értelmezik, és az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.
      [24] Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy alkotmányjogi panasz alapján eljárva is csak az alkotmányossági szempontokat vizsgálja, tartózkodik attól, hogy a jogszabályok értelmezésre és azok alkalmazására hivatott bíróságok tevékenységét törvényességi-jogalkalmazási kérdésekben felülbírálja. „Az a tény, hogy az eljárt bíróságok az indítványozó által irányadónak tartott értelmezéstől eltérően értelmezték az alkalmazott jogi normát, önmagában nem veti fel a támadott bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem” {3060/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [41]}.
      [25] A Kúria a támadott ítélet indokolásában kihangsúlyozta, hogy az adott esetben nem a földhivatal határozatának a felülvizsgálata, hanem a bejegyzésnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kiigazítása képezte a per tárgyát, ennek pedig a Kúria hatályon kívül helyező végzésében kifejtettek értelmében nincs akadálya. Az ennek megfelelően meghozott jogerős ítélet teremtette meg az összhangot a földkiadó bizottság határozata és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések között.
      [26] Az Alkotmánybíróság rendelkezésére álló iratok alapján megállapítható, hogy az alkotmányjogi panaszban előadott aggályokat az indítványozó már a bírósági eljárás során előadta, az Alaptörvény XIII. cikke vélt sérelmére vonatkozó érvek valójában a Kúria fenti álláspontját vitatják, és az indítványozó nem írt körül egyéb – alkotmányjogi indokokkal is alátámasztott – tulajdonjogi alapjogsérelmet.
      [27] A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét az indítványozó részben arra alapozta, hogy a Kúria az általa előadott érveket nem vette figyelembe az eltelt időre és a reparáció megalapozatlanságára vonatkozóan. Az Alkotmánybíróság jogköre viszont – a fentiekben hivatkozottak szerint – arra terjed ki, hogy kiküszöbölje a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Következésképpen a bizonyítékok bírói mérlegelésének, és a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.
      [28] Az indítvány-kiegészítés szerint továbbá „a Kúria iránymutatása alapján minden jogi alapot nélkülöző, a felperes javára indokolatlan előnyt biztosító felülvizsgálati iránymutatással sérült a II. rendű alperes tisztességes és pártatlan eljáráshoz fűződő alkotmányos joga.” Az Alkotmánybíróság ezen indítványelem tekintetében megállapította, hogy az tartalmilag nem a Kúria támadott ítéletére, hanem az alapeljárásban hozott, korábbi – jelen alkotmányjogi panasz tárgyát nem képző – kúriai végzésre vonatkozik, amely az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította.

      [29] 4. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. és 29. §-aiban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          03/20/2017
          .
          Number of the Decision:
          .
          3317/2017. (XI. 30.)
          Date of the decision:
          .
          11/21/2017
          .
          .