Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01004/2017
Első irat érkezett: 04/13/2017
.
Az ügy tárgya: A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.50.068/2016/21. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (építési ügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/04/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Salamon László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.50.068/2016/21. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó tulajdonában álló ingatlannal szomszédos ingatlanra annak tulajdonosa lábon álló kerti tetőt épített. Az indítványozó a szomszéddal szemben hatósági eljárást kezdeményezett, mivel a tető alatt gépkocsik parkoltak. Az építésügyi hatóság a szomszédot a kerti tető rendeltetésszerű használatára kötelezte. A szomszéd ezt nem teljesítette, így eljárási bírságot szabtak ki vele szemben. A bírósági felülvizsgálati eljárás során az eljárási bírságokat kiszabó határozatokat hatályon kívül helyezték, mivel a tető alá eseti jelleggel, rövid ideig tartóan való beállás nem meríti ki a kerti építmény rendeltetésellenes használatának fogalmát. Az új eljárásban az illetékes jegyző a szomszédot ismételten megbüntette a kerti tető nem rendeltetésszerű használata miatt, mivel annak vendégei ott hosszabb időn át parkoltak. A másodfokú hatóság a döntést megsemmisítette, a bíróság az indítványozó felülvizsgálati kérelmét pedig elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntésben a bíróság nem tett eleget az indokoládi kötelezettségének, ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, a jogorvoslathoz való joga, a tulajdonhoz való joga, a családi élet tiszteletben tartásához való joga és a jogegyenlőség elve..
.
Támadott jogi aktus:
    Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.50.068/2016/21. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
VI. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1004_0_2017_inditvany_anonimizált.pdfIV_1004_0_2017_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3340/2017. (XII. 8.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: tisztességes eljáráshoz való jog
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/28/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.11.14 16:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
      .
      A határozat szövege:
      .
      A határozat szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolásával – meghozta a következő
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.50.068/2016/21. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
        I n d o k o l á s

        [1] 1. A személyesen eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.50.068/2016/21. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
        [2] Kérelmét az indítványozó az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének, XIII. cikk (1) bekezdésének, XV. cikk (1) bekezdésének, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek sérelmére alapította.

        [3] 2. Az indítványozó tulajdonában álló sorházi ingatlannal szomszédos lakóegység tulajdonosa az ingatlanhoz tartozó területen lábon álló kerti tetőt épített. Mivel a tető alatt több alkalommal is gépkocsi parkolt, az indítványozó a szomszéddal szemben hatósági eljárást kezdeményezett a kerti tető gépkocsi beállóként történő használata miatt. Az építésügyi hatóság a szomszédot a kerti tető rendeltetésszerű használatára kötelezte, majd az ezen kötelezettséget megállapító döntésben foglaltak nem teljesítése okán újabb végzésben eljárási bírságot szabott ki vele szemben. A másodfokú hatóság a megtámadott döntést helybenhagyta. Bírósági felülvizsgálati eljárás során a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nemperes eljárásban az eljárási bírságokat kiszabó végzéseket arra tekintettel, hogy a tényállás feltárásával és az indokolással kapcsolatos kötelezettségeknek a hatóság(ok) nem tett(ek) eleget, hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte. A bíróság egyúttal megállapította, hogy bizonyos – a döntésben szintén rögzített – feltételek mellett a tető alá eseti jelleggel, rövid időre, nem rendszeresen történő beállás önmagában nem meríti ki a kerti építmény rendeltetésellenes használatának fogalmát. Az új eljárásban az illetékes jegyző a szomszéddal szemben, arra alapítottan, hogy vendégei nem a bírósági végzésben foglaltaknak megfelelően parkoltak, ismételten bírságot szabott ki a kerti tető nem rendeltetésszerű használata miatt. A másodfokú hatóság ezt a döntést megsemmisítette, a bíróság az indítványozó ezzel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmét az alkotmányjogi panasszal támadott döntésében elutasította.
        [4] Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság által a támadott döntésben tett megállapítás, amely szerint a közigazgatási iratanyagból megállapítható volt, hogy az eljáró hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékokat (kamerafelvételek, felek nyilatkozatai) megfelelően figyelembe vette a döntése során, tényállás tisztázási kötelezettségének teljes mértékben eleget tett és a megismételt eljárásra adott bírósági iránymutatásoknak megfelelően vonta le a vitatott, a tető alá történő beállásra vonatkozó következtetéseit, megalapozatlan és iratellenes. Ennek következtében az indítványozó szerint a bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, és a jogorvoslathoz való joga. Az indítványozó szerint mivel a sérelmezett döntés a tulajdonában lévő ingatlanhoz tartozó udvar zavartalan használatát nem biztosítja, sérült a tulajdonhoz, valamint az „otthonhoz, a magán- és családi élethez való alapvető joga”; továbbá, mivel jogtalan hátrányt szenved a szomszédja – az ingatlanon sem tulajdoni, sem használati, sem egyéb jogosultsággal nem rendelkező – vendégével szemben, sérült a törvény előtti egyenlőség elve is.

        [5] 3. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai és tartalmi feltételeit vizsgálja. Ezekkel kapcsolatban a következőket állapította meg.

        [6] 3.1. Az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek [Abtv. 30. § (1) bekezdés, valamint 52. § (1b) bekezdés) a)–f) pont] közül az alábbiak szerint tesz eleget.
        [7] A bíróság tájékoztatása szerint a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.50.068/2016/21. számú végzését az indítványozó jogi képviselője 2016. november 25-én vette át, míg az indítványozó az alkotmányjogi panaszát – a postai bélyegző tanúsága szerint – 2017. február 20-án nyújtotta be az elsőfokú bíróságon. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszt a törvényi határidőn túl – a 87. napon − terjesztette elő. Az indítványozó beadványa benyújtásával egy időben azonban igazolási kérelmet is előterjesztett, amelyben előadta, hogy betegség miatt nem tudott az ügyben eljárni és panaszát benyújtani, azonban az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül benyújtotta elbírálásra alkalmas indítványát. Mulasztása igazolására orvosi igazolás másolatát csatolta és kérte annak elfogadását és indítványa érdemi elbírálását. Az Alkotmánybíróság az igazolási kérelmet az Ügyrend 28. § (6) bekezdése alapján egyesbírói eljárásban meghozott végzéssel elfogadta.
        [8] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)f) pontjaiban foglalt formai követelmények közül az e) pontban írt indokolási kötelezettségnek az Alaptörvény indítványozó által hivatkozott VI. cikk (1) bekezdése, XIII. cikk (1) bekezdése, valamint XV. cikk (1) bekezdése tekintetében nem tesz eleget, mivel azok tekintetében alkotmányjogilag is értékelhető indokolást nem tartalmaz.

        [9] 3.2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29. § és a 31. § szerinti feltételeket.
        [10] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó mint az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapjául szolgáló közigazgatási végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás kérelmezője, nyilvánvalóan érintettnek tekinthető.
        [11] A bírósági nemperes eljárásban meghozott döntés olyan bírói döntésnek minősül, amellyel szemben – az egyéb feltételek fennállta esetén – az Abtv. 27. §-ára hivatkozással alkotmányjogi panasz benyújtásának helye lehet. Az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nemperes eljárásban meghozott végzésével szemben további jogorvoslati eljárás nem vehető igénybe, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjában és az Ügyrend 32. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeknek eleget tesz.
        [12] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel a befogadhatóság tartalmi feltételeivel összefüggésben az indítvánnyal kapcsolatban a következőket állapította meg.
        [13] Az indítványozó által állított alapjogi sérelmekkel összefüggésben előadott érvek valójában az ügyben meghozott, az indítványozó számára sérelmes bírósági döntés megállapításainak tartalmi, és nem alkotmányossági kritikáján alapulnak. A benyújtott alkotmányjogi panaszban foglaltakból megállapítható, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságnak az eljárás során kialakult jogi álláspontjával, továbbá a végzés indokolásának egyes elemeivel. Az indítványozó valamennyi általa megjelölt alapjogi sérelmet kizárólag ebből, vagyis a saját és az eljáró bíróság jogi álláspontjának eltéréséből; a rendelkezésre álló bizonyítékok és az azokból levont jogi következtetések értékelésének különbözőségéből vezette le.
        [14] A bíróság a támadott végzésének indokolásában a közigazgatási iratanyag alapján azt állapította meg, hogy a kérelmezett hatóság a vitássá tett döntésében a tényállás tisztázására irányuló kötelezettségének teljes mértékben eleget tett, a beszerezett bizonyítékokat, nyilatkozatokat a korábbi bírósági iránymutatás kellő figyelembevételével helyesen értékelte, továbbá felsorolta a döntése során mérlegelés alá vont egyéb körülményeket. Mindezekre tekintettel állapította meg, hogy a hatóság a Ket. szabályait megfelelően alkalmazta, törvényes és megalapozott döntést hozott; rögzítette továbbá, hogy döntését a rendelkezésre álló iratanyag alapján hozta meg, melynek részletessége szükségtelenné tette a felek meghallgatását, ezért azt mellőzte.

        [15] Az indítványozó valójában a bíróság fenti megállapításainak tartalmi megváltoztatását kérte. Ez a jelen ügyben kizárólag a bizonyítékok újramérlegelése útján lenne lehetséges, azonban az Alkotmánybíróság az ezzel kapcsolatos töretlen gyakorlatának megfelelően – mely szerint alkotmányjogi panasz alapján eljárva is csak az alkotmányossági szempontokat vizsgálja – a jelen ügyben is tartózkodott attól, hogy a tényállás megállapítására, valamint a jogszabályok értelmezésére és azok alkalmazására hivatott bíróságok ezen tevékenységét felülbírálja. Az Alkotmánybíróság – mint minden szakjogi, törvényességi felülbírálatra irányuló indítvány kapcsán – ismételten rámutat arra, hogy „[s]em a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga [...] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti »szuperbíróság« szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el” {elsőként lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}. „[A]z Alkotmánybíróság […] a rendes bíróságoktól eltérően nem a felülbírálatra alkalmasság szempontjából vizsgálja a bíróságok indokolási kötelezettségének teljesítését, és tartózkodik attól, hogy jogági dogmatikához tartozó kérdések helytállóságáról, illetve törvényességéről, avagy kizárólag törvényértelmezési problémáról állást foglaljon {3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]}. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság nem vizsgálja azt sem, hogy az indokolásban megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3237/2012. (IX. 28.) AB végzés, 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}” {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]}. Annak eldöntése, hogy az ingatlanon álló kerti tető indítványozó által vitatott használati módja a konkrét esetben rendeltetésszerűnek tekinthető-e, kizárólag az illetékes hatóságok, illetve az ezek döntéseinek törvényességi felülvizsgálatára hatáskörrel rendelkező bíróságok hatáskörébe tartozó (szak)kérdés. A támadott bírósági döntés – a jelen ügyben feltárható összefüggések alapján – ezért nem képezhette érdemi vizsgálat tárgyát.
        [16] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz befogadására, mivel az nem felel meg az Abtv. 29. §-ában, illetve részben az 52. § (1b) bekezdés e) pontjában írott feltételeknek, nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
            Dr. Salamon László s. k.,
            tanácsvezető,
            előadó alkotmánybíró
            .
            Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Szabó Marcel s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Szalay Péter s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolása

            [17] Az alkotmányjogi panasz visszautasításának indokát az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének hivatkozott sérelme tekintetében az alábbi indokkal egészítem ki.
            [18] Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdése a tisztességes eljáráshoz való jogot a bíróságok peres eljárásához kapcsolja („Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit […]”). Nézetem szerint ezért a peren kívüli eljárások nem állnak az indítványban hivatkozott XXVIII. cikk (1) bekezdésének védelme alatt. Erre tekintettel az indítványnak az Alaptörvény XXVIII. cikke (1) bekezdése sérelmére alapított befogadására nemcsak az indokolásban részletezett ok miatt, hanem az indítványban felhozott sérelmek (illetve maga a sérelmezett eljárás) és a XXVIII. cikk (1) bekezdése közötti összefüggés hiánya miatt sincs lehetőség.
            [19] Mindezektől függetlenül, az indítvány tartalmi tekintetben – az indokolás vonatkozó részében kifejtetteknek megfelelően – valóban törvényességi kérdésben való felülbírálatra irányul, ami az indítvány visszautasítását önmagában is indokolja.

            Budapest, 2017. november 28.
            Dr. Salamon László s. k.,
            alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            04/13/2017
            .
            Number of the Decision:
            .
            3340/2017. (XII. 8.)
            Date of the decision:
            .
            11/28/2017
            .
            .