Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00347/2014
Első irat érkezett: 02/21/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.VI.35.540/2012/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/03/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben hozott - Kfv.VI.35.540/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Kérte továbbá az elsőfokú ítélet, és a NAV határozatok megsemmisítését is.
Az indítványozónál 2006. szeptember-október-november hónapjaira vonazkozóan a NAV bevallások utólagos ellenőrzése során adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. Az indítványozó a határozat ellen fellebbezett, majd a határozatok bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte.
Az indítványozó álláspontja szerint az elsőfokú bíróság és a Kúria eljárása önkényes és ésszerűtlen, mert lényeges bizonyítékok mellőzését követően nem létezőnek nyilvánított több gazdasági tranzakciót, és az ítéletek indokolása nem kielégítő, ezáltal pedig sérült az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz, és a fegyverek egyenlőségéhez való joga. Kifejti továbbá, hogy az ítélet sérti az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.VI.35.540/2012/7. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
Q) cikk
I. cikk (3) bekezdés
XIII. cikk
XXVIII. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_347_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_347_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3113/2014. (IV. 17.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1763
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); alkotmányossági felülvizsgálat
    .
    A döntés kelte: Budapest, 04/14/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.04.14 16:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.VI.35.540/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján alkotmány­jogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
      [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.VI.35.540/2012/7. számú ítélete vizsgálatát és megsemmisítését.
      [3] Az indítványozó mint felperes adóügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított pert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága, mint alperes ellen. A peres eljárás tárgya az volt, hogy a felperes terhére az alperes, mint másodfokú közigazgatási hatóság a 1559274850, 1559278122 és a 1559277280 iktatószámú közigazgatási határozataival az indítványozó fellebbezéseit elutasította és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága által hozott, a 2006. szeptember-október-november hónapokra bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzés eredményeként az általános forgalmi adó adónemben a 2006. szeptember-október-november hónapjaira vonatkozóan összesen 311 972 000 Ft adókülönbözetet és 156 215 000 Ft adóbírságot megállapító 5484080070, az 5484080476 és a 4008432300 iktatószámú elsőfokú közigazgatási határozatokat helybenhagyta. A közigazgatási határozatok ellen, annak felülvizsgálata tárgyában a felperes pert indított a Fővárosi Törvényszéken, a bíróság a felperes keresetét a 28.K.30.792/2008/41. számú ítéletével elutasította.
      [4] Az ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a Kfv.VI.35.540/2012/7. számú ítéletében a Fővárosi Törvényszék 28.K.30.792/2008/41. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
      [5] Az indítványozó álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria eljárása önkényes és ésszerűtlen, mert lényeges bizonyítékok mellőzését követően nem létezőnek nyilvánított több gazdasági tranzakciót, és az ítéletek indokolása nem kielégítő. Ezáltal a Kúria ítélete – az indítványozó álláspontja szerint – sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkében biztosított meghatározott tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a tényállást hiányosan, részben iratellenesen állapítja meg, az indokolási kötelezettségének nem tesz eleget, ezen felül az indítványozó bizonyítási indítványait módszeresen elutasítja, ezáltal sértve egyben a fegyveregyenlőség elvét is és sérti az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot az I. cikkben meghatározott „szükségesség-­arányosság” teszttel, mert az indítványozó bérleti jogát (amely mind a hazai, mint a nemzetközi joggyakorlat tükrében tulajdonjogi védelmet élvez) jogszerűtlenül, aránytalanul és kártérítés nélkül korlátozza. Ezért kérte a Kúria Kfv.VI.35.540/2012/7. számú ítéletének alaptörvény-ellenesség miatti megsemmisítését.
      [6] Az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott befogadhatósági formai feltételeknek megfelelt.
      [7] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az alkotmányjogi panaszban megjelölt tisztességes eljáráshoz való jog és a tulajdonhoz való jog alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, azonban az indítványozó alkotmányjogi panaszában ténylegesen a tényállás vizsgálatát, ezen belül a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak a lefolytatott revízió során a közigazgatási hatóságok és a jogorvoslati eljárásban eljáró bíróságok általi értékelését sérelmezi. A közigazgatási hatósági határozat kapcsán a panaszos álláspontja szerint az eljáró adóhatóságok nem derítették fel kellően a tényállást és ennek következtében megalapozatlan határozatokat hoztak, a panaszos lényegében a bizonyítást vitatja. A tényállás tisztázása és a bizonyítékok értékelése a közigazgatási határozatot hozó közigazgatási hatóság, valamint a jogorvoslati eljárásban eljáró bíróság feladata. A Fővárosi Törvényszék ítéletében megállapította, hogy az adóhatóság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le a gazdasági ügyletek valós tartalmának felderítése érdekében, a tényállást teljes körűen feltárta, bizonyította, a rendelkezésre álló adatokat helytállóan értékelte, eljárási jogszabálysértést nem követett el, a feltárt és bizonyított tényállásra az anyagi jogszabályokat megfelelően alkalmazta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletében osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy az alperes teljesítette tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét. A tényállás felderítése, annak vizsgálta nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, és az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vet fel, ezért az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, az Abtv. 29. §-a szerinti tartalmi követelményeknek nem felel meg. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján csak a bírói döntést érdemben befolyásoló, pontosan körülírt alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van jogköre. Az indítványozó sem a bíróságok eljárásával, sem a bírói ítéletek érdemével kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.
      [8] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek, és alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-ában fennálló befogadhatósági akadály miatt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Kovács Péter s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Bragyova András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/21/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3113/2014. (IV. 17.)
          Date of the decision:
          .
          04/14/2014
          .
          .