Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01908/2014
Első irat érkezett: 11/13/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.IV.38.089/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (a választási alapelvek megsértése - Balkány)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - a Ve. 233. § (1) bekezdése alapján - a Kúria Kvk.IV.38.089/2014/2. számú végzése, valamint az ügy előzményét képező választási bizottsági határozatok megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - mint az önkormányzati választásokon induló polgármester-jelölt - összeférhetetlenséget észlelt Balkány Város választási eredményei kapcsán. Kifogást nyújtott be, amelyet a TVB 108/2014. (X.27.) számú határozatával érdemi vizsgálat - elkésettség okán - nélkül elutasított. Fellebbezést nyújtott be, azonban az NVB 1447/2014. számú határozatával helybenhagyta a korábbi döntést. A Kúria úgyszintén helybenhagyta a döntést a felülvizsgálati eljárás keretében.
Az indítványozó véleménye szerint azzal, hogy az eljáró bíróságok fiygelmen kívül hagyták az általa közölt összeférhetetlenség vizsgálatát, sérült az Alaptörvény IX. cikke szerinti véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a 28. cikk szerinti józan és közjónak megfelelő bírói döntéshez való joga..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kvk.IV.38.089/2014/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (4) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1908_0_2014_inditvany.pdfIV_1908_0_2014_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3317/2014. (XI. 21.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/3067
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/17/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.11.17 15:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.38.098/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az ügyvéd által képviselt – a 2014. október 12-ei helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán Balkány polgármester-jelöltjeként induló – indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján, 2014. november 12-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be elektronikus dokumentum (e-mail) formájában a Kúriánál, az Alkotmánybírósághoz címezve.

      [2] 2. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban azt kérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.38.098/2014/2. számú, 2014. november 6-án kelt – és a mellékelt telefax megerősítés alapján ugyanezen a napon kézbesített, illetve a Kúria 2014. november 7-én kelt (és a mellékelt telefax megerősítés alapján ugyanezen a napon kézbesített) Kvk.IV.38.098/2014/3. számú végzésével a sorszámában kijavított – végzését semmisítse meg, mivel ez álláspontja szerint sérti az Alaptörvény felsorolt R) cikkét, I. cikkét, XV. cikk (1), (2) és (4) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (7) bekezdését és 28. cikkét.

      [3] 3. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban kifejtette, hogy 2014. október 24-én, Balkány Város választási eredményeit olvasva észlelte, hogy a Ve. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenség áll fenn Balkány Város Helyi Választási Bizottságának (a továbbiakban: HVB) elnöke személyét illetően, ő ugyanis egy másik polgármester-jelölt mellett induló képviselőjelölt testvérének a veje. A Ve. hivatkozott rendelkezése alapján pedig „Nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl a választókerületben induló jelölt hozzátartozója”.

      [4] 3.1. Az indítványozó az összeférhetetlenség észlelésének a napján kifogást nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), amely a kifogást a 108/2014. (X. 27.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A TVB határozata hivatkozott a Ve. 209. § (1) bekezdésére, amely szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Utalt továbbá a határozat a Ve. 215. § b) pontjára is, amely kimondja, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett.

      [5] 3.2. Az indítványozó a TVB határozatával szemben fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amely a 2014. október 30-án kelt, 1447/2014. számú határozatával a TVB 108/2014. (X. 27.) határozatát helyben hagyta, a HVB elnökével kapcsolatos összeférhetetlenségi indítványt pedig, az arról való döntés érdekében, a Ve. 34. § (4) bekezdése alapján megküldte a HVB részére. Az NVB a határozat indokolásában ugyancsak hivatkozott a Ve. 209. § (1) bekezdésére, valamint a Ve. 10. § (1) és (3) bekezdéseire a Ve.-ben szereplő határidők jogvesztő jellege kapcsán, rámutatva arra is, hogy a határidő annak utolsó napján 16.00 órakor jár le. Az NVB megállapította, hogy az indítványozó a kifogást – amelyben a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás törvénysértő volta miatt a megállapított választási végeredmény megsemmisítését és új választás kiírását indítványozta – 2014. október 25-én nyújtotta be, márpedig a Ve. hivatkozott rendelkezései értelmében ilyen jellegű kifogást csak 2014. október 15-én 16.00 óráig volt lehetőség benyújtani. Az NVB álláspontja szerint a választási eljárás megsemmisítésére és megismétlésére vonatkozó kifogást legkésőbb a szavazás befejezéséig történő jogsértő cselekményekre való hivatkozással lehet benyújtani, amennyi­ben a beadványozó bizonyítja, hogy az érdemi befolyással bírt a választás eredményére. A választópolgárok azonban a Ve. 169. §-a alapján a szavazás napján 6 órától 19 óráig a szavazás útján kifejtették az akaratukat, az ezen időpontot követő cselekmények a választás eredményére már nem lehetnek hatással. A kifogást ezért, elkésettség miatt, a TVB helyesen és jogszerűen utasította el érdemi vizsgálat nélkül, a Ve. 215. § b) pontja alapján.
      [6] Az összeférhetetlenségi indítvány kapcsán az NVB hivatkozott a Ve. 34. § (1) bekezdés b) pontjára és a (4) bekezdésre. Ezek alapján az összeférhetetlenség megállapítása nem kifogás, hanem úgynevezett indítvány alapján történik, amelyről az érintett választási bizottság dönt (a döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt). Ezért az NVB megállapította, hogy a TVB-nek az összeférhetetlenségi indítványt meg kellett volna küldenie a HVB részére. Ezt a megküldést végül az NVB a jelen határozatával tette meg.

      [7] 3.3. Az indítványozó az NVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria a – jelen alkotmányjogi panasszal támadott – Kvk.IV.38.098/2014/2. számú, 2014. november 6-án kelt végzésével az NVB 1447/2014. számú határozatát helybenhagyta. A Kúria – hivatkozva a Ve. 208. §-ára, 241. §-ára, valamint 307/N. és 307/P. §-aira – kimondta, hogy a választás eredményét befolyásoló, kifogással támadható jogsértés csak olyan jellegű magatartás lehet, amely a választási eredmény megállapításáig megvalósul, illetve addig fejti ki hatását. Utalt a végzés indokolása arra is, hogy a Ve. jogorvoslati rendszerében jellemzően objektív és jogvesztő jellegű – nem pedig szubjektív, a jogsértés észleléséhez kötődő – határidők vannak, amelyek a választási eljárások gyors és hatékony lezárását, a választások eredményének stabilitását szolgálják. Az összeférhetetlenségi okok kapcsán kifejti a Kúria, hogy ilyen fennállta esetén a jogsértés nem egy aktussal valósul meg, hanem a választási bizottság megválasztásától a megbízatás megszűnéséig folyamatosan.
      [8] Az indítványozó a Kúria előtt a választási eredményt vitatta az összeférhetetlenségre történő hivatkozáson keresztül, amely körülményt az indítványozó 2014. október 24-én észlelte. A Kúria annak kapcsán, hogy a kifogás előterjesztésére nyitva álló három napos határidőt milyen időponttól kell számolni ilyen esetben (folyamatos jogsértő állapot fennálltakor), arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogsértő hatás a választás eredményének a megállapításában fejeződhet ki, tehát a Ve. 34. § (3) bekezdése alapján bárki által benyújtható kifogást (indítványt) a választás eredményének a HVB általi megállapításától számított három napon belül lehet előterjeszteni. Ellenkező értelmezés esetén a választások eredményére is kiható, összeférhetetlenségre alapozott kifogás a sérelmezett állapot fennálltáig, tehát akár évekkel később is [jelen esetben a Ve. 33. § (3) bekezdés a) pontja és a 209. § (2) bekezdése alapján a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig] előterjeszthető lenne, ami relativizálná a választási eredményt, és ellentétben állna a Ve. jogorvoslati rendszerével. Az indítványozónak ezért a kifogást 2014. október 15-én 16.00 óráig elő kellett volna terjesztenie. Mivel ez nem történt meg, a kifogás elkésett, ezért érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.

      [9] 4. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban – amely túlnyomóan egyezik a bírósági felülvizsgálati kérelemmel – elsődlegesen azt indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria Kvk.IV.38.098/2014/2. számú végzésének alaptörvény-ellenességét, és azt semmisítse meg; másodlagosan azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az általa felvetett összeférhetetlenséget, semmisítse meg a HVB által megállapított választási eredményt és tűzzön ki új választást Balkány Városában, harmadlagosan pedig azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az érintett önkormányzati választás vonatkozásában a választási eljárás alapelveinek megsértését, a választás eredményét helyezze hatályon kívül, tűzzön ki új választást és tartassa be a választási eljárás összes alapelvét.

      [10] 4.1. Az alkotmányjogi panasz – a TVB, az NVB és a Kúria döntéseinek elemzését követően – kifogásolta azt a jogértelmezést, amely szerint az önkormányzati választás eredményének HVB általi megállapításától számított három napon belül lehet a választás eredményének megállapítására is kiható kifogást (indítványt) előterjeszteni. Az indítványozó szerint ugyanis: „1. nem relativizálhatja évekig a HVB által megállapított választási eredményeket egy olyan állapot, amely jogszabálysértő állapot – jelen esetben az összeférhetetlenség – kizárólag a jelöltállítástól a választási eredmény jogerős megállapításáig tart, 2. a jogorvoslati határidőket [a Kúria] a Ve. alapelveinek fontossága elé helyezi.” Az indítványozó a Ve. 209. § (1) bekezdésével szemben a (2) bekezdésre hivatkozott, amely szerint – már a Ve. 208. §-a szerinti kifogást, nem pedig a 34. § (3) bekezdése szerinti indítványt – „[f]olyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.” Utal ezzel összefüggésben a Ve. 33. § (3) bekezdés a) pontjára, amely szerint a helyi választási bizottság választott tagjának – így jelen esetben az elnöknek is – megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig tart; azaz a konkrét esetben a HVB elnökének megbízatása folyamatosan fennálló tevékenységnek minősül, így csak a Ve. 209. § (2) bekezdése lehet rá irányadó. Az indítványozó azt is említette, hogy kifogása benyújtásáig jogerős döntés a helyi önkormányzati választás eredménye vonatkozásában nem volt. Összefoglalva az indítványozó jogszabálysértőnek tartja, hogy a Kúria a Ve. 209. § (1) bekezdésére hivatkozva hozta meg a végzését, nem pedig a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján.

      [11] 4.2. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban megerősítette, hogy szándéka a Ve. 208. §-a szerinti, jogszabálysértésre hivatkozó kifogás előterjesztése volt, mivel az általa hivatkozott összeférhetetlenség miatt Balkány Városban sérült a választás tisztasága és a jelöltek közötti esélyegyenlőség. Álláspontja szerint a HVB elnöke által tanúsított magatartás nem felelt meg „az Alaptörvény szellemének, a közjónak, és az Alaptörvény alapelveinek”, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített választási eljárási alapelveknek. Kifogásolta a Kúria támadott végzését, mert az – álláspontja szerint – a Ve.-ben szereplő határidők fontosságát a Ve. alapelvei elő helyezte. Rámutatott, hogy sérti a választás tisztaságát, ha a HVB elnöke nem jelenti be a személyét érintő összeférhetetlenséget, „hozzátartozója az egyik polgármester-jelölt mellett indul képviselőtestületi tagként”, ezzel megsértve az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között. Utalt továbbá az indítványozó több egyéb, a bírósági felülvizsgálati kérelmében előadott jogszabálysértésre is, amely – véleménye szerint – szintén hatással volt a választás tisztaságára.
      [12] Az alkotmányjogi panasz előterjesztője kifejtette, hogy ha a bíróságok a határidőket fontosabbnak ítélik meg a jogi norma alapelveinél, az az Alaptörvény 28. cikkében szereplő józan ész szabályaival és a közjóval ellentétes eredményre vezet. Ezt csak fokozza, ha a bíróság a határidő kezdő időpontját nem helyesen jelöli meg. Az indítványozó szerint a Kúria egy olyan választás eredményét hagyta jóvá, amely ellentétes a jogszabály céljával (mert a sorozatos szabálytalanságok miatt a tisztasága megkérdőjelezhető, és sérültek a választási alapelvek), és a józan ész szabályainak sem felel meg (mert a HVB elnökének magatartásával sérültek az indítványozó mint polgármester-jelölt jogai, és nem a választói akaratnak megfelelő döntés született).
      [13] Utalt az alkotmányjogi panasz arra is, hogy sérült a választás kapcsán az Alaptörvény IX. cikkében rögzített véleménynyilvánítás szabadsága is, de az ezzel, illetve az Alaptörvény egyéb felsorolt cikkeivel kapcsolatban részletesebb magyarázatot a sérelem mibenlétét illetően nem tartalmaz.

      [14] 5. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A (3) bekezdés szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Abtv. 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló kúriai végzést támadja.
      [15] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése előírja, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása előtt dönteni kell annak befogadásáról. Az alkotmányjogi panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel az Abtv. 47. § (1) bekezdésére, 50. § (1) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1) és (2) bekezdéseire – tanácsban eljárva dönt. A panaszt akkor lehet befogadni, ha az megfelel a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, különösen az Abtv. 26–27. és 29–31. §-aiban foglalt feltételeknek – jelen esetben figyelemmel a Ve. 233. §-ában foglalt, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszra vonatkozó speciális szabályokra is. Ezeken kívül az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)f) pontjaiban foglalt kritériumoknak.
      [16] Jelen esetben a panasz nem felel meg ezeknek a követelményeknek, az alábbiak miatt.

      [17] 6. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszban másodlagosan és harmadlagosan megfogalmazott kérelmekkel – az indítványozó által hivatkozott összeférhetetlenség megállapítása, a választási eredmény megsemmisítése és új választás kiírása – kapcsolatban rámutat, hogy azok elbírálása az Alaptörvény 24. cikke és az Abtv. II. fejezete alapján nem tartozik a hatáskörébe.

      [18] 7. Az alkotmányjogi panasz elsődlegesen a Kúria Kvk.IV.38.098/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
      [19] A Ve. fent hivatkozott 233. § (1) bekezdése értelmében a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül lehet benyújtani.
      [20] A Kúria a jelen alkotmányjogi panasszal támadott Kvk.IV.38.098/2014/2. számú végzését 2014. november 6-án hozta meg, és azt még ezen a napon – a mellékelt telefax megerősítés alapján – kézbesítette is az indítványozó részére. A Kúria 2014. november 7-én, a Kvk.IV.38.098/2014/3. számú végzésével az előző végzésének számát kijavította. E végzést a Kúria szintén a meghozatal napján, 2014. november 7-én, telefax útján kézbesítette az indítványozónak.
      [21] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát a Kúriához 2014. november 12-én jutatta el. Ez a Ve. 233. § (1) bekezdésében előírt három napos határidőn túli benyújtást jelent, vagyis az alkotmányjogi panasz elkésett.
      [22] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Ve. 3. § 2. pontja taxatíve meghatározza, illetve felsorolja, hogy mely alanyi kör tartozik a hozzátartozó fogalmába. Eszerint: „E törvény alkalmazásában […] 2. hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa”. E definíció értelmében a testvér veje, tehát a testvér gyermekének a házastársa nem tartozik a hozzátartozó fogalmába.

      [23] 8. Az Alkotmánybíróság ezért – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés d) és f) pontjai alapján visszautasította.
          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          11/13/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3317/2014. (XI. 21.)
          Date of the decision:
          .
          11/17/2014
          .
          .