Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.II.20.987/2021/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri, a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.634/2020/20. számú ítéletére kiterjedő hatállyal.
Az alkotmányjogi panaszban támadott ítéleteket a bíróság házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti perben hozta, amelyben az indítványozó felperesként vett részt. A perben megállapított, és a felek által sem vitatott peradatok szerint az indítványozó és az alperes házasságkötésüket megelőzően évekig együtt éltek, amit az első fokon eljáró bíróság - az indítványozó keresetében foglaltakkal egyezően - élettársi kapcsolatként értékelt, így a házastársi vagyonközösséget erre az időszaka is kiterjesztette. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítését és helyesbítését követően a megállapított peradatokat újraértékelte, és ez alapján eltérő jogkövetkeztetést vont le az élettársi kapcsolat fennállását illetően, aminek eredményeként a megosztandó közös vagyon körét jelentősen módosította. A másodfokú bíróság megítélése szerint az élettársi kapcsolat polgári jogi fogalmának feltétele, hogy az érzelmi és gazdasági közösségben élő felek gazdasági együttműködésének a közös vagyon gyarapítása legyen a célja. A Kúria - a másodfokú bíróság jogkövetkeztetését és indokolását elfogadva - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó szerint a másodfokú ítélet és a Kúria felülvizsgálati ítélete sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert állítása szerint az eljáró bíróságok csak az alperesi tényállítást alátámasztó bizonyítékokat vették figyelembe, emellett az élettársi kapcsolat fogalmi elemét képező gazdasági közösséget szűken értelmezik, ugyanakkor a joggyakorlat nem egységes, ezért a támadott döntések nem felelnek meg a jogbiztonság követelményének sem. Az indítványozó hivatkozik arra is, hogy az ítélkezési gyakorlat elvárja a közös beruházás igazolását az élettársi kapcsolatban, mégpedig a kiszolgáltatottabb féltől, aki az indítványozó álláspontja szerint jellemzően a nő, ami diszkriminációként értékelhető. .
. |