Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00750/2014
Első irat érkezett: 04/07/2014
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.I.37.440/2014/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/07/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27.§- a alapján - a Kúria Kvk.I.37.440/2014/3. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó 2014. március 27-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, mert álláspontja szerint a Független Kisgazda-, Földmunkás-, és Polgári Pártnak a 2014. évi országgyűlési képviselőválasztáson jelölő szervezetként történő nyilvántartásba véltelére jogszabálysértő módon került sor, mivel a jelölő szervezet nem minősül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett szervezetnek.
Az NVB a kifogást a 911/2014. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria a fenti számú végzésében az NVB határozat elleni felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az indítványozó szerint a Kúria végzése több alapvető jogát sértette, többek között sérült az Alaptörvény B) cikk (1), (3) és (4) bekezdései szerinti jogállamiság elve, az R) cikk (3) bekezdésébe foglalt elv, mely szerint az Alaptörvény rendelkezéseit a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni, és az I. cikk (1), (2), és (3) bekezdései az ember alapvető jogairól és kötelezettségeiről, és a C) cikk (3). .
.
Indítványozó:
    Minda Zoltán
    Engelmann József
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kvk.I.37.440/2014/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
B) cikk (3) bekezdés
B) cikk (4) bekezdés
C) cikk (3) bekezdés
R) cikk (3) bekezdés
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_750_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_750_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3097/2014. (IV. 11.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1677
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alkotmányossági felülvizsgálat; érintettség választási eljárásban
    .
    A határozat kelte: Budapest, 04/08/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.04.08 15:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.37.440/2014/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozók mint a választási eljárásban kérelmezők 2014. április 5. napján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján.
      [2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a kérelmezők 2014. március 27-én kifogást nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Kifogásukban kifejtették, hogy a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Pártnak (a továbbiakban: jelölő szervezet) az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére jogszabálysértő módon került sor, mivel a jelölő szervezet nem minősül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett szervezetnek. Hivatkoztak a Fővárosi Törvényszék előtt a jelölő szervezet elnökének képviseleti jogát érintő, folyamatban lévő perre, valamint egy változásbejegyezéssel összefüggő eljárásra is.
      [3] Az NVB a kifogást a 2014. március 30. napján meghozott 911/2014. számú határozatával hatáskör hiányában érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továb­biakban: Ve.) 14. § (1) bekezdése, 215. § d) pontja alapján hozta meg. Határozatában utalt arra is, hogy tartalma alapján a kifogás a 2014. január 23-án kelt, 9/2014. számú NVB határozat ellen benyújtott fellebbezésnek tekinthető, amely azonban – mivel a határozat ellen 2014. január 26. napjáig lehetett fellebbezéssel élni – elkésett. A Ve. 231. § (l) bekezdés b) pontja értelmében az elkésett kifogást is érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
      [4] A Kúria Kvk.I.37.440/2014/3. számú végzése a kérelmezők felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria a végzés indokolásában rámutatott arra, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet jogosult bírósági felülvizsgálat előterjesztésére, majd megállapította, hogy a kérelmezők nem igazolták érintettségüket. A kérelmezők ezt követően fordultak alkotmányjogi panaszukkal az Alkotmánybírósághoz.

      [5] 2. Az indítványozók a 911/2014. számú NVB határozat és a Kúria Kvk.I.37.440/2014/3. számú végzése megsemmisítését kérték. Beadványukban – a Fővárosi Törvényszék előtt a jelölő szervezet elnökének képviseleti jogát érintő, folyamatban lévő per, valamint egy változásbejegyezéssel összefüggő eljárás kapcsán – hosszasan ismertették a jelölő szervezet létrejöttének körülményeit és az azzal összefüggő visszásságokat. Az Alaptörvény megsértett rendelkezéseiként felsorolták a B) cikk (1), (3) és (4) bekezdését; a C) cikk (2) bekezdését; az R) cikk (3) bekezdését; az I. cikk (1), (2) és (3) bekezdését; a VIII. cikk (3) bekezdését; a XXIII. cikk (1) és (4) bekezdését; a XXVIII. cikk (7) bekezdését; valamint a 2. cikk (1) bekezdését és a 28. cikket.

      [6] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A 233. § (2) bekezdése kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.

      [7] A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi elbírálás nélkül elutasító végzést támadja.

      [8] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételének nem felel meg.
      [9] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
      [10] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

      [11] 5. Jelen ügyben az indítványozók alkotmányjogi panaszukban részletesen ismertetik az NVB és a Kúria döntéseinek körülményeit, amelyeket az Alaptörvény számos rendelkezésébe ütközőnek tartanak.
      [12] Az indítványozók nemcsak alapvető jogok, hanem az Alaptörvény más szabályai sérelmére is hivatkoztak az alkotmányjogi panaszban: a B) cikkre, a C) cikk (2) bekezdésére, az R) cikkre, a 2. cikk (1) bekezdésére, valamint a 28. cikkre; amely tekintetben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz vizsgálatának e körben nem lehet helye, mivel azt csak az Alaptörvényben biztosított jogra lehet alapítani.
      [13] A felhívott alapjogokkal [VIII. cikk (3) bekezdés; a XXIII. cikk (1) és (4) bekezdés; a XXVIII. cikk (7) bekezdés] összefüggésben pedig alkotmányjogilag értékelhető indokolással állításaikat nem támasztották alá, hanem kizárólag az NVB és a Kúria tevékenységét, eljárását és jogértelmezését kifogásolták.
      [14] Az indítványozók azt is sérelmezték, hogy a Kúria helytelenül állapította meg érintettségük hiányát. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság fontosnak tartja külön megjegyezni a következőket. A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalmának használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, amit azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönt el {lásd: 3081/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [15] és 3082/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [16]}.
      [15] Az Alkotmánybíróságnak a Kúria olyan törvényértelmezésének felülvizsgálatára nincs lehetősége, amely alkotmányjogi kérdést egyúttal nem vet fel.
      [16] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3065/2012 (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [5]; 3391/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [25]; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]}. A 3037/2014. (III. 13.) AB határozat [29]–[30] bekezdése szerint alkotmányjogi panasz értelmét, és az Alkotmánybíróság feladatát értenénk félre, ha az Alkotmánybíróság – hasonlóan egy rendes bírósági felülvizsgálati fórumhoz – a bírósági döntések korlátlan felülvizsgálatát végezné pusztán amiatt, mert egy téves döntés érintheti a sérelmet szenvedett fél jogait. Mindezeknek megfelelően az Abtv. 27. §-a úgy rendelkezik, hogy alkotmányjogi panasszal az egyedi ügyben érintett személy, vagy szervezet akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. A bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz során az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz intézményén keresztül is kizárólag az Alaptörvényben elismert jogokat oltalmazza {erről lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.
      [17] Az indítványozók beadványa alapján megállapítható, hogy a panaszban megjelölt aggályok a Kúria döntése érdemét érintően nem tartalmaznak kifejezetten olyan érvelést, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatát megalapozzák.

      [18] 6. Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Balogh Elemér s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Paczolay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          04/07/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3097/2014. (IV. 11.)
          Date of the decision:
          .
          04/08/2014
          .
          .