A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jétől 2013. június 30-ig hatályos 280. § (1) bekezdése első mondatának „,vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi CXCII. törvény rendelkezéseire figyelemmel” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés tárgyában indult eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az előtte 68.M.3114/2017. számon folyamatban lévő ügyben kezdeményezte a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi CXCII. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) 56. §-a (helyesen: 55. §-a) által beiktatott, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: régi Hjt.) 280. § (1) bekezdés első mondata „,vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi CXCII. törvény rendelkezéseire figyelemmel” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint e törvényi rendelkezés alkalmazási tilalmának elrendelését.
[2] 2. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésében foglaltak szerint az indítványra okot adó ügy előzménye az volt, hogy a felperes ösztöndíjas hallgató, majd ösztöndíjas honvéd tisztjelölt 2010. augusztus 30-án – a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre (későbbi nevén: Nemzeti Közszolgálati Egyetem) való beiratkozáskor – ösztöndíjszerződést kötött a Honvédelmi Minisztérium képviseletében eljáró Honvédelmi Minisztérium központi személyzeti szerv vezetőjével. Az ösztöndíjszerződés 1. pont a) alpontja értelmében a felperes vállalta, hogy a szerződés megkötésével a Magyar Honvédség tényleges állományába lép. Az 1. pont d) alpontja szerint továbbá azt is vállalta a felperes, hogy a végzettség, illetőleg a képzettség megszerzése után a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú tagjaként a képzési időnek megfelelő időtartamban katonai szolgálatot teljesít.
[3] Az ösztöndíjszerződés 8. pontja szólt a szerződésszegés egyes eseteiről, így az a) alpontban arról, hogy ha a felperes neki felróható okból a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, vagy a képesítés megszerzésére fordított időtartamnak megfelelő, kötelező ideig a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományában nem teljesít szolgálatot, akkor a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül köteles megtéríteni az alapilletményt, – a tanulmányi pótlék kivételével – az illetménypótlékokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetnie. Ugyanitt a b) alpont arról rendelkezett, hogy amennyiben a felperes a szerződésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamának egy részét nem tölti hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálatban, akkor az a) alpont szerinti megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. Az ösztöndíjszerződés 12. pontja szerint a felek a szerződést azzal kötik meg, hogy a szerződésben foglaltakat érintő valamely lényeges körülmény vagy a jogszabályok megváltozása esetén a szerződést azoknak megfelelően, közös megegyezéssel módosíthatják.
[4] 2.1. Az ösztöndíjszerződést első alkalommal 2011. február 1-jei hatállyal módosították. Ekkor a felperes tisztjelölti szolgálati jogviszonyt létesített, és a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj állományába került. A módosítással új rendelkezések kerültek az ösztöndíjszerződés 2–10. pontjai helyébe. Az ösztöndíjszerződés új 9. pontjának második mondata rendelkezett arról, hogy amennyiben a hallgatói jogviszony vagy tisztjelölti szolgálati viszony a felperes érdekkörében felmerült okból szűnik meg, akkor a képzés költségeit a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően vissza kell téríteni.
[5] 2012. január 30-án a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség csoportfőnöke az ösztöndíjszerződést egyoldalúan módosította. Ezen egyoldalú ösztöndíjszerződés-módosítás 2. pontja az ösztöndíjszerződés 1. pont d) alpontja első mondatát akként módosította, hogy a honvéd tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesíteni. A második mondatban pedig a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvényre (a továbbiakban: Hft.) való utalás helyett a régi Hjt.-re történő utalás került, így a felperest az ösztöndíjszerződés alapján az e törvényben meghatározott jogok és juttatások illették meg, illetőleg kötelezettségek és díjak terhelték. Egyebekben ez az egyoldalú szerződésmódosítás a honvéd tisztjelöltet érintő összeférhetetlenségi rendelkezést állapított meg, valamint rendelkezett a régi Hjt. hatálybalépéséhez kapcsolódó jogszabályi rövidítések cseréjéről, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megnevezése helyébe lépő Nemzeti Közszolgálati egyetem szövegcseréről is. [Ehhez az egyoldalú ösztöndíjszerződés-módosításhoz a jogalapot a régi Hjt. 229/E. § (3) bekezdés második mondata szolgáltatta, amelyet 2012. január 1-jei hatállyal a Mód.tv. 49. §-a állapított meg.]
[6] 2.2. A felperes hivatásos szolgálati jogviszonyát 2017. október 13-ai hatállyal, lemondással szüntette meg. Hivatásos szolgálatba vételének dátuma 2014. augusztus 20. napja volt. Ténylegesen így 3 évet és 55 napot töltött tényleges szolgálati jogviszonyban. A felperes részére 2014. augusztus 19. napjáig összesen 2 918 665 Ft járandóságot fizettek ki.
[7] Az alperes a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 88. § (2)–(3) bekezdései, valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet 114. § (1) bekezdése alapján, 2017. október 19-én, fizetési felszólításban 1 763 360 Ft megfizetésére kötelezte a felperest, figyelemmel arra, hogy szolgálati viszonya az ösztöndíjszerződésben kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő – a képzési idő kétszeresének megfelelő időtartam – lejárta előtt, lemondással szűnt meg. Az alperes a megtérítési kötelezettséget arányosan csökkentette a felperes által szolgálati viszonyban töltött idővel. A felperes a fizetési felszólítással szemben keresetet terjesztett elő, és indítványozta, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz bírói kezdeményezéssel.
[8] 3. Az előterjesztő bíróság megítélése szerint a Mód.tv. 49. §-a által a régi Hjt.-be iktatott 229/E. § (3) bekezdés második mondata – amely szerint „[a] honvéd tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Honvédségnél szolgálatot teljesíteni”, és amely szintén 2012. január 1-jétől 2013. június 30-ig volt hatályos –, továbbá a régi Hjt. 280. § (1) bekezdés fent idézett szövegrésze sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiság alkotmányos alapértékét és a jogbiztonság követelményét.
[9] A bírói kezdeményezés szerint a kifogásolt szabályozás visszaható hatályúnak minősül, mert módosítani rendeli a 2012. január 1-jén hatályos, tehát a Mód.tv. hatálybalépése előtt létrejött ösztöndíjszerződések egyes elemeit. A módosított jogszabályi rendelkezések lényegesen terhesebbé tették a felperes által korábban önként vállalt kötelezettséget, amikor megkétszerezték a képzést követő szolgálati jogviszonyban eltöltött időt – a felperes esetében 4 évről 8 évre emelve azt. A visszamenőleges hatályú jogalkotás eddigi alkotmánybírósági megítélését felidézve az előterjesztő bíróság hivatkozott a 4/2017. (II. 28.) AB határozat indokolásának [18]–[22] pontjaira is. Az előterjesztő bíróság meglátása szerint a felek közös akaratelhatározását tükröző ösztöndíjszerződésnek lényeges kitétele a felperes azon vállalása, hogy a képzettség megszerzése után a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú tagjaként a képzési időnek megfelelő időtartamban katonai szolgálatot teljesít. Ezt sértik a régi Hjt. 280. § (1) bekezdésének és 229/E. § (3) bekezdésének azon szövegrészei, amelyek lehetővé teszik az ösztöndíjszerződés visszamenőleges hatályú, egyoldalú módosítását a kötelező szolgálati idő kétszeresére emelése tekintetében is, ezért e törvényhelyek ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével.
[10] 4. Az Alkotmánybíróság a most vizsgált indítvány benyújtását követően meghozott 3331/2018. (X. 26.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) rendelkező részében – a jelen bírói kezdeményezésben is vizsgálni kért törvényi rendelkezésekről, a most hivatkozott alkotmányos összefüggéssel azonos tartalmú kérelem alapján eljárva – kimondta: „1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközés miatt a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jétől 2013. június 30-ig hatályos 229/E. § (3) bekezdésének »A honvéd tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Honvédségnél szolgálatot teljesíteni.« szövegrésze a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jétől 2013. június 30-ig hatályos 280. § (1) bekezdésével összefüggésben alaptörvény-ellenes volt.
2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 80.K.30.640/2018. számon folyamatban lévő ügyben, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen tárgyú ügyben a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jétől 2013. június 30-ig hatályos 229/E. § (3) bekezdésének »A honvéd tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Honvédségnél szolgálatot teljesíteni.« szövegrésze nem alkalmazható a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jétől 2013. június 30-ig hatályos 280. § (1) bekezdése vonatkozásában.”
[11] 5. Az Abh. indokolása – egyebek mellett – az alábbi, jelen ügyben is releváns megállapításokat tartalmazza: „[a] törvényalkotó azzal, hogy a hatályos ösztöndíjszerződésekben is előírta a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő szolgálati idő átvezetését egyoldalú módosítással, a Mód.tv. hatálybalépésének időpontja előtti, a múltban korábban már megtörtént és befejezett, a felperes (és valamennyi honvéd tisztjelölt) által már nem megváltoztatható tényekhez – vagyis az általuk már elvégzett tanulmányi évekhez – fűzött a korábbitól eltérő jogkövetkezményt, eltérő mértékű kötelezettséget. […]
A régi Hjt. 229/E. § (3) bekezdéséből és 280. § (1) bekezdéséből kitűnően e rendelkezések érintettjei a honvédtiszti alapképzést folytató, korábban már ösztöndíjszerződést kötött hallgatók – honvéd tisztjelöltek –, akik tanulmányaik megkezdésekor azt vállalták, hogy képzési idejüknek megfelelő időtartamban a Magyar Honvédségnél katonai szolgálatot fognak teljesíteni. Az ő szolgálatteljesítési kötelezettségük a Mód.tv.-vel beiktatott új szabályok, és az azokon alapuló egyoldalú ösztöndíjszerződés-módosítások következtében a duplájára emelkedett. E kötelezettség nem teljesítése esetén az érintett köteles időarányosan a képzésére fordított költségeket megtéríteni. Ez a honvédtiszti alapképzés 4 éves időtartamával számolva a gyakorlatban azt jelenti, hogy korábban az ösztöndíjszerződés alapján nyújtott juttatásokat az ott rögzített módon 4 éves szolgálattal lehetett ellentételezni, melynek leteltével a honvédtiszt megtérítési kötelezettsége megszűnt, a módosítást követően azonban ugyanezért 8 év szolgálatot kell teljesíteni.
Mindezek alapján egyértelműen meg lehet állapítani, hogy együttesen a régi Hjt. 229/E. § (3) bekezdése és 280. § (1) bekezdése a hatálybalépésük előtt már bekövetkezett és lezárt tényekhez, az addigra már teljesített képzési évekhez kapcsolódóan úgy állapított meg a korábbiakhoz képest eltérő mértékű kötelezettséget, hogy az az érintettek számára hátrányosabb, terhesebb helyzetet eredményezett – vagyis meglévő kötelezettség mértékét utólag és egyoldalúan növelte, mégpedig a duplájára. Ezért a régi Hjt.-nek a bírói kezdeményezésben támadott, 2012. január 1-jétől 2013. június 30-ig hatályos szabályai beleütköznek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezetett hátrányos tartalmú visszaható hatályú jogalkotás tilalmába.
Az előterjesztő bíróság által támadott régi Hjt. 229/E. § (3) bekezdése és 280. § (1) bekezdése már nem hatályos, így az alaptörvény-ellenesség megállapításának jogkövetkezményeként a megsemmisítés nem, csak az alkalmazási tilalom kimondása merül fel.
Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság rámutat, hogy külön-külön, önmagukban a támadott törvényi rendelkezések nem okoznak alaptörvény-ellenességet. A régi Hjt. 229/E. § (3) bekezdése, amelynek második mondata kimondta, hogy »[a] honvéd tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Honvédségnél szolgálatot teljesíteni«, nem alaptörvény-ellenes a régi Hjt. 280. § (1) bekezdése nélkül, hiszen önmagában nem vonná maga után a hatályos ösztöndíjszerződések egyoldalú módosítását, és csak felmenő rendszerben, a tanulmányaikat a törvény hatálybalépése után megkezdők tekintetében érvényesült volna. Ugyanígy nem alaptörvény-ellenes önmagában a régi a Hjt. 280. § (1) bekezdése sem, hiszen ha a kötelező szolgálati időt kétszeresére emelő szabálytól eltekintünk, akkor nem kifogásolható a kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttével kapcsolatos, vagy a Mód.tv. rendelkezéseire figyelemmel módosuló szabályok átvezetése a 2012. január 1-jén hatályos ösztöndíjszerződéseken. E módosítások – a régi Hjt. 229/E. § (3) bekezdése nélkül – ugyanis túlnyomó részt csak az egyetem névváltozásával (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem helyett Nemzeti Közszolgálati Egyetem), az ösztöndíjszerződésben hivatkozott jogszabályhelyek megváltozásával (Hft. helyett régi Hjt.) és egyéb elnevezésbeli változásokkal függtek össze, és a felek jogaiban vagy kötelezettségeiben lényeges változást nem idéztek volna elő.
A két szabály együttesen történő alkalmazása – vagyis a kötelező szolgálati idő duplájára emelésének [régi Hjt. 229/E. § (3) bekezdés második mondat] kötelező átvezetése egyoldalú szerződésmódosítással a 2012. január 1-jén hatályos ösztöndíjszerződéseken a régi Hjt. 280. § (1) bekezdése alapján – azonban a fent írtak szerint már beleütközik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezetett hátrányos tartalmú visszaható hatályú jogalkotás tilalmába.
Az Alkotmánybíróság ezért, a rendelkező részben foglaltak szerint – az Abtv. 41. § (3) bekezdése és 45. § (4) bekezdése alapján – kimondta, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 80.K.30.640/2018. számon folyamatban lévő ügyben, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen tárgyú ügyben a régi Hjt. 229/E. § (3) bekezdésének »A honvéd tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Honvédségnél szolgálatot teljesíteni.« szövegrésze nem alkalmazható a régi Hjt. 280. § (1) bekezdése vonatkozásában. Ennek következtében ezt a kitételt a honvéd tisztjelöltek 2012. január 1-jén hatályos ösztöndíjszerződésein nem lehet egyoldalú módosítással átvezetni. Az Alkotmánybíróság jelen határozata az ösztöndíjszerződések egyéb elemeinek módosítását nem érinti” (Abh., Indokolás [26]–[34]).
[12] 6. Amint ez a fent írtakból kitűnik, az Alkotmánybíróság az Abh.-ban már megállapította, hogy a régi Hjt. 2012. január 1-jétől 2013. június 30-ig hatályos 229/E. § (3) bekezdés második mondata és a 280. § (1) bekezdése – egymásra tekintettel, együttesen alkalmazva – alaptörvény-ellenesek voltak. A támadott rendelkezések megsemmisítésére azért nincs szükség, mert azok már nem hatályosak. Az Alkotmánybíróság azonban e törvényi rendelkezésekre nézve az Abh. rendelkező részének 2. pontjában általános alkalmazási tilalmat mondott ki. Az Indokolás [34] pontja azt is egyértelműsíti, hogy az alaptörvény-ellenesség megállapításának és az általános alkalmazási tilalom kimondásának következményeként a honvéd tisztjelöltek 2012. január 1-jén hatályos ösztöndíjszerződésein egyoldalú módosítással nem lehetett volna átvezetni a kötelező szolgálati időt kétszeresére emelő kitételt.
[13] Az Abtv. 59. §-a értelmében: „Az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.” Az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 67. § (2) bekezdés e) pontja szerint pedig: „[O]kafogyottá válik az indítvány különösen, ha [...] az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.”
[14] 7. Mindezek alapján – a támadott törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességének korábbi megállapítása és a már elrendelt általános alkalmazási tilalom miatt – az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, ezért a bírói kezdeményezés tárgyában az eljárást megszüntette.
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |