Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság Sz.P.1/2022/3. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az indítványozó bírósági titkár, aki pályázatot nyújtott be egy büntető ügyszakos járásbírósági bírói álláshely betöltésére kiírt pályázaton. A bírói tanács meghatározta a pályázók objektív pontszámait, és a meghallgatás eredményeként a szubjektív pontokat, majd megállapította a rangsort, amely alapján nem az indítványozó kinevezésére tett javaslatot. A köztársasági elnök 2021. december 13-i határozatával - a bírói tanács javaslatával egyező OBH elnöki előterjesztés alapján - a rangsor első helyén szereplő pályázót bíróvá kinevezte. A pályázat eredményéről a bírói tanács az indítványozót 2021. december 6-án tájékoztatta, aki kifogást terjesztett elő, és kérte, hogy az elsőfokú szolgálati bíróság a pályázatot nyilvánítsa eredménytelenné, mivel az objektív pontok meghatározása során a bírói tanács nem vette figyelembe a szakterületen végzett külföldi tanulmányútként, hogy az indítványozó részt vett a VI. Erdélyi Magyar Jogászgyűlésen, illetve a munkakörhöz kapcsolódó perképviseleti tevékenységként azt, hogy ő a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének tisztviselője. A szolgálati bíróság a kifogást elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a szolgálati bíróság határozata az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével ellentétes, mert azzal, hogy a bíróság a csatolt igazolás alapján nem ismerte el a munkakörhöz kapcsolódó perképviseleti tevékenységért adható többletpontokat, érdekképviselethez való tartozása miatt, és alkotmányos indok nélkül hátrányosan megkülönböztette az indítványozót a vele összehasonlítható csoportba tartozó egyéni ügyvédekkel szemben. Az indítványozó ezzel összefüggésben az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdésének sérelmére is hivatkozik. Álláspontja szerint sérült továbbá a jogorvoslathoz való joga, mivel a pályázat eredményéről szóló értesítés csak napokkal előzte meg a köztársasági elnök határozatát, az értesítés kiküldésére vélhetően az előterjesztésre vonatkozó javaslattétellel egyidejűleg került sor, így - a bírói kinevezés Magyar Közlönyben való közzétételét követően - nem volt valós lehetőség az érdemi jogorvoslatra. .
. |