Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00042/2016
Első irat érkezett: 01/11/2016
.
Az ügy tárgya: A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.266/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közigazgatási bírság)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/04/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.266/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozóval szemben közigazgatási bírság kiszabására került sor engedély nélküli közigazgatási névhasználat miatt. Az indítványozó egyesület a jegyző - perbeli alperes - által, közigazgatási bírság ügyében hozott határozatával szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.157/2015/5. számú ítéletében a perbeli alperes jegyző határozatát - amelyben a legmagasabb összegű bírságot szabta ki engedély nélküli névhasználat miatt - hatályon kívül helyezte, és a jegyzőt új eljárásra kötelezte, mivel álláspontja szerint nem volt megalapozott, hogy már az első alkalommal a legmagasabb összegű bírság került kiszabásra, amely nem felelt meg az arányosság és fokozatosság követelményének. A perbeli alperes megismételt eljárása során a bírság összegét mérsékelte. Az újabb határozat ellen az indítványozó ismét a bírósághoz fordul, azonban a bíróság 6. sorszám alatti ítéletével a keresetet elutasította, mivel a megismételt eljárás megfelelt a korábbi ítéletben foglalt iránymutatásnak.
Az indítványozó álláspontja szerint azonban sérült a tisztességes hatósági eljáráshoz való joga [XXIV. cikk (1) bekezdése). .
.
Támadott jogi aktus:
    Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.266/2015/6. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_42_0_2016_inditvany_anonimizált.pdfIV_42_0_2016_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3081/2016. (IV. 18.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 04/12/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.03.21 15:00:00 2. öttagú tanács
    2016.04.12 15:00:00 2. öttagú tanács

    .
    A határozat szövege (pdf):
      .
      A határozat szövege:
      .
      A határozat szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.266/2015/6. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
        I n d o k o l á s

        [1] 1. Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő egyesület (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló­ 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján 2016. január 11-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyben a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.266/2015/6. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
        [2] Az indítványozó előadta, hogy Keszthely Város Jegyzője 2014. július 3-án kelt 1/266/2014. számú határozatával 150 000 Ft közigazgatási bírságot szabott ki vele szemben, Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 21/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelete 20. §-ának megsértése miatt, ugyanis az indítványozó nem rendelkezett engedéllyel a „Keszthely” elnevezés használatára. Az indítványozó a döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, mely során a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.157/2015/5. sorszámú ítélete a döntést hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Keszthely Város Jegyzője 2015. június 4-én kelt 1/59-17/2015. számú határozatával az indítványozót 50 000 Ft közigazgatási bírsággal sújtotta, a döntéssel szemben az indítványozó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. A bíróság a jelen ügyben támadott döntésével a keresetet elutasította.
        [3] Az indítványozó álláspontja szerint a hatóság prejudikálta a jogsértéssel érintett személyek körét, azzal kapcsolatban semmiféle bizonyítási eljárást nem folytatott le, ezt pedig az eljáró bíróság elfogadta, holott szankciót vélelemre alapozni törvénysértő. Az eljáró bíróság helytállónak ítélte meg azt is, mely szerint a törvénysértő körülmény hosszabb ideje fennállt, nem vette figyelembe, hogy az egyesület, amint tudomást szerzett a jegyzői határozatról, soron kívül rendkívüli közgyűlést tartott és 2014. november 28-án döntött a névváltoztatásról, arról pedig nem tehetnek, hogy a névváltozást a bíróság csak 2015. augusztus 28-án jegyezte be. Ugyanez a bíróság mindemellett hibázott az egyesület nyilvántartásba vételekor is, amikor nem észlelte, hogy az nem jogosult a névhasználatra. Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy az eljáró hatóság egyrészt nem tisztázta kellően a tényállást, másrészt pedig a meghozott döntés ellentétes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1) bekezdésével is, mely taxatíve felsorolja, hogy mely mérlegelési szempontokra lehet döntést alapozni. A hatóság döntése ekként ellentétes az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal is, amit szintén nem vett figyelembe az eljáró bíróság. Mindemellett a bíróság ítélete figyelmen kívül hagyta a fokozatosság és arányosság elveit is.

        [4] 2. Az Abtv. 56. § értelmében az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendje 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

        [5] 2.1. Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
        [6] Jelen esetben az indítványozó a közigazgatási perben felperesként szerepelt, így az egyedi ügyben érintett személynek minősül. Az ítéletet az indítványozó képviselője 2015. november 3-án vette kézhez, alkotmányjogi panaszát pedig 2015. december 31-én, az Abtv. 30. §-ában meghatározott hatvannapos határidőn belül adta postára. Az Abtv. 52. § (1) bekezdésének megfelelően az indítvány határozott kérelmet is tartalmazott, ugyanis megjelölte az Alaptörvényben biztosított jog sérelmét és indokolást arra nézve, miért sértette azt a sérelmezett bírói döntés.

        [7] 2.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. E feltételnek az indítvány nem felel meg, az alábbiak miatt.
        [8] Az indítványozó két körülményt kifogásol a bíróság ítéletével kapcsolatban: egyrészt a hatósági tényállástisztázási kötelezettség elmulasztása bírói észlelésének hiányát, másrészt pedig a jogkövetkezmény megállapítása körében a mérlegelési szempontok vélelmezett hibái értékelésének hiányát. Mindezt az Alaptörvény XXIV. cikk (1) be­kezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal hozza összefüggésbe. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a közigazgatási hatósági eljárás és nem a bírósági felülvizsgálat vonatkozásában fogalmazza meg a tisztességes eljárás követelményét {ld. pl. 3010/2015. (I. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}. A bírósági eljárás tisztességével összefüggésben nem a XXIV. cikkre, hanem a XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapítható alkotmányjogi panasz. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során hozott ítélet miatti panaszban a XXIV. cikkre akkor lehet hivatkozni, ha a panaszos azt kifogásolja, hogy a bíróság nem vagy nem megfelelően értékelte a tisztességes közigazgatási hatósági eljáráshoz való joga megsértése miatt előterjesztett keresetét.
        [9] A panaszos első keresetének a bíróság helyt adott, és a közigazgatási hatóságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban hozott hatósági döntés elleni keresetében a panaszos a hatósági döntés érdemét vitatta, és nem a hatósági eljárás tisztességességét támadta. Az alkotmányjogi panasz is a döntés érdeméhez tartozó körülményeket jelöl meg a XXIV. cikk megsértésének alátámasztására: az egyesület névviselésével okozott hátrány mérlegelését, a szankció arányosságára vonatkozó szabályt. A panasszal támadott ítélet indokolása mindezekre a körülményekre kitárt. A panaszban írtak tehát nem állnak összefüggésben a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal, hanem a döntés érdemét, a bizonyítékok mérlegelését és a jogkövetkezmény indokoltságát kifogásolják.
        [10] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint tartózkodik annak vizsgálatától, hogy a bírósági döntések indokolásában megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére, azonban nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára, így a bizonyítékok felülmérlegelésére, a tényállás megállapítására vagy a jogvitát lezáró határozat kizárólag szakjogi tartalmú kritikájára {3212/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [11], 3024/2016. (II. 23.) AB határozat, Indokolás [29]}.
        [11] Mivel az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés és a hivatkozott alaptörvényi rendelkezés közötti összefüggés nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
            Dr. Szívós Mária s. k.,
            tanácsvezető alkotmánybíró
            .
            Dr. Balsai István s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Stumpf István s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Pokol Béla s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Varga Zs. András s. k.,
            előadó alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            01/11/2016
            .
            Number of the Decision:
            .
            3081/2016. (IV. 18.)
            Date of the decision:
            .
            04/12/2016
            .
            .