Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. §-a és 32. § (2) bekezdés 2. fordulata alapján, az eljárás felfüggesztése mellett - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 85. §-ának nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát és megsemmisítését, valamint perbeli alkalmazhatatlanságának kimondását kérte az Alkotmánybíróságtól. Másodlagosan arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy az Abtv. 42. § (2) bekezdése alapján határozza meg azt a követelményrendszert, amely az ellentét feloldása érdekében szükséges.
A perbeli esetben a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1K.27.210/2014/3. számú ítéletében pótolta a Dégénydányádi Közös Önkormányzati Hivatal vonatkozásában a közös önkormányzati hivatal (KÖH) megállapodást, melynek tagjai Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak, Szamossályi és Hermánszeg Községek Önkormányzatai. Szamossályi Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Mötv. 85. § (3) alapján kezdeményezte az említett KÖH-ből való kiválást és csatlakozási szándékot nyilvánított ki a Jánkmajtis KÖH-höz, amely azt elutasította. A Szamossályi képviselő-testület ezután sikertelen csatlakozási kísérletet tett a Nagyszekeresi KÖH-höz. A jogszabályban előírt határidő eltelte miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal ismét közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településekként jelölte ki az említett Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak, Szamossályi és Hermánszeg településeket. Egyidejőleg pótolta a megállapodást, meghatározta a hivatal elnevezését, létszámát és ügyfélfogadási rendjét. A Kormányhivatal határozatának hatályon kívül helyezését kérte Szamossályi Község Önkormányzata, arra hivatkozva, hogy a székhelyként kijelölt Cégénydányád képviselő-testületével a megromlott kapcsolat miatt nem tud együttműködni.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a Mötv. 85. §-ában szabályozott KÖH intézménye sérti a - az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdetett - Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának (Charta) 6. cikk 1. pontjában rögzített szervezetalakítás szabadságát, amennyiben a KÖH és az azt szabályozó megállapodás létrehozása kényszerkijelöléssel történik. A támadott rendelkezés megítélése szerint ellentétes a Charta 4. cikk 6. pontjával is, mert a kényszerkijelölés során az érintett önkormányzatoknak nincs véleménynyilvánítási joguk, a kormánymegbízottat egyeztetési kötelezettség nem terheli, valamint a kijelöléssel szembeni bírósági jogorvoslat csak jogszerűségi és nem érdemi felülvizsgálatot jelent. Az előadó bíró álláspontja szerint továbbá a Mötv. 85. § (3a) bekezdése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének b) és k) pontjában foglaltakkal, valamint az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdésébe ütközik..
. |