A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Budai Központi Kerületi Bíróság 24.P.21.476/2013/17. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.637.224/2014/4. számú ítélete, valamint a végrendelet tanújának aláírásáról szóló 3/2012. Polgári jogegységi határozat harmadik mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
[2] Az indítványozó 1995-ben öröklési szerződést kötött, amelyben vállalta, hogy az örökhagyót gyámolítja, betegsége esetén ápolja, étkezési kiegészítéséről gondoskodik, valamint havonta anyagilag támogatja. Az örökhagyó pedig vállalta, hogy a fentiek fejében a tulajdonát képező Budapest 11. kerületében található ingatlanát az indítványozóra örökíti. Az öröklési szerződést az örökhagyó, az indítványozó, valamint két tanú írta alá és azt az okiratot szerkesztő ügyvéd ellenjegyezte. Az öröklési szerződés alapján a földhivatal az érintett ingatlanra – az öröklési jog biztosítására – elidegenítési és terhelési tilalmat jegyzett be. Az örökhagyó 2011-ben elhalálozott, az illetékes közjegyző a hagyatékban lévő – fentebb megjelölt – ingatlant ideiglenes hatállyal az indítványozónak adta át, és felhívta az indítványozót, hogy tulajdoni igényét perrel érvényesítheti. A végzés indokolása szerint ugyanis a hagyatéki eljárásban csak az öröklési szerződés két lapból álló másolata állt rendelkezésre és annak alapján nem volt megállapítható, hogy az alakilag aggálytalan-e, mivel az első oldalon nem szerepelt sem az örökhagyó, sem a tanúk aláírása.
[3] Az indítványozó pert indított a Magyar Állammal szemben a tulajdonjog megállapítása iránt. A Budai Központi Kerületi Bíróság 24.P.21.476/2013/17. számú ítéletében megállapította, hogy a szerződés megkötésekor a földhivatali gyakorlat szerint a két oldalas dokumentumokat külön lapra másolták, így ezen okból elfogadta, hogy tárgyi ügyben a szerződés egy lapon szerepelt, így e tekintetben megfelelt az alaki feltételeknek. Ugyanakkor a bíróság mégis érvénytelennek minősítette az öröklési szerződést, mert az egyik tanú neve (személye) az öröklési szerződésből nem volt megállapítható, mivel az aláírása olvashatatlan és maga a szerződés sem nevesíti a tanút. A bíróság döntését a végrendelet tanújának aláírásáról szóló 3/2012. Polgári jogegységi határozatra (a továbbiakban: PJE) alapozta. A PJE rendelkező részének harmadik mondata szerint ugyanis a tanú személyének magából az okiratból megállapíthatónak kell lennie.
[4] A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 43.Pf.637.224/2014/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, tekintettel arra, hogy az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése szerint a jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező. Az indítványozó ugyanakkor a perben kétséget kizáróan beazonosította a tanú személyét, amikor cégbírósági aláírási címpéldánnyal igazolta, hogy az olvashatatlan aláírás a tanú szokásos aláírása volt a szerződéskötéskor. A tanú személye tehát nem volt kétséges, mivel azonban nem közvetlenül az öröklési szerződésből volt megállapítható, így nem felel meg a PJE szerinti érvényességi feltételnek.
[5] Az indítványozó – jogi képviselői útján – az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés a) és b) pontjai, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban) Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben kérte egyrészt a sérelmezett bírói döntések, másrészt a PJE rendelkező rész harmadik mondatának megsemmisítését. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz benyújtásakor jelezte, hogy egyidejűleg felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett a Kúriánál.
[6] Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, ezt követően a jogi képviselők kiegészítették az indítványt, részletesen indokolva mind a bírói döntések, mind a PJE támadott rendelkezése alaptörvény-ellenességét.
[7] Az indítványozó álláspontja szerint a PJE, illetve az azon alapuló bírósági döntések sértik az Alaptörvény T) cikk (1)–(2) bekezdését [jogalkotás alkotmányos alapjai], 25. cikk (1) bekezdését [a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet folytatnak], 25. cikk (3) bekezdését [a jogegység biztosítása a Kúria feladata], B) cikk (1) bekezdését [jogállamiság], C) cikk (1) bekezdését [hatalommegosztás], I. cikk (3) bekezdését [alapvető jogok szabályozása].
[8] 2. Az indítványozó 2015. október 15-én kelt levelében arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy indítványa okafogyottá vált, mivel a Kúria felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte az alkotmányjogi panaszban sérelmezett bírósági ítéleteket és keresetének teljes egészében helyt adó határozatot hozott.
[9] Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság a nyilvánvalóan okafogyottá vált ügyek esetében az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés c) pontja alapján okafogyottá válik az indítvány, ha azt az indítványozó visszavonta. Az Alkotmánybíróság az indítványozónak az alkotmányjogi panasz okafogyottságára hivatkozó levelét – tartalma alapján – az indítvány visszavonásának tekintette.
[10] Az Alkotmánybíróság, tekintettel arra, hogy az indítvány okafogyottá vált, az Abtv. 59. §-a, valamint az Ügyrend 67. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének c) pontja alapján – figyelemmel az Abtv. 53. § (6) bekezdésére is – az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntette.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró |
. |