Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a légiközlekedés, a víziközlekedés és a vasúti
közlekedés biztonságát, környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és
koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről és a közúti
közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és
koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről szóló 58/2012. (X.
31.) NFM rendelet módosításáról szóló 24/2019. (VIII. 14.) ITM rendelet
(Rendelet) 3. § (2) bekezdés j) és l) pontjai alaptörvény-ellenességének
megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó (egy
magyar tulajdonban lévő vállalkozás, amely több mint 5 éve végez vasúti
hálózattal, beruházásokkal kapcsolatos megfelelőség-értékelési tevékenységet
hazai és nemzetközi környezetben) azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel
az Építési és Közlekedési Miniszter rendeletével módosította a Rendeletet,
amely értelmében a KTI Nonprofit Kft. lett kijelölve a vasúti közlekedés
tekintetében bizonyos feladatok ellátására. Így többek között a KTI Nonprofit
Kft. végezhet csak EK-hitelesítési eljárást, NSZ-hitelesítési eljárást illetve
kockázatkezelésre vonatkozó eljárást. Ezáltal azonban a KTI Nonprofit Kft.-n
kívül mindenki más kizárásra került abból a lehetőségből, hogy állami vagy
uniós forrásból megvalósuló vasúti beruházással összefüggő tanúsítási
szolgáltatást nyújtson. Ez pedig az indítványozó szerint sérti az
Alaptörvényben szereplő vállalkozás szabadságához való jogot. Emellett pedig a
Rendelet az indítványozó szerint jogalkotási hatáskör hiányában született meg,
így az Alaptörvény B) cikkével és 18. cikkével is ellentétes. Az
Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vasúti közlekedésről
szóló törvény felhatalmazást ad a miniszternek, hogy ezen a területen
kijelölhesse a Rendelet szerinti tevékenység végzésére jogosult szervet, vagyis
a vállalkozás szabadságának korlátozását lehetővé tevő szabályozás törvényi
szinten került meghatározásra, és a támadott Rendeletben csak annak
végrehajtására és a részletszabályok meghatározására került sor. Ezért a
támadott Rendelet formai szempontból megfelel az Alaptörvény I. cikk (3)
bekezdésével szemben elvárt követelményeknek. A Rendelet módosítása, és a KTI
Nonprofit Kft. kijelölése által megvalósuló vállalkozáshoz való jog
korlátozásának szükségessége igazolható, ugyanis az államnak egy közigazgatási
feladat ellátásával kapcsolatban kizárólagos felelőssége van, így annak
megvalósítási módja között is, a jogszabályokkal összhangban, szabadon dönthet.
Ez a döntési szabadság pedig önmagában igazolja a Rendelet módosításával
bekövetkező alapjogkorlátozás szükségességét. Kétségtelenül megállapítható,
hogy a Rendelet módosítása által az indítványozó vállalkozáshoz való joga
korlátozásra került, azonban az indítványozónak nem volt határozatlan idejű
jogosultsága a feladatellátására, ezért a Rendelet módosításával okozott
hátrány sem minősül aránytalan korlátozásnak. Mindezek alapján az
Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Rendelet szabályozása nem sérti az
Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdését, ezért az alkotmányjogi panaszt
elutasította. |