Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 15.K.701.332/2020/22. számú ítélete és a Kúria Kfv.III.37.026/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók (alapper felperesei) a lakásaik közvetlen közelében lévő egyik - addig parkolóként használt - ingatlan beépítése miatt jelezték az építési hatóság részére, hogy az építési engedélyezési eljárásban ügyfélként kívánnak részt venni. A hatóság ekkor arról tájékoztatta őket, hogy semmilyen eljárás nincs folyamatban. Két évvel később azonban az építési engedélyt (a továbbiakban: Alaphatározat) úgy adta ki az elsőfokú hatóság, hogy arról az indítványozókat nem tájékoztatták. Az építkezés megkezdésekor az indítványozók újra kérték ügyfélkénti elismerésüket, és részükre az ügyben keletkezett döntések megküldését. Az elsőfokú hatóság az Alaphatározatát két alkalommal módosította (Módosítás). Ezzel párhuzamosan, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése eredményeképpen a másodfokú hatóság elismerte az indítványozók ügyféli jogállását, azonban azt nem vizsgálta hogy az az Alaphatározat vonatkozásában is fennáll-e. Az indítványozók ügyféli jogállásának elismerése után még egy módosító határozat született, amely ellen, és ezzel egyidejűleg az Alaphatározat és a két korábbi Módosítással szemben az indítványozók fellebbezést nyújtottak be, amelynek a másodfokú hatóság részben helyt adva a két Módosítást megváltoztatta, ugyanakkor megállapította, hogy az Alaphatározattal szemben az indítványozóknak nincs ügyféli jogállása, ezért az Alaphatározattal szemben előterjesztett indítványozói érvelést nem vizsgálta. A bíróság az indítványozók keresetét szintén arra hivatkozva utasította vissza, hogy az Alaphatározatra az ügyfélképességük nem tejed ki. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Mindkét bírói fórum központi érvelése az volt, hogy az Alaphatározat fellebbezés hiányában emelkedett jogerőre; a Kúria továbbá elvi éllel rögzítette, hogy az ügyfél kereshetőségi joga nem korlátlan, az a közvetlen jogsérelem hiányában nem áll fenn.
Az indítványozók álláspontja szerint az ügyféli státusz megtagadásával sérült a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz fűződő alapjoguk. Érvelésük szerint az engedélyezési eljárásban a hatóságok nem vették figyelembe, hogy az építkezéssel érintettek egészséges környezethez való jogát az építési tevékenység mennyiben érinti, így azt sem határozták meg, hogy a szállodához mekkora létszámú mélygarázs indokolt. Az egészséges környezethez való alapjog sérelmét a bírósági döntések is sértik azáltal, hogy a bíróságok a beruházás megvalósulásához fűződő jogot az egészséges környezethez való alapjoggal szembeállították, valamint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jog sérelmét okozta, hogy a bíróságok az indítványozók aktív perbeli legitimációját - közvetlen érdekeltség és jogsérelem hiányában - nem állapították meg..
. |