Az indítvány lényege:
A Fővárosi Törvényszék az előtte folyamatban lévő perben az eljárás felfüggesztése mellett - az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján - egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 106/A. § (4) és (5) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt fordult az Alkotmánybírósághoz.
A felperes - gazdasági társaság - ügyvezetője által vezetett ideiglenes forgalmi rendszámmal rendelkező személygépjárművet a rendőrség ellenőrzés alá vonta, melynek során a rendőrség intézkedett az ideiglenes rendszámtábla, ideiglenes forgalmi engedély és az indítási napló helyszíni elvételéről, hivatkozással arra, hogy Korm. rendelet 63/A. § (2) bekezdés 8. pontja szerint kereskedelmi tevékenységre állítják ki az ideiglenes forgalmi engedélyt, a gépjárműben azonban az ügyvezető a családtagjait szállította.
Az illetékes kormányhivatal - a rendőrség általi helyszíni elvétel időpontjától számított egy évre - az ideiglenes rendszámtáblát, az ideiglenes forgalmi engedélyt és az indítási naplót visszavonta a Korm. rendelet 106/A. § (4) és (5) bekezdései alapján.
A bíróság előadása szerint a kormányhivatalnak a Korm. rendelet alapján nincsen más lehetősége, mint a rendszámtáblát egy évre visszavonni és az ott megjelölt joghátrányokat alkalmazni.
A bíróság véleménye szerint a támadott jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenessége abban áll, hogy pusztán a szabálysértési hatóság, azaz rendőrség feljelentése alapján sújtja a kormányhivatal kötelező jelleggel olyan joghátránnyal az ideiglenes rendszámtábla jogosítottját, mely jogsérelem később nem reparálható. Álláspontja szerint a feljelentés ténye helyett a szabálysértési felelősség bírósági megállapítása, mint feltétel alkalmazása esetén nem lenne azonosítható a szankció represszív jellegű hatásában negatív irányú változás, és ilyen módon összhangba kerülne az Alaptörvénnyel.
A bíróság érvelése szerint megállapítható, hogy a Korm. rendelet 106/A. § (4) bekezdése és (5) bekezdésének második fordulata sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdését, ugyanis ezen jogszabályhelyek nem felelnek meg az ártatlanság vélelmének, tekintettel arra, hogy olyan, az eljárás alá vont személy felelősségével járó hátrányos jogkövetkezményt állapítanak meg a felelősség megállapítása nélkül, mely felelősség hiányában alkalmazott jogkövetkezmények objektíven alkalmasak reparáció nélkül maradt joghátrány okozására. .
. |