A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t :
A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.433/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása, és megsemmisítése, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó felperes alkotmányjogi panasszal élt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.433/2013/4. számú jogerős ítélete ellen.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal élt társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perében hozott jogerős bírósági ítélet ellen.
[3] Alkotmányjogi panaszában, majd annak kiegészítésében előadta, hogy korábbi munkahelyén rendszeresen munkakörébe nem tartozó feladatokat kellett végeznie, mint például sugárszennyezett fűtőolaj lefejtése. Állítása szerint emiatt számtalan betegsége alakult ki, amely maradandó fogyatékossághoz vezetett. Betegsége miatt nem tudott elhelyezkedni, ezért 2012. október 11-én megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet terjesztett elő. Kérelmét a társadalombiztosítási hatóságok, majd a bíróság azzal utasították el, hogy a törvényi feltételek esetében nem teljesülnek, mivel a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül nem volt 1095 nap – a Tbj. 5. §-a szerinti – biztosítotti jogviszonya.
[4] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.433/2013/4. számú jogerős ítélete ellen az indítványozó alkotmányjogi panasszal élt. Álláspontja szerint az eljáró bíróság által alkalmazott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2. §-ának (1) bekezdése alaptörvény-ellenes. Sérti az Alaptörvény II. cikkében rögzített emberi méltósághoz való jogot, a XII. cikk (1) bekezdését, XV. cikk (1) bekezdését és ez vezetett a jogerős ítélet értelmében a panaszos pervesztességéhez. Ezen túlmenően az Alaptörvény XIX. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint XX. cikk (1) bekezdésének sérelmét is állította az indítványozó.
[5] Indítvány-kiegészítésében megjelölte az Abtv. 27. §-át, valamint megismételve az eredeti beadványban megjelölt alaptörvényi rendelkezéseket, azok sérelmére alapozva kérte a jogerős bírósági ítélet megsemmisítését. Bejelentette továbbá, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt a Kúriához.
[6] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörében megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadásának törvényi feltételeit.
[7] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárását az kezdeményezheti, aki egyedi ügyben érintett, és az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a saját ügyében hozott, kérelmét elutasító közigazgatási határozatot keresettel megtámadta, az ügyben jogerős döntés született, amely ellen további fellebbezésnek helye nincs, tehát e tekintetben az alkotmányjogi panasz a törvényi feltételeknek megfelel.
[8] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A bíróság tájékoztatása szerint az indítványozó a 2013. október 28-án kelt jogerős ítéletet 2013. november 28-án személyesen vette át, amely ellen 2014. január 23-án adta postára alkotmányjogi panaszát, ajánlott küldeményként. Az alkotmányjogi panasz a fentiekre tekintettel határidőben érkezett.
[9] Az indítványozó jelezte, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt a Kúriához. Az Ügyrend 32. §-a értelmében a jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése, valamint 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz akkor is benyújtható, ha törvény felülvizsgálati kérelem vagy indítvány benyújtását is lehetővé teszi. Az ügyrend 30. § (3) bekezdése értelmében azonban az Abtv. 56. § szerinti befogadási eljárást az alkotmányjogi panasz alapján akkor is le kell folytatni, ha az alkotmányjogi panasz mellett az indítványozó felülvizsgálati eljárást is kezdeményezett.
[10] Az alkotmányjogi panasz befogadásának vizsgálata során az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés az alkotmányjogi panasz benyújtását megelőzően módosításra került. Az Mmtv. 2. § (1) bekezdése 2014. január 1-jei hatállyal, már nem csak 5 évre visszamenőleg, hanem 10, illetve 15 éves időtartamra tekintettel rendeli vizsgálni a biztosítási előzmény fennálltát. Az Abtv. 41. § (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét akkor állapíthatja meg az Alkotmánybíróság, ha azt a konkrét esetben még alkalmazni kell. Jelen alkotmányjogi panasz beadványban a panaszos álláspontja szerint, ha az Alkotmánybíróság panaszának helyt ad, az ítélet megsemmisítésével reparálja alapjogsérelmét.
[11] Az alkotmányjogi panasz befogadásának feltételeként az Abtv. 52. §-a rögzíti, hogy az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. E körben az előírt törvényi feltételeknek a beadvány csak részben tesz eleget. Az alkotmányjogi panaszos megjelölte az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontját, és az Abtv. 27. §-át. Feltüntette a sérelmezett jogerős bírósági ítéletet, valamint az eljárás során alkalmazott és a döntés alapjául szolgáló alaptörvény-ellenesnek vélt jogszabályi rendelkezést, és kérte a sérelmezett bírósági ítélet megsemmisítését. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja értelmében a beadványban indokolni kell, hogy a sérelmezett jogszabály, illetve bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. A hiánypótlásra felhívást követően benyújtott indítvány-kiegészítésében a panaszos a korábban megjelölt alaptörvényi rendelkezéseket megismételve előadta, hogy amióta üzemi balesetet szenvedett, nem tud elhelyezkedni, több évtizede tartó küzdelme a munkáért egészségét tovább károsította, ezért kérte a bírósági ítélet alaptörvény-ellenességének magállapítását és megsemmisítését.
[12] Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz a sérelmezett jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességére vonatkozó, alkotmányossági szempontból értékelhető indokolást nem tartalmaz, nem került valószínűsítésre olyan a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az Abtv. 29. §-ában rögzített feltételeknek eleget téve az alkotmányjogi panasz befogadását indokolná.
[13] Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdése értelmében, az Alkotmánybíróság Ügyrendje 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésére, az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.
Dr. Kiss László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |