Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Gfv.VI.30.359/2021/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó gazdasági társaság felperes előadta, hogy a főadós által megkötött kölcsönszerződés jogosultjává vált engedményezési szerződéssel. Az alperes, mint a főadós kézfizető kezese, az indítványozó felé nem teljesítette a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségét, emiatt az indítványozó fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett ellene, mely perré alakult. Az alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a fizetési felszólítás megküldésekor a lakcím már nem volt a bejelentett lakcíme, így a kézbesítés nem volt szabályszerű, ezért a fizetési felszólítás az elévülést nem szakíthatta meg, továbbá nem volt tájékoztatási kötelezettsége a másik kézfizető kezes Zrt. felé. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A Kúria sérelmezett ítélete a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria álláspontja szerint ha a címzett elköltözött arról a lakcímről, ahová a küldeményt küldték, nem merülhet fel, hogy ő hiúsította meg az irat kézbesítését egy polgári jogviszonyban, amely nem kifejezetten szerződéses jogviszony. Az viszont, hogy a jogosultak a küldemény visszaérkezését követően nem győződtek meg arról, hogy a "nem kereste" jelzésű küldemény miatt a lakcím valós-e, és nem indítottak az alperessel szemben jogi eljárást, felróható magatartásnak minősül.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria egyrészt azzal sértette meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát, hogy a Ptk. 4. § (1) bekezdésében foglalt alapelvi jelentőségű tételt - mely szerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni - contra legem értelmezéssel akként értelmezte, hogy az kizárólag a szerződéses jogviszonyban álló feleket terheli, jogosítja, ekként a peres eljárásban egyáltalán nem alkalmazta. Másodlagosan a XV. cikk szerinti törvény előtti egyenlőséghez való alapjogát sértette, mikor a jogszabály értelmezéssel többletkötelezettséget telepített az indítványozóra. .
. |