English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00412/2019
Első irat érkezett: 03/07/2019
.
Az ügy tárgya: A Balassagyarmati Törvényszék 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/20/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Balassagyarmati Törvényszék 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzése és a Balassagyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy jelen ügy előzményét képezi a Balassagyarmati Törvényszék két korábbi végzése, melyben az indítványozónak a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. tv. (Bvtv.)10/A. § szerinti alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igényét a Törvényszék azért utasította el, mert az nem formanyomtatványon lett előterjesztve. Annak ellenére döntött így a Törvényszék, hogy maga sem tudott hivatkozni olyan jogszabályhelyre, mely ilyen esetre az igény elutasításáról, vagyis az eljárás megszünetéséről rendelkezne. Jelen ügyben az indítványozó ismételten, formanyomtatvány alkalmazásával kérte ugyanarra az időszakra a kártalanítást, de a Törvényszék a korábbi döntés jogerejére hivatkozva utasította el igényét. Az indítványozó a fellebbezésében hivatkozott a Bvtv. 50. § (1) bekezdés h) pontjára és 71. § -ra, mely szerint új eljárást kell lefolytatni az ügyben, a Törvényszék azonban helybenhagyta az elsőfokú végzést.
Az indítványozó véleménye szerint a tisztességes eljáráshoz való alapjoga sérült, mert a bírói döntés anyagi jogerőt tulajdonít a formai okból elutasított igénynek ezáltal megtagadja az érdemi elbírálás iránti igényt. Ugyanakkor azért is sérült az alapjoga, mert a formai okból történő elutasítás esetén előzetes hiánypótlási felhívás lenne elvárható. A bíróság továbbá contra legem, önkényesen alkalmazta a Bvtv.50. § (1) bekezdés h) pontját, amely kategorikusan úgy rendelkezik, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a jogellenes döntést hivatalból is hatályon kívül helyezi. Sérült továbbá az indítványozónak a tulajdonhoz való joga, mert jogos várománya lett volna a törvény szerint neki járó kártalanítás, mely összeges vélt formahiba miatt utasítottak el..
.
Támadott jogi aktus:
    Balassagyarmati Törvényszék 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzése
    Balassagyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
II. cikk
XIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_412_2_2019_indegys.anonim.pdfIV_412_2_2019_indegys.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3082/2020. (III. 18.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 03/03/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.03.03 17:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3082_2020 AB végzés.pdf3082_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Balassagyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzése és a Balassagyarmati Törvényszék 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Tarczay Áron ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a fogvatartás körülményei miatt kártalanítás iránti kérelmet nyújtott be a Balassagyarmati Törvényszékhez 2017. június 10. napjától 2018. július 13. terjedő fogvatartási időszak vonatkozásában. A törvényszék a Bv.47/2018/9. számú végzésében a kérelmet formai okból elutasította, mivel azt nem a külön jogszabályban, a kérelem benyújtására rendszeresített formanyomtat­ványon nyújtotta be. Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék 3.Beüf.494/2018/2. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú döntést.
      [3] Ezt követően az indítványozó kártalanítási kérelmét ismételten beterjesztette az említett fogvatartási időszak tekintetében. A Balassagyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzésében a kérelmet elutasította, figyelemmel arra, hogy a törvényszék a korábban ismertetett végzéseiben a kérelmet már elbírálta, így tehát ügydöntő végzéseket hozott az említett időszak vonatkozásában. Mindezekre – szól az elsőfokú végzés indokolása – figyelemmel nincs helye az újabb kérelem alapján újabb eljárás lefolytatására ugyanazon időszak tekintetében, „azt ítélt dolognak kell tekinteni”. Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék a 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzésében helybenhagyta az elsőfokú végzést.

      [4] 2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Balassa­gyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzése, és a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint a bírósági végzések sértik az Alaptörvény II. cikkét, a XIII. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdését.
      [5] Alkotmányjogi panaszában és annak kiegészítésében az indítványozó előadta, hogy a támadott bírósági végzések azért sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványát, mert az eljáró bíróságok tévesen utasították el érdemi vizsgálat nélkül a kártalanítási kérelmet, tekintettel a korábbi végzésekre, amelyek kizárólag formai okból utasították el az indítványozó kérelmét. E körben kifogásolta azt is, hogy nem hívták fel hiánypótlásra a bíróságok.
      [6] Az indítványozó kitért még arra is, hogy a bíróságok önkényesen értelmezték a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt (a továbbiakban: Bv. tv.), amikor kérelmét elutasították, így eltérő gyakorlat alakulhat ki a kártalanítási ügyek körében, ami ellehetetleníti az igényérvényesítést.
      [7] Az indítványozó álláspontja alapján, a támadott döntések sértik az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltó­sághoz való jogát, valamint a XIII. cikkben foglalt tulajdonhoz való jogát is, mert embertelen körülmények között került elhelyezésre fogvatartása alatt, az ezzel kapcsolatos igénye ugyanakkor elbírálatlanul maradt, ami egyben azt is jelentette, hogy a kártalanítási összeghez sem jutott hozzá, amely a törvény szerint járt volna számára.

      [8] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
      [9] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.
      [10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – csak részben felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntést és kifejezetten kéri a megsemmisítését. Ugyanakkor a főtitkári hiánypótoltatásra kiegészített alkotmányjogi panasz sem tartalmaz releváns alkotmányjogi indokolást arra nézve, hogy a megjelölt alapjogokat miért és mennyiben sértik meg a támadott végzések, az csak a bírói jogértelmezést bírálja, így nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában fogalt követelménynek.

      [11] 4. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Horváth Attila s. k.
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          03/07/2019
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. 3.Bpkf.11/2019/2 of the Balassagyarmat Regional Court (compensation for the conditions of detention)
          Number of the Decision:
          .
          3082/2020. (III. 18.)
          Date of the decision:
          .
          03/03/2020
          .
          .