Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01915/2017
Első irat érkezett: 10/06/2017
.
Az ügy tárgya: A Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.001/2017/3. számú végzése, és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 222. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (helyi választás, kifogás elleni jogorvoslat)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/06/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a és a Ve. 233. §-a alapján - a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.001/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Másodlagosan indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság - az Abtv. 28. §-a alapján - állapítsa meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 222. § (1) bekezdése (a továbbiakban: Ve.) alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt.
Az indítványozó a 2017. szeptember 10-i paksi időközi polgármester választás eredményét megállapító határozat ellen több kifogást nyújtott be a Paks Város Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB). A 2017. szeptember 12-én benyújtott kifogását a HVB 25/2017. (IX. 14.) számú határozatával elutasította, amely ellen az indítványozó fellebbezéssel élt.
A Tolna Megyei Területi Választási Bizottság 4/2017. (IX. 20.) számú határozatával a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a fellebbezés jogszabálysértésre történő egyértelmű hivatkozást nem tartalmazott.
A Tolna Megyei Területi Választási Bizottság 4/2017. (IX. 20.) számú határozata ellen az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyet a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.001/2017/3. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül, a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elutasított, mert az indítványozó érintettségét nem valószínűsítette, azaz jogorvoslati jogát nem igazolta.
Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági végzés és az alkalmazott jogszabályi rendelkezés szükségetlenül és aránytalanul korlátozza a jogorvoslathoz való jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 222. § (1) bekezdés
    Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.001/2017/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (7) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1915_0_2017_inditvany_anonim.pdfIV_1915_0_2017_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3263/2017. (X. 16.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: érintettség választási eljárásban
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/10/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.10.10 16:15:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3263_2017 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.001/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó a Pécsi Ítélőtáblánál 2017. szeptember 29-én benyújtott, az Alkotmánybíróságra 2017. október 6-án érkezett alkotmányjogi panaszában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § alapján elsődlegesen a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.001/2017/3. számú végzése, másodlagosan pedig a Ve. 222. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Kérelmét az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmére alapozta.

      [2] 2. Az alkotmányjogi panasz ügy előzménye, hogy az indítványozó a 2017. szeptember 10-i paksi időközi polgármester választás eredményét megállapító határozat ellen több kifogást nyújtott be a Paks Város Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB). A 2017. szeptember 12-én benyújtott kifogását a HVB 25/2017. (IX. 14.) számú határozatával elutasította, amely ellen az indítványozó fellebbezéssel élt.
      [3] A Tolna Megyei Területi Választási Bizottság 4/2017. (IX. 20.) számú határozatával a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert álláspontja szerint a fellebbezés jogszabálysértésre történő egyértelmű hivatkozást nem tartalmazott.
      [4] A TVB határozata ellen az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.001/2017/3. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül, a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elutasított, arra hivatkozással, hogy az indítványozó érintettségét nem igazolta.
      [5] Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.

      [6] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
      [7] Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy az indítvány megfelel-e az indítványra vonatkozó, Abtv.-ben előírt formai és tartalmi követelményeknek.
      [8] Az indítvány megjelölte az Abtv. 27. §-át, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, valamint az indítványozó jogosultságát megalapozza.
      [9] Az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét az indítványozó abban látja, hogy a bírósági végzés és az alkalmazott jogszabályi rendelkezés szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a jogorvoslathoz való jogot, mert – érintettség hiányára hivatkozással – annak ellenére nem bírálták el érdemben a bírósági felülvizsgálati kérelmét, hogy az alapügyben indítványozó volt a választási kifogás benyújtója és ő fellebbezte meg a választási bizottság határozatát.
      [10] Az indítvány elsődlegesen a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.001/2017/3. számú végzése, másodlagosan a Ve. 222. § (1) bekezdése vizsgálatát kéri, amelyek szerinte az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését sértik.
      [11] Az indítványozó szerint a bírói döntés alaptörvényben rögzített jogát sérti, mert megszorítóan értelmezte a Ve. 222. § (1) bekezdésének az „ügyben érintett” fordulatát, ami meghiúsította azt, hogy a bíróságnál érdemben jogorvoslattal éljen. Az indítványozó több érvet is felhoz annak alátámasztására, hogy az „érintettség” fogalmát a bíróságnak tágabban kellett volna értelmeznie. Egyrészt leírja, hogy a jogorvoslathoz való jog érvényre jutása a választási eljárásban a demokratikus választások garanciája is, ezért ebben az ügytípusban nem feltétlenül csak az érintett, akinek személyesen valamilyen joga sérül. Másrészt, az indítványozó az ügyben érintett polgármester-választáson szavazatszámláló bizottsági tag volt, a ezért a Ve. és az esküje alapján speciálisan is feladata volt „a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása” [Ve. 14. § (1)]; azonban ennek a ténynek a megfelelő értékelését szerinte a bíróság nem végezte el. Harmadrészt, az indítványozó előadja, hogy véleménye szerint a HVB és a TVB eljárása során az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát sértő jogszabálysértések történtek. Panaszának tárgya azonban nem önmagában ennek a jogának a sérelme, hanem jogorvoslathoz való alapvető alkotmányos jogának sérelme, amelynek rendeltetése részint épp az, hogy a tisztességes eljárás sérelmeit orvosolja.
      [12] Mindezekre tekintettel az indítványozó elsődlegesen a bírói döntés, másodlagosan a törvényi rendelkezés megsemmisítését kérte. Az indítvány megjelöli az indítványozó nevét és címét; az indítványozó nyilatkozott arról, hogy saját adatainak nyilvánosságához nem járul hozzá. Az indítvány mellékleteként az indítványozó megküldte az Alkotmánybíróság részére az Ítélőtábla támadott döntését, valamint a választási bizottságok határozatait.
      [13] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelem feltételeinek.

      [14] 4. Ezt követően az Alkotmánybíróság tanácsa az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [15] A végzést 2017. szeptember 26-án küldték meg elektronikus úton a jogi képviselőnek, aki az alkotmányjogi panaszt szeptember 29-én – határidőben nyújtotta be elektronikusan az Ítélőtáblához. Az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, az Ítélőtábla támadott végzése ellen nincs helye további jogorvoslatnak.
      [16] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogának sérelmére hivatkozik; a sérelem az indítványozó szerint – a Ve. 222. §-át alaptörvény-ellenesen értelmező – a bírósági eljárást befejező egyéb döntés folytán következett be vele szemben, de ha azt nem lehetett máshogy értelmezni, akkor az alapjogsértést a bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása okozta.
      [17] Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy a Ve. 208. §-a és 221. §-a szerint kifogást, valamint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést a központi névjegyzékben szereplő bármely választópolgár – értelemszerűen a szavazatszámláló bizottsági tagként is –, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet is benyújthat. A jelen ügyben az indítványozó élt is ezekkel a jogorvoslati eszközökkel: mind kifogást, mind fellebbezést benyújtott; ám az önmagában nem alkotmányossági kérdés, hogy a HVB a kifogását nem találta megalapozottnak, továbbá, hogy a TVB megállapítása szerint a fellebbezés nem tartalmazta a törvényben előírt kötelező tartalmi elemeket.
      [18] A Ve. 222. §-ának (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak köre ennél szűkebb: jogosultság az ügyben érintett természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek számára biztosított. Az Alkotmánybíróság a jelen alapügyhöz hasonló ügyekben korábban hozott végzéseiben megállapította, hogy a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – amely elvi síkon lehet többek között akár az, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv – adott esetben az ítélőtábla dönti el {lásd 3082/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [16]; 3294/2014. (XI. 11.) AB végzés, Indokolás [23]}. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában egyetlen konkrét jogát, az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot nevezte meg olyanként, amelyet a TVB eljárása szerinte megsértett, s amely bírósági felülvizsgálati eljárásban az érintettségét – és jogorvoslati igényét – megalapozta volna. A jelen esetben ennek a jognak a sérelmére a bírósági felülvizsgálati kérelemben az indítványozó nem hivatkozott, így nem helytálló az az állítás, hogy a kérelmének a bíróság általi érdemi vizsgálat nélküli elutasítása hiúsította volna meg tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát ért sérelemmel kapcsolatos jogorvoslatot. Ezért nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.
      [19] Az indítványozó a bírói döntés és az abban értelmezett jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megindokolására nem terjesztett elő elkülönült érvelést, a vagylagos megsemmisítési kérelmét ugyanazon szempontokra alapította.
      [20] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján – figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére – az alkotmányjogi panaszt egészében visszautasította.
          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Stumpf István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          10/06/2017
          .
          Number of the Decision:
          .
          3263/2017. (X. 16.)
          Date of the decision:
          .
          10/10/2017
          .
          .