Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.IV.20.749/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri, a Fővárosi Törvényszék 1.Pk.21.042/2021/31. számú végzésére és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.131/2022/4. számú végzésére kiterjedő hatállyal.
Az indítványozó reklámügynökségi tevékenységgel és grafikai tervezéssel foglalkozó vállalkozás. Az ügy előzményeként előadja, hogy egy politikai párt számára annak megbízása alapján pártlogót tervezett, a felek azonban a pártlogón fennálló szerzői jogból eredő további kérdéseket megállapodásban nem rendezték. A megrendelő párt a logó lajstromozását kérte, amely ellen az indítványozó felszólalást nyújtott be a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján, arra hivatkozással, hogy a logón szerzői joga áll fenn. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást alaposnak találta, ezért a védjegybejelentést elutasította. A határozat megváltoztatása iránti nemperes eljárásban - az elsőfokú bírósági eljárás megismétlését követően végül - a Fővárosi Törvényszék 1.Pk.21.042/2021/31. számú végzésével a párt kérelme alapján a határozatot megváltoztatta és elrendelte a kérelem tárgyát képező megjelölés lajstromozását. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.131/2022/4. számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. Az indítványozó felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, a Kúria Pkf.IV.20.749/2022/2. számú végzésével a felülvizsgálatot megtagadta, a döntés elvi tartalmaként megállapítva, hogy nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt, ha a jogerős határozat nem azt a jogkérdést bírálta el, mint a Kúria hivatkozott határozata, valamint ha a jogkérdés társadalmi jelentősége nem számottevő.
Az indítványozó a fentiekkel összefüggésben arra hivatkozik, hogy a bírósági eljárásban nem nyert bizonyítást, hogy hozzájárulását adta volna az általa megtervezett pártlogók feletti vagyoni jogok megrendelő általi megszerzéséhez, a bíróság - a kógens jogszabályi rendelkezésektől való önkényes eltéréssel - csupán az indítványozó ráutaló magatartására alapozva állapította meg a felhasználási engedély megadását, ami egyrészt a tulajdonhoz való jogának sérelméhez vezetett, másrészt az ügy érdemében hozott döntésekkel a bíróság megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének megsértését állítja azért is, mert álláspontja szerint a felülvizsgálat megtagadásával a Kúria nem biztosította a bírósághoz fordulás jogát, és indokolási kötelezettségének sem tett eleget..
. |