Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00658/2014
Első irat érkezett: 03/26/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.306/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (képviselet igazolása választási ügyben)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/26/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kvk.IV.37.306/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
A Nemzeti Választási Bizottság 669/2014. számú határozatával helybenhagyta a Baranya Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 53/2014. (03. 06.) számú határozatát, mely az indítványozó pártot 100 db ajánlóív visszaadásának elmulasztása miatt bíróság megfizetésére kötelezte.
A Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította az indítványozó által benyújtott felülvizsgálati kérelmét, mert az okiratok alapján nem látta igazoltnak a meghatalmazott ügyvéd jogi képviselői minőségét.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogot..

.

Indítványozó:
    Kisgazdapárt
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kvk.I.37.306/2014/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_658_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_658_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3091/2014. (IV. 1.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1641
    .
    A döntés kelte: Budapest, 03/31/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.03.31 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.37.306/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-ára hivatkozással a Kúria Kvk.I.37.306/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

      [2] 2. A Kúria Kvk.I.37.306/2014/2. számú végzése az indítványozó I. rendű és a Magyar Igazság és Élet Pártja (1115 Budapest, Bártfai u. 49.) II. rendű kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. március 11. napján hozott 669/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
      [3] A Kúriai végzés indokolása szerint a Baranya Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 53/2014. (03. 06.) számú határozatában a közös jelöltet állító kérelmezőket, mint jelölő szervezetet 100 db. ajánlóív Választási Iroda részére történő átadásának elmulasztása miatt 5 075 000 forint bírság megfizetésére kötelezte.
      [4] A Nemzeti Választási Bizottság 669/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

      [5] 3. Az I. és II. rendű kérelmező a Nemzeti Választási Bizottság 669/2014. számú határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához.
      [6] A Kúria a végzésben megállapította, hogy a kérelmezők beadványa érdemi bírósági felülvizsgálatra nem alkalmas.
      [7] A végzés indokolása tartalmazza, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Hivatkozott a Kúria az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 26. §-ára, amelyből következően az ügyvédi képviseleti tevékenységre vonatkozó meghatalmazás csak akkor érvényes, ha abból kétséget kizáró módon kitűnik, hogy az azt ügyvédként aláíró személy az Ügyvédi tv. hatálya alá tartozik.
      [8] A Kúria megállapította, hogy az I. rendű felperes által adott képviseleti meghatalmazás nem tartalmazta az ügyvédi státusz azonosítására alkalmas adatokat, így a jogi képviselői minőség az okiratból nem igazolt.
      [9] Megállapította a Kúria azt is, hogy a II. rendű kérelmező elmulasztotta csatolni a Ve. által előírt szakvizsga-bizonyítvány másolatát.
      [10] Mivel mindkét kérelmező szabályosan igazolt jogi képviselő nélkül kezdeményezte a bírósági felülvizsgálatot, kérelmüket a Kúria a Ve. 231. § (2) bekezdés alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

      [11] 4. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [12] Indítványában kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a végzés alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg, mert az sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében biztosított jogait.
      [13] Kérelme indokolásában előadta, hogy ügyvédi bélyegzőlenyomat valóban nincs a beadványon, de véleménye szerint a Kúria végzésének indokai nem helytállóak. Állítását a következőkre alapozta:
      a felülvizsgálati kérelem ügyvédi fejléces iraton került benyújtásra, amely alkalmas az ügyvédi azonosításra.
      ügyvédi minőségében az I. rendű kérelmezőt képviselte.
      a beadvány végén az aláírás alatt az „ügyvéd” megjelölést használta, amely egyértelműsíti, hogy az iratot elsődlegesen e minőségében írta alá.
      [14] Vitatta a meghatalmazásra vonatkozó bírói jogértelmezést. Részletesen értelmezte a Ve. és a Pp. egyes, képviseletre vonatkozó szabályait.
      [15] Álláspontja szerint a Kúria megsértette az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében biztosított jogait, mert „nem a törvényben meghatározottak szerint hozta meg és indokolta döntését, amely döntés a kérelmezők részére hátrányos.”
      [16] Hivatkozott arra is, hogy a Kúria a végzésben foglaltak ellenére jogi képviselőnek tekintette, amelyet igazol az, hogy az iratokat nem az I. rendű kérelmezőnek, hanem neki, mint jogi képviselőnek küldte ki.

      [17] 5. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, és az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fenn álltát, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29. § szerinti feltételeket.
      [18] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [19] Az indítványozó a saját ügyében hozott Kúriai végzést támadta, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.
      [20] A Ve. 233. § (1) bekezdése értelmében a választási szerv határozatával kapcsolatos bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be.
      [21] A Kúria sérelmezett végzésének kézbesítése a becsatolt tértivevény szerint 2014. március 24. napján történt. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozó 2014. március 26. napján a törvényes határidőn belül nyújtotta be a Kúriához, az Alkotmánybírósághoz címezve.
      [22] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó Abtv. 27. §-át, és a Kúria Kvk.I.37.306/2014/2. számú végzését, mint sérelmezett döntést.
      [23] Az indítványozó kérelmet terjesztett elő a megjelölt bírósági végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az alkotmányjogi panasz tartalmazza az Alaptörvény azon rendelkezését, amelybe az indítványozó szerint a támadott végzés ütközik.
      [24] A Ve. 233. § (2) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezéstől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.

      [25] 6. Az Alkotmánybíróság az eljárás során megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg.

      [26] 6.1. Az indítványozó a panaszában lényegében a jogi képviseletről szóló jogszabályok egyes elemeinek a konkrét esetre vonatkozó alkalmazása bírói megítélését vitatta.
      [27] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel. {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6].] Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálhatja. A bizonyítékok értékelését, mérlegelését, a tényállás megállapítását, a bíróság döntésének jogszerűségét az Alkotmánybíróság nem bírálhatja felül.

      [28] 6.2. Az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmét állította.
      [29] Az Alaptörvény felhívott rendelkezése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozik és nem a bírósági eljárásokra. Az alkotmányjogi panaszban támadott döntés a bírósági eljárásban született. Az indítványozó által hivatkozott ezen alaptörvényi rendelkezés és a kifogásolt bírósági végzés közötti összefüggés hiányzik.

      [30] 6.3. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az Abtv. által előírt határozott alkotmányjogi érvelést nem tartalmaz, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet és alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vet fel.
      [31] Az Alkotmánybíróság fentiekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés f) és h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Kovács Péter s. k.,
          tanácsvezető,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Bragyova András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          03/26/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3091/2014. (IV. 1.)
          Date of the decision:
          .
          03/31/2014
          .
          .