A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a, 5. §-a, 10. § (1)–(6), (8)–(9), (11)–(14) és (16) bekezdései, 11. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X. 1.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör) 3. §-a, 5. §-a, 10. § (1)–(6), (8)–(9), (11)–(14) és (16) bekezdései, 11. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A támadott jogszabályi rendelkezések szabályozzák többek között azt, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az, aki Miskolc Megyei Jogú Város címerét, zászlaját, nevét oly módon használja, amelyre engedély nem adható, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekményt követ el az ingatlantulajdonos vagy használó, aki az ingatlanának rendben tartásáról nem gondoskodik, az ingatlanán hulladékot raktároz, a rovarok elszaporodását elősegíti, az ingatlanában zajt, bűzt okoz, lakását eláztatja, állatot úgy tart, hogy azzal a közös helyiségeket beszennyezi, illetve a közös használatú helyiségekben ebet tart.
[3] Az indítványozó véleménye szerint az Ör. sérelmezett rendelkezései több alapvető jogát [Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerinti magán- és családi élethez való joga, IX. cikke szerinti véleménynyilvánítás szabadságához való joga, XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való joga] megsértette. Az indítványozó kérelme indokolásául előadta, hogy bár nem történt jogi aktus a jogsérelem bekövetkezéséhez, mégis az Ör. büntető-szankcionáló jellegénél fogva fennáll a sérelem tényleges és aktuális volta.
[4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 26–27. §-aiban és az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt feltételeknek az alkotmányjogi panasz megfelel-e.
[5] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
[6] Mivel az ügyben nem történt ténylegesen jogsérelem, csak az Ör. alapvető jogokat korlátozó voltát sérelmezte az indítványozó, ezért az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót az érintettségének igazolására. Az indítványozó a hiánypótlásra adott válaszában az érintettségét csak indokolással igazolta.
[7] A hivatkozott rendelkezések tekintetében nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért az indítvány az Abtv. 26. § (2) bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg.
[8] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ügyrendje 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Kiss László s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |