A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kf.VIII.39.863/2021/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság mint indítványozó, csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője (dr. Kovács Tamás kamarai jogtanácsos) útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
[2] 1.1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal élt a Kúria Kf.VIII.39.863/2021/4. számú ítélete ellen, alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt. Az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a tartalma szerint bírálta el. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó mint alperes ellen a peres eljárás felperese keresetet nyújtott be megbízási díj, késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetése iránt. Az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék 11.K.700.876/2020/14/II. számú ítélete kötelezte az alperest 338 187 forint megbízási díj, valamint ezen összeg 2020. november 6-tól számított késedelmi kamata és 75 000 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet ellen alperes fellebbezett, a Kúria az ítéletet helybenhagyta. Utalt arra, hogy a peres felek egyező előadása alapján a felperes munkaideje körülbelül fele részében nem a bűnügyi technikusi beosztáshoz tartozó, hanem egyéb nyomozói és vizsgálói beosztásba tartozó feladatokat látott el; a felperes 2015-től rendszeresen végzett ilyen feladatokat, nem eseti jelleggel. Ehhez képest az alperes nem vitathatta a Kfv.VII.37.642/2020/5. számú határozatában hivatkozott „konjunktív feltételek” fennállását. A felperes rendszeresen és tartósan, a szolgálatteljesítési ideje meghatározó részében látta el a beosztásához nyilvánvalóan nem tartozó feladatokat, amelyek ennek folytán többletfeladatnak minősülnek, ezért a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra volt jogosult. A többletfeladat ellátása, és ezáltal a többletterhelés a felperes kimutatása és a felek egyező nyilatkozata alapján ítéleti bizonyosággal megállapítható volt (Kf.III.39.053/2021/8.).
[3] 1.2. Az indítványozó szerint a Kúria döntését tartalmi szempontból megvizsgálva megállapítható, hogy a bíróság számos eljárásjogi hibát követett el azzal, hogy nem kellő alapossággal és körültekintéssel bírálta el az indítványozó fellebbezésében foglaltakat, az indokolás hiányos, az nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. §-ában támasztott követelményeknek, továbbá iratellenes is. Az alkotmányjogi panasz szerint sérült az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, valamint a tisztességes jogorvoslathoz való joga [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései]. Alapvető követelmény, hogy a bíróság az Alaptörvény és a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően járjon el és garanciálisan biztosítsa azt, hogy a beadványok, így jelen esetben az indítványozó fellebbezése is a tisztességes eljárás követelményét figyelembe véve kerüljön elbírálásra, ezzel összefüggésben pedig a jogorvoslathoz való jog is teljeskörűen érvényesüljön. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire [Alaptörvény R) cikk (2) bekezdése], így a bíróságokra nézve is kötelezőek, ennek megfelelően a Kúriának a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kp.), valamint a Pp.-ben rögzített szabályok figyelembevételével kellett volna eljárnia. Az indítványozó szerint a Kúria a jelen alkotmányjogi panaszban is megjelölt jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva hozott döntést.
[4] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a értelmében, tanácsban eljárva megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.
[5] Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírósági döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[6] A jogi személy indítványozó a panasz benyújtására jogosult [Abtv. 51. § (1) bekezdése]. Az Abtv. 27. § (2) bekezdése értelmében jogállásától függetlenül érintettnek minősül az a személy vagy szervezet, a) aki (amely) a bíróság eljárásában fél volt; b) akire (amelyre) a döntés rendelkezést tartalmaz; vagy c) akinek (amelynek) jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed {vö. 3299/2020. (VII. 17.) AB végzés, Indokolás [8]}. Az Abtv. 27. § (3) bekezdése értelmében közhatalmat gyakorló indítványozó esetében vizsgálni kell, hogy az indítványozó panaszában megjelölt Alaptörvényben biztosított jog megilleti-e {3441/2020. (XII. 9.) AB végzés, Indokolás [23]–[26]}. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is arra a megállapításra jutott, hogy „az indítványozó által hivatkozott tisztességes bírósági tárgyaláshoz való és jogorvoslathoz való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés], olyan Alaptörvényben biztosított jognak minősülnek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. Erre tekintettel – ezen alapjogok vonatkozásában – az indítvány az Abtv. 27. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételnek megfelel” {3303/2020. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [40]}.
[7] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az indítványozó 2022. február 4-én vette át a Kúria ítéletét, míg az alkotmányjogi panaszt 2022. március 31-én – határidőben – terjesztette elő az ügyben első fokon eljáró bíróságon. Az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.
[8] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelölte az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontját, és az Abtv. 27. §-át, amely alapján az alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményezte, valamint a megsemmisíteni kért bírósági ítéletet, és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit. Beadványában előadta, hogy álláspontja szerint a bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel, ezzel eleget tett a határozott kérelem törvényi feltételeinek.
[9] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be.
[10] Az Alkotmánybíróság hasonló tárgyú ügyben keletkezett bírói döntés elleni panasz-ügyben, és a tisztességes bírósági tárgyaláshoz, a jogorvoslathoz való jog állított sérelmét illetően azonos alkotmányjogi kérdést tartalmazó, az indítványozó által benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról már döntött a 3027/2021. (I. 28.) AB végzésben: az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította. A jelen ügyben az alkotmányjogi panaszban foglaltak alapján nem merült fel olyan körülmény, amely indokolttá tenné, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatóságról a jelen esetben másként döntsön.
[11] 3. Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panaszban nem merült fel olyan, a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján rövidített indokolással ellátott végzésben visszautasította.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Márki Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |