Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00115/2017
Első irat érkezett: 01/13/2017
.
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 2.Bpkf.1136/2016/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (védett madarak elkobzása, tulajdonos részvételi joga az eljárásban)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/13/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §- a alapján - a Szegedi Törvényszék 2.Bpkf.1136/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, továbbá azt, hogy az Alkotmánybíróság az elkobzás felfüggesztésére, és félbeszakítására hívja fel az első fokon eljárt bíróságot.
Az indítványozó előadta, hogy védett madarakat vásárolt külföldről megbízott útján. Az adásvételt bejelentette az illetékes hatóságnak. Az ügyben természtekárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomozás indult, mert felmerült annak a gyanúja, hogy a madarak behozatala és birtoklása jogellenes lehet, azonban bűncselekmény hiányában a nyomozást a rendőrség megszüntette. A rendőrség korábban a madarakat lefoglalta a megbízottól, és a lefoglalást nem szüntette meg. A Szegedi Járásbíróság 12.Beü.1275/2015/15. számú végzésével az indítványozó részére adta ki a madarakat, melyet a jogerős döntés megváltoztatott és a madarak elkobzásáról döntött. Az eljárás során az indítványozó végig mint tanú vett részt. Az eljárásba csak a megbízottja volt bevonva, nem az indítványozó, pedig az indítványozó tulajdonát képezik a madarak.
Az indítványozó álláspontja szerint a fentiek alapján a bíróság megsértette az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való alapjogát, hiszen az érvényes adásvétellel megszerezte a madarak tulajdonjogát, mégis az megbízottjától kobozták el a madarakat, és őt vonták eljárás alá, nem a tulajdonost. Ezzel kizárták a tulajdonost, indítványozót a teljes eljárásból, megsértve a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát, valamint a (7) bekezdésben rögzített jogorvoslathoz való jogát. Sérült továbbá a védelemhez való joga. .
.
Indítványozó:
    Török József Gábor
Támadott jogi aktus:
    Szegedi Törvényszék 2.Bpkf.1136/2016/4. számú végzése
    Szegedi Járásbíróság 12.Beü.1275/2015/15. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
24. cikk (3) bekezdés b) pont

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_115_0_2017_inditvany. anonim.pdfIV_115_0_2017_inditvany. anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3318/2017. (XI. 30.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/21/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.11.21 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    Sz_IV_115_2017.pdfSz_IV_115_2017.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szegedi Törvényszék 2.Bpkf.1136/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Török József Gábor indítványozó, jogi képviselője dr. Zeke László ügyvéd (DR. ZEKE Ügyvédi Iroda 4024 Debrecen, Liszt Ferenc utca 4.) útján, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Szegedi Törvényszék 2.Bpkf.1136/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása, és megsemmisítése iránt.
      [2] Az indítványozó előadta, hogy nagy értékű védett madarakat vásárolt külföldről, megbízott útján. Az adásvételt bejelentette az illetékes hatóságnak. A hatóság a behozott madarak CITES igazolását aggályosnak találta, és mivel felmerült, hogy a madarak behozatala és birtoklása jogellenes lehet, természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt nyomozás indult az ügyben, mely során a rendőrség a madarakat lefoglalta. Bár a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, a korábban elrendelt lefoglalás megszüntetésére nem került sor. A Szegedi Járásbíróság 12.Beü.1275/2015/15. számú végzésével ugyan az indítványozó részére rendelte kiadni a madarakat, azonban ügyészi fellebbezésre az elsőfokú végzést megváltoztatva a bíróság a madarak elkobzásáról döntött. Az indítványozó kiemelte, hogy az eljárásban tanúként vett részt, az eljárásba csak a megbízottja volt bevonva, pedig az indítványozó tulajdonát képezik a madarak.
      [3] Az indítványozó álláspontja szerint a fentiek alapján a bíróság megsértette az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való alapjogát, hiszen az érvényes adásvétel révén megszerezte a madarak tulajdonjogát, mégis a megbízottjától kobozták el a madarakat, és őt vonták eljárás alá, nem a tulajdonost. Ezzel kizárták a tulajdonost (indítványozót) a teljes eljárásból, megsértve a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát, valamint a (7) bekezdésben rögzített jogorvoslathoz való jogát. Álláspontja szerint sérült továbbá a védelemhez való joga.
      [4] Az indítványozó ezen túlmenően kérte, hogy az Alkotmánybíróság az elkobzás felfüggesztésére, és félbeszakítására hívja fel az első fokon eljárt bíróságot.
      [5] Az Alkotmánybíróság elsőként megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadásának törvényi feltételeit.
      [6] Az Abtv. 30. §-a értelmében az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A Szegedi Törvényszék 2.Bpkf.1136/2016/4. számú végzését 2016. november 25. napján kézbesítették, az alkotmányjogi panaszt 2016. december 22-én – a törvényes határidőn belül – érkeztették az első fokon eljárt bíróságon.
      [7] Az indítványozó az alapügyben tanúként szerepelt. A bíróság tájékoztatása szerint az ügyben rendkívüli jogorvoslati eljárás nincs folyamatban.
      [8] Az indítványozó megjelölte az Abtv. 27. §-át mint az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó jogszabályi rendelkezést, valamint az Alaptörvény több szakaszát. Indítványában egyértelműen megjelölte, hogy mely bírósági végzés tekintetében kéri az alkotmánybírósági eljárás lefolytatását.
      [9] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit, az Abtv. 29. §-a szerint pedig az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

      [10] Az indítványozó alkotmányjogi panasz beadványában azt sérelmezte, hogy a természetkárosítás bűntettének gyanújával indult eljárásban az általa vásárolt nagy értékű védett madarakat lefoglalták, majd a nyomozás megszüntetését követően elkobzásukat rendelte el a bíróság. Az indítványozó ezen elkobzást kimondó végzés ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt, mivel szerinte az olyan alaptörvény-ellenes bírói döntésnek minősül, mely sérti az indítványozó Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében biztosított alapvető jogait. Ennek alátámasztásául előadta, hogy úgy került sor az elkobzásra, hogy bűncselekmény elkövetését nem állapították meg. Álláspontja szerint nem tisztázott, hogy miért a megbízottól és nem a megbízótól történt a lefoglalás. Előadta, hogy az indítványozó az elkobzást elrendelő végzés kézhezvételét követő 8 napon belül tárgyalás tartását kérte, amely eljárásban a megbízott egyéb érdekeltként, míg az indítványozó tanúként vett részt. Kifogásolta az indítványozó, hogy az ügyészség álláspontja szerint a CITES engedély helytelen kitöltése önmagában (bűncselekmény megállapítása nélkül) jogellenessé teszi a madarak birtoklását. Az indítványozó szerint az első fokú határozat nem tért ki arra, hogy a CITES engedély 20-as rubrikája nem volt kitöltve, mely szerinte alapjaiban kérdőjelezi meg a birtoklás jogellenességét. Ugyanakkor nem foglalkozott a bíróság az elírás miatt problémás okiratok utólagos, visszamenőleges hatályú kiállításának lehetőségével, ahogyan azzal sem, hogy a CITES igazolás problémája miatt esetlegesen érvénytelen szerződés jogkövetkezménye ne az elkobzás, hanem az eredeti állapot helyreállítása legyen.
      [11] Álláspontja szerint a támadott másodfokú határozat eleve téves kiindulópontból vont le téves következtetést a CITES igazolás, illetve annak kiállítása kapcsán, és azt jogi abszurditásnak, illetve súlyos méltánytalanságnak tartja mind az indítványozóval, mind a megbízottal szemben.
      [12] A tulajdonhoz való jog sérelme terén kifejtette, hogy az indítványozó adásvétellel megszerzett tulajdonát úgy vonták el, hogy az érvényes szerződést senki (az ügyészség sem) nem támadta meg.
      [13] Az alkotmányjogi panasz beadványból, valamint a rendelkezésre álló első- és másodfokú bírósági végzésekből az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a sérelmezett végzés alapjául szolgáló eljárásnak nem volt tárgya a tulajdonszerzés kérdése. Az eljáró bíróságnak az ügyészség indítványára abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a védett madarak birtoklása, az ország területére behozatala jogszerű-e, vagy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekbe ütközik, ezáltal jogellenesnek minősül. Az indítványozó által az alkotmányjogi panasz beadványban megfogalmazott kifogások tehát alapvetően nem a bírósági végzés alaptörvény-ellenességére, hanem a másodfokú bíróság – az elkobzás jogi alapjait illetően kialakított – álláspontjának megváltoztatására irányultak, azaz azt kívánta elérni az indítványozó, hogy a jogerős döntésben foglaltakkal szemben ne kerüljön sor a védett madarak elkobzására.
      [14] Az indítványozó tehát az elkobzás vonatkozásában olyan szakjogi kérdésben kialakított bírósági álláspontot kifogásolt, amely nem tartozik az alaptörvény-ellenesség kérdésének körébe. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét jogvitákban való ítélkezés, ahogyan az eljáró bíróságok által lefolyatott bizonyítási eljárás felülvizsgálata sem. Kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és kiküszöbölje az azt érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Az indítványozó azonban alkotmányjogi panaszában nem tárt fel olyan alaptörvény-ellenességet, mely a bírói döntés alkotmányossági szempontból történő vizsgálatát indokolná {lásd: 3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [16]; 3014/2015. (I. 27.) AB végzés, Indokolás [14]; 3029/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [16]; 3027/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [20]; 3168/2013. (IX. 17.) AB végzés, Indokolás [13]; 3091/2013. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [12]; 3218/2015. (XI. 10.) AB végzés Indokolás [16]}.
      [15] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.
      [16] Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz beadvány érdemi vizsgálatára nincs mód, az Alkotmánybíróság az indítványozó azon további kérelmét is visszautasította, mely szerint az Alkotmánybíróság az elkobzás felfüggesztésére, és félbeszakítására hívja fel az első fokon eljárt bíróságot.
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          01/13/2017
          .
          Number of the Decision:
          .
          3318/2017. (XI. 30.)
          Date of the decision:
          .
          11/21/2017
          .
          .