Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) egészének a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését indítványozták.
Az indítványozók álláspontja szerint az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz fűződő jogból eredő cselekvési autonómát, illetve a VIII. cikk (2) bekezdésében biztosított egyesülési jogot sérti, hogy a Törvény megszünteti az eddig önkéntes alapokon nyugvó integrációt, és a szövetkezeti hitelintézeteket - köztük az indítványozó bankokat - államilag létrehozott integrációba kényszeríti. A Törvény egyes rendelkezései súlyosan korlátozzák a vállalkozáshoz való jogot, és ezzel sértik az indítványozóknak az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében foglalt jogát. Előadják, hogy a Törvény rendelkezései alapján a tulajdoni arányokban, a részvényesi jogokban és a vezetésben bekövetkező változások lényegét tekintve a Takarékbank államosítását eredményezik, és sértik az indítványozóknak az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogát. A vállalkozáshoz és tulajdonhoz való jogot, valamint a piacgazdaság és vállalkozás szabadságát sérti, hogy a kényszerintegrált hitelintézetek önállóságukat, cselekvési autonómiájukat elvesztik. Kifejtik, hogy a Törvény sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mert az indítványozó bankokra a takarék- és hitelszövetkezetekkel azonos szabályozási koncepciót alkalmaz, ezáltal alkotmányosan elfogadható indok nélkül kényszeríti bele őket a szövetkezeti hitelintézetek integrációjába. Az Integrációs szervezet és a Takarékbank határozathozatali módja, és a határozat elleni jogorvoslat hiánya sérti az indítványozó bankoknak az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát és a XXVIII. cikk (7) bekezdésben biztosított jogorvoslathoz való jogát is. Az indítványozók véleménye szerint a Törvény nem felel meg a szükségesség-arányosság tesztből következő azon követelménynek, hogy a lehető legkevésbé korlátozó eszközt kell választani. A Törvény elfogadása hátterének ismertetésével hivatkoznak továbbá a Törvény közjogi érvénytelenségére..
. |