Hungarian
Ügyszám:
.
II/00978/2012
Első irat érkezett: 10/12/2011
.
Az ügy tárgya: A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat a közterületek, ingatlanok rendjéről, és a köztisztaságról szóló 62/2007. (XI. 13.) számú önkormányzati rendelete 5. § (11) bekezdése és 15. § (2) bekezdés n) pontja vizsgálata
.
Eljárás típusa: Utólagos normakontroll eljárás
.
Indítványozók típusa:alapvető jogok biztosa
.
Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Indítványozó:
    Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa
Támadott jogi aktus:
    Budapest VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzat képviselőtestületének a közterületek
    ingatlanok rendjéről és a köztisztaságról szóló 62/2007. ((XI. 13.)) önkormányzati rendelete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
II. cikk () bekezdés
XV. cikk () bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
2012_978.pdf2012_978.pdf
.
A döntés száma: 3149/2012. (VII. 26.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2012/1388
.
Az ABH 2012 tárgymutatója: alapvető jogok biztosa mint indítványozó; hulladék kivételének szankcionálása
.
A döntés kelte: Budapest, 06/25/2012
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2012.06.25 10:00:00 2. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t :

    Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat a közterületek, ingatlanok rendjéről, és a köztisztaságról szóló 62/2007. (XI. 13.) számú önkormányzati rendelete 5. § (11) bekezdése és 15. § (2) bekezdés n) pontja megsemmisítését kezdeményező indítványt visszautasítja.
    I n d o k o l á s
    I.

    [1] 1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2011. október 12-én az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. § (2) bekezdése és az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 22. § a) pontja alapján Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata a közterületek, ingatlanok rendjéről, és a köztisztaságról szóló 62/2007. (XI. 13.) számú önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (11) bekezdése és 15. § (2) bekezdés n) pontja alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. A Rendelet 5. § (11) bekezdése szerint tilos a közterületre kihelyezett, valamint az ingatlanok közös használatú területeire elhelyezett hulladékgyűjtőket – ide tartoznak az utcai szemétgyűjtő edények, szelektív hulladékgyűjtő szigetek, társasházak kukái – kiborítani, azokból kommunális és egyéb hulladékot kivenni. A 15. § (2) bekezdés n) pontja alapján szabálysértést követett el és ötvenezer forintig terjedő bírsággal volt sújtható, aki az 5. § (11) bekezdésben foglalt elkövetési magatartást megvalósította.
    [2] Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa úgy vélte, hogy a hulladék hulladékgyűjtőből történő kivételének szabálysértéssé nyilvánítása és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények rendeleti szintű szabályozása formai és tartalmi szempontból is alkotmánysértő volt. Egyfelől ellentétben állt az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével, amelynek értelmében az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja. A kifogásolt szabályok alapvető jogot csorbítottak, érdemi alkotmányos indok nélkül korlátozták ugyanis az eljárás alá vont személyek emberi méltóságból fakadó általános cselekvési szabadságát [Alkotmány 54. § (1) bekezdés], és sértették az egyenlő bánásmód követelményét [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés]. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatkozott az ügyben lefolytatott vizsgálati tapasztalataira, amelyek azt mutatták, hogy a hulladék kivételének szankcionálása, bár formális szempontból minden személyre vonatkozott, valójában szándékoltan egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozók ellen irányult. Az ugyanis, jellegénél fogva „a legszegényebb rétegeket, a kirívóan rossz anyagi helyzetben lévő személyeket” hozta ésszerű indok nélkül jóval hátrányosabb helyzetbe.
    [3] Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának álláspontja szerint azáltal, hogy a rendeleti szabályozás az Alkotmányba ütközött, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglalt jogszabályi hierarchiára vonatkozó követelménynek sem felelt meg.
    [4] Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tájékoztatta az Alkotmánybíróságot arról, hogy a 2011. július 11-én kelt AJB-1323/2011. számú ügyben kiadott jelentésében megállapította: a kifogásolt rendeleti előírás érdemi alkotmányos indok nélkül korlátozta az eljárás alá vont személyek alapvető jo­gait. Az önkormányzati szabályozás így az emberi méltósághoz való joggal, valamint az abból fakadó általános cselekvési szabadsággal összefüggő visszásságot okozott.
    [5] A jelentés beszámolt arról, hogy Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója is vizsgálta a Rendelet támadott rendelkezéseit, és azzal kapcsolatban 2011. május 17-én törvényességi észrevételt fogalmazott meg. Megállapította, hogy a szabálysértési tényállás a „hulladékgyűjtők kiborítása” kitétel vonatkozásában magasabb szintű jogszabályba ütközött. Sértette a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 169. § (2) bekezdését, és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szabs. r.) 7. § (1) bekezdését. A Szabs. r. 7. § (1) bekezdésében szabályozott köztisztasági tényállás ugyanis magában foglalta a „hulladékgyűjtő kiborítása” elköve­tési magatartást is. A főigazgató álláspontja szerint a Rendelet hulladék kivételét szankcionálni rendelő fordulatával kapcsolatban magasabb szintű jogszabályba ütközés nem volt megállapítható. Annak megítélésére pedig, hogy az önkormányzati szabályozás alapjogsértő-e, kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult. 2011. májusig azonban az Alkotmánybíróság gyakorlatában nem volt olyan határozat, amely megállapította volna az önkormányzati rendeletben hasonló módon megfogalmazott szabálysértési tényállás alkotmányellenességét.
    [6] Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – a főigazgatói véleményre is tekintettel – jelentésében felkérte Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatát, hogy helyezze hatályon kívül a Rendelet kifogásolt rendelkezéseit. Józsefváros polgármestere azonban hivatalos választ az Obtv. által előírt határidőn belül nem adott, ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Alkotmánybíróságtól kérte a Rendelet kifogásolt rendelkezéseinek megsemmisítését.

    [7] 2. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata 2011. október 10-én módosította a Rendelet 5. § (11) bekezdését. A 2011. október 10-étől hatályos szöveg szerint „tilos a közterületre kihelyezett, valamint az ingatlanok közös használatú területeire elhelyezett hulladékgyűjtőket – ide tartoznak utcai szemétgyűjtő edények, szelektív hulladékgyűjtő szigetek, társasházak kukái – rendeltetésétől eltérően használni, felhatalmazás nélkül elmozdítani, azokból kommunális és egyéb hulladékot kivenni”. Ennek megfelelően módosult a Rendelet 15. § (2) bekezdés n) pontja, amely szerint „szabálysértést követ el és 50 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható az, aki a közterületen kihelyezett, valamint az ingatlanok közös használatú területeire elhelyezett hulladékgyűjtőket rendeltetésétől eltérően használja, felhatalmazás nélkül elmozdítja, azokból hulladékot vesz ki”.
    [8] A rendeleti szöveg módosulása az állampolgári jogok országgyűlési biztosának indítványát nem érintette, mert a biztos a Rendeletben változatlanul maradó, a hulladék kivételére vonatkozó elkövetési magatartás tekintetében kért alkotmánybírósági vizsgálatot.

    [9] 3. Az indítvány benyújtását követően, egy korábban érkezett biztosi indítvány alapján eljárva az Alkotmánybíróság a 176/2011. (XII. 29.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat szabálysértésekről szóló 33/2005. (VI. 27.) számú önkormányzati rendeletének 14. § (2) bekezdését vizsgálta. A 14. § (2) bekezdés szabálysértésnek minősítette a közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből történő szemét kiöntését, a szemét kivételét és a szemétben való guberálást. Az Alkotmánybíróság ezeket az elkövetési magatartásokat egyenként vizsgálta, és megállapította, hogy önkormányzati rendelet alkotmányos módon nem minősíthette szabálysértésnek „a közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből szemetet önt ki, vesz ki vagy abban guberálás” cselekményeket. E cselekmények szabálysértéssé nyilvánításával ugyanis a helyi önkormányzat képviselő-testülete túllépett jogalkotó hatáskörének az Alkotmányban és a hatályos jogszabályokban biztosított keretein. (ABK 2011. december, 1362, 1366–1368.)
    [10] Az Abh. megállapította továbbá, hogy a szabály közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított meg, mert a szemét összegyűjtésére és a guberálásra kényszerülők ugyanis tipikusan a kilátástalan anyagi helyzetben lévő, a társadalom legszegényebb és legkiszolgáltatottabb rétegéhez tartozó személyek, akiknek megélhetését végső soron a szeméttárolókból kiszedett dolgok hasznosítása és a kidobott élelem biztosítja. A szemetelést meg nem valósító cselekmények, a dolgok szemétből való kivétele és a guberálás szabálysértéssé nyilvánítása a hajléktalan vagy az egzisztenciálisan más módon kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket stigmatizálja. Ez pedig egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetést okoz.

    [11] 4. Az indítvány beérkezését követően – 2012. ja­nuár 1-jén – hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény). Azóta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény 30. cikke alapján: alapvető jogok biztosa. Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései 15. cikke szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján az Alkotmánybíróság – többek között – az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját. Ennek megfelelően a 2012. január 1-jén hatályba lépett, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alap­törvény-ellenessége fennáll. Az Abtv. 37. § (1) bekezdése szerint pedig az Alkotmánybíróság a 24–26. §-ban meghatározott hatáskörében az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása.
    [12] A jogszabályváltozásokra tekintettel az Alkotmánybíróság 2012. január 24-én végzésben hívta fel az alapvető jogok biztosát arra, hogy indítványában jelölje meg: álláspontja szerint a Rendelet kifogásolt szakaszai az Alaptörvény mely rendelkezéseit sértik. Az alapvető jogok biztosa a 2012. február 22-én érkezett levelében indítványát fenntartotta és kiegészítette. Véleménye szerint a Rendelet 5. § (11) bekezdése és 15. § (2) bekezdés n) pontja ellentétben áll az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével és az abból következő jogbiztonság követelményével, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével, az Alaptörvény II. cikkével (az élethez és emberi méltósághoz való jog), valamint az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében (egyenlő bánásmód követelménye) foglaltakkal.
    [13] Az indítvány szerint az Alaptörvénynek az alapjogokkal kapcsolatos szövege nagyrészt megegyezik az előző Alkotmányban foglaltakkal; az alkotmányos követelmények és alapjogok tekintetében nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes volna a korábbi Alkotmány szövegével. A normaszövegben előforduló eltérő fogalmazás, kiegészítés és kihagyás ellenére mindaddig érvényesek az emberi méltóságra, az egyenlő bánásmód követelményére valamint a jogállamiság követelményére vonatkozó korábbi alkotmánybírósági megállapítások, ameddig az Alkotmánybíróság másként nem rendelkezik. Az alapvető jogok biztosa végül hivatkozik arra, hogy az Abh.-ban foglalt megállapítások a jelen ügy eldöntésekor is irányadók, ezért a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletének megsemmisített rendelkezésével megegyező tartalmú rendeleti előírások alkotmányosan aggályosak, sértik az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseit.

    [14] 5. Az alkotmánybírósági eljárás megindulását követően, 2012. április 15-én hatályba lépett a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.), amely szerint szabálysértési tényállást csak törvény állapíthat meg. (1. §). A Szabs. tv. alapján az általános szabálysértési hatósági jogkör a fővárosi, megyei kormányhivatalokhoz kerül, ezért a jegyző szabálysértési hatósági jogköre megszűnik. Mindezek miatt a Szabs. tv. 254. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket.
    [15] E kötelezettségnek eleget téve Józsefváros Önkormányzat képviselő-testülete 2012. május 17-ei ülésén a kifogásolt rendeleti szabályok hatályon kívül helyezéséről döntött. A 2012. május 18-án hatályba lépő, a tiltott, közösségellenes magatartásokról ­szóló Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testületének 30/2012. (V. 10.) rendelet 12. §-a az alapvető jogok biztosa által kifogásolt Rendelet 15. §-át megváltoztatta, az jelenleg nem tartalmaz rendelkezést a hulladék kivételére vonatkozóan. A tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2012. (V. 10.) rendelet 18. § (3) bekezdése alapján pedig a Rendelet 5. § (11) bekezdése 2012. május 18-án hatályát vesztette.
    [16] Az Abtv. 64. § e) pontja alapján az Alkotmánybíróság végzésben utasítja vissza az indítványt, ha érdemi vizsgálata során megállapítja a 25–27. §-ban foglalt eljárások kivételével a vizsgált jogszabály hatályvesztését. Jelen ügyben az Alkotmánybíróság az Abtv. 24. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva megállapította, hogy Józsefváros Önkormányzat képviselő-testülete az indítványban támadott jogszabályi rendelkezéseket megváltoztatta, illetve hatályon kívül helyezte. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt az Abtv. 64. § e) pontjának megfelelően visszautasította.
        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        Dr. Balogh Elemér s. k.,
        előadó alkotmánybíró
        Dr. Pokol Béla s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Stumpf István s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Szívós Mária s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        10/12/2011
        .
        Number of the Decision:
        .
        3149/2012. (VII. 26.)
        Date of the decision:
        .
        06/25/2012
        .
        .