Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01793/2014
Első irat érkezett: 10/30/2014
.
Az ügy tárgya: a Győri Ítélőtábla Pk.II.25.898/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (a választási alapelvek megsértése - Esztergom)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Győri Ítélőtábla Pk.II.25.898/2014/2. számú végzése megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az ügy előzményeként az indítványozó - mint magánszemély, választópolgár - fellebbezést terjesztett elő a választási alapelvek megsértésére hivatkozással az esztergomi Helyi Választási Bizottsága 163/2014. (X. 12.) határozata ellen, amelyet a Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Bizottság 55/2014. (X. 16.) határozatával elutasított. Az indítványozó ezt követően bírósághoz fordult, azonban a Győri Ítélőtábla az indítványozó felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a választási eljárás tisztasága többszörösen sérült mind az önkéntes részvétel, mind pedig a szavazójoggal való visszaélés kapcsán. A támadott végzés azért utasította el az indítványozó felülviszgálati kérelmét, mert személyes érintettségét nem igazolta. Az indítványozó szerint érintettsége köztudomású volt, mivel ha a Jobbik jelöltje szerez egyéni mandátumot (ami tiszta választás esetén történt volna véleménye szerint), akkor az indítványozó a kompenzációs listáról bejut a testületbe. A támadott bírói döntés sérti az Alaptörvény B. cikk (4) bekezdés szerinti népszuverenitás elvét, mert a választási eredméynek törvénysértésen alapulnak, ezért nem a választói akaratot tükrözik, sérült továbbá a XXVIII. cikk szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert az ítélőtábla a személyes érintettségéről való tudomása ellenére utasította el keresetét, és mindezzel meghiúsult a helyi önkormányzati képviselőtestületbe való bejutása, ami a választók szabad akaratával ellentétes.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    Győri Ítélőtábla Pk.II.25.898/2014/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (4) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk
35. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1793_0_2014_inditvany.pdfIV_1793_0_2014_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3292/2014. (XI. 11.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2818
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: Alaptörvényben biztosított jog sérelme (mint az alkotmányjogi panasz feltétele); alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); alkotmányjogi panasz és a jogsérelem; érintettség választási eljárásban
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/04/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.11.04 15:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Győri Ítélőtábla Pk.II.25.898/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó 2014. október 24. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Győri Ítélőtáblánál (a továbbiakban: ítélőtábla) az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.

      [2] 2. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az Esztergomi Helyi Választási Bizottság a 163/2014. (X. 12.) számú határozatával megállapította az Esztergom Város 10. számú választókerületében az egyéni választókerületi képviselő-választás eredményét. A határozat ellen – önmagát választópolgárként megjelölve – az indítványozó fellebbezéssel élt, amelyben a szavazatok újraszámolását, illetve bizonyos szavazókörökben az eredmény megsemmisítését és a választás megismétlését kérte.
      [3] A Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbikban: TVB) az 55/2014. (X. 16.) számú határozatával a kérelmező fellebbezését elutasította, mivel a kérelmező a jogsértésre vonatkozó állításait nem tudta bizonyítani, egyúttal a területi választási iroda útján megkereste az illetékes rendőrkapitányságot a további intézkedés megtétele iránt.
      [4] Az indítványozó a TVB határozata ellen – annak kérelme szerint történő megváltoztatása iránt – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az ítélőtáblához.
      [5] Az ítélőtábla kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a választási ügyekben kezdeményezett bírósági felülvizsgálat során a kérelmezőt terheli az a kötelezettség, hogy felülvizsgálati kérelmét valamennyi formai és tartalmi kelléknek eleget téve terjessze elő, így – már a kérelmében – igazolja azt is, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult érintettnek minősül. Kérelmében a magát „választópolgár”-nak nevező kérelmező nem jelölte meg, hogy a sérelmezett cselekmények kapcsán saját, közvetlen érintettségét miben látja. Olyan tény, körülményt, adatot nem jelölt meg, melyből közvetlen érintettségére akár csak okszerűen következtetni lehetne, s ilyen az ügy irataiból sem állapítható meg.

      [6] 3. Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó szerint az ítélőtábla döntése sérti az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdését, a XXVIII. cikk (7) bekezdését, a 28. cikket és a 35. cikk (1) bekezdését. Az indítványozó érintettségével kapcsolatban előadta, hogy Esztergom Város 10. számú választókerületében – az általa a városi szervezet elnökeként képviselt – politikai párt jelöltje 8 szavazattal kapott kevesebbet, mint a mandátumszerző jelölt. Az indítványozó által állított jogsértések nélkül az általa képviselt párt jelöltje kapta volna a legtöbb szavazatot, ennek következtében pedig az indítványozó kompenzációs listás képviselői mandátumot szerzett volna. Az indítványozó előadta továbbá, hogy az ítélőtábla eljáró tanácsának hivatalos tudomása volt arról, hogy az ügyben érintettnek minősül, mert a tanács egyik tagja korábban részt vett egy olyan döntés meghozatalában, amelyből kiderült, hogy az indítványozó az egyik politikai párt képviseletére jogosult helyi vezetője. Az indítványozó álláspontja szerint érintettsége köztudomású is volt, hiszen a jelöltek megtalálhatok a választással kapcsolatos kormányzati internetes portálon is.

      [7] 4. Az alkotmányjogi panaszra a jelen ügyben – bizonyos kivételekkel – az Abtv. rendelkezései irányadók, vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó, rendes bíróság döntését követően.

      [8] 5. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételének nem felel meg.

      [9] 5.1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
      [10] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

      [11] 5.2. Az indítványozó nemcsak alapvető jogok, hanem az Alaptörvény más szabályai sérelmére is hivatkozott az alkotmányjogi panaszban: a B) cikk (4) bekezdésére, a 28. cikkre, valamint a 35. cikkre. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz vizsgálatának e körben nem lehet helye, mivel azt csak az Alaptörvényben biztosított jogra lehet alapítani.

      [12] 5.3. A felhívott alapjoggal [XXVIII. cikk (7) bekezdés] összefüggésben pedig az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az indítványozó alkotmányjogilag értékelhető indokolással állításait nem támasztotta alá, hanem kizárólag az ítélőtábla eljárását és jogértelmezését kifogásolta.
      [13] Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban utal állandó gyakorlatára, amely szerint az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]}. Az Alkotmánybíróság korábban azt is leszögezte, hogy a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, azt mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben az ítélőtábla dönti el {lásd: 3081/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [15] és 3082/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [16]}. Az Alkotmánybíróságnak tehát az ítélőtábla olyan törvényértelmezésének felülvizsgálatára nincs lehetősége, amely alkotmányjogi kérdést egyúttal nem vet fel {lásd 3097/2014. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [15]}.
      [14] Mindezekre figyelemmel az indítványozó panasza alapján megállapítható, hogy a panaszban megjelölt aggályok az ítélőtábla döntése érdemét érintően nem tartalmaznak kifejezetten olyan érvelést, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatát alapozná meg.
      [15] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Stumpf István s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balogh Elemér s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          10/30/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3292/2014. (XI. 11.)
          Date of the decision:
          .
          11/04/2014
          .
          .