Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02856/2015
Első irat érkezett: 09/09/2015
.
Az ügy tárgya: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdés második mondata, valamint a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.494/2014/3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 6.G.40.129/2014/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felperesi legitimáció)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/16/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó – az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdés második mondata, valamint – az Abtv. 27. §-a alapján – a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.494/2014/3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 6.G.40.129/2014/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - perbeli felperes - és házastársa közösen gazdasági társaságot alapított. Az indítványozó házastársa üzletrészének egy részét közös gyermeküknek ajándékozta, a tagváltozást a cégbíróság nyilvántartásba is vette. A bíróság időközben a felek házasságát felbontotta, a házastársi közös vagyon felosztása pedig folyamatban van. Az indítványozó a gazdasági társasággal - perbeli alperessel - szemben keresetet nyújtott be, amelyben a változásbejelentő végzés hatályon kívül helyezését kérte, mivel az ajándékozási szerződés a közös vagyon részét képező vagyonelemmel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz, amelynek tartalmához az indítványozó nem járult hozzá. A bíróság a keresetét elutasította, mivel a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó perbeli legitimációval nem rendelkezeik. Az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabály és bírósági döntések sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát [XXVIII. cikk (1) bekezdése], mivel a jogszabályi rendelkezés indokolatlanul szűkre szabja a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti eljárás megindítására perbeli legitmációval rendelkező személyek körét..
.
Támadott jogi aktus:
    a cégnyilvánosságról
    a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 65. § (1) bekezdés második mondata

    Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.494/2014/3. számú ítélete
    Szegedi Törvényszék 6.G.40.129/2014/10. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2856_0_2015_inditvany_anonimizált.pdfIV_2856_0_2015_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3060/2016. (III. 22.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 03/08/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.03.08 8:30:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      végzést:

      1. Az Alkotmánybíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 65. § (1) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

      2. Az Alkotmánybíróság a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.494/2014/3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 6.G.40.129/2014/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      Indokolás

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 65. § (1) bekezdés második mondata, valamint a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.494/2014/3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 6.G.40.129/2014/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel az indítványozó álláspontja szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezés és az említett határozatok sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését [tisztességes bírósági eljáráshoz való jog].

      [3] 1.1. Az indítványozó által indított, a jelen eljárás alapját képező per előzménye az volt, hogy az indítványozó és házastársa között a Kiskunfélegyházi Járásbíróság előtt 5.P.20.572/2011. számon indult perben a bíróság a felek házasságát 2014. február 10-én felbontotta, míg a házastársi közös vagyon megosztása folyamatban van. Utóbbi jogvita tárgyát képezik – számos más vagyonjogi tétel mellett – annak a korlátolt felelősségű társaságnak az üzletrészei is, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékbe 2002. június 19-én jegyezett be, és amelyet a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága Cg.03-09-109917 cégjegyzékszámon tart nyilván (a továbbiakban: kft.). A kft.-t az indítványozó és házastársa alapították, abban az indítványozó 4%-os, 800 000 forint névértékű, míg házastársa 96%-os, 19 200 000 forint névértékű törzsbetéthez igazodó üzletrésszel rendelkezett.
      [4] Az indítványozó házastársa a 2014. január 15-én létrejött szerződéssel a kft.-ben meglévő üzletrészének felosztása útján a teljes üzletrészéhez viszonyított 5%-os mértékű, 1 000 000 forint névértékű üzletrészét egyik közös gyermeküknek ajándékozta. Az ehhez kapcsolódó változásbejegyzési kérelem alapján a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága Cg.03-09-109917/76. sorszámú végzésével a tagváltozást nyilvántartásba vette azzal, hogy a megajándékozott tagsági jogviszonyának kezdete 2014. január 15. napja.
      [5] Az indítványozó üzletrész ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indított a volt házastársa I. rendű és a megajándékozott II. rendű alperesek ellen. A Szegedi Törvényszék e perben 2014. év december hó 3. napján hozott 1.P.20.964/2014/15. számú elsőfokú ítélete fellebbezés folytán még nem jogerős.

      [6] 1.2. A jelen eljárás alapját képező pert megindító keresetében az indítványozó a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága 76. sorszámú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja az volt, hogy az ajándékozási szerződés sérti a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 30. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel az a közös vagyon részét képező vagyonelemmel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz, ugyanakkor az indítványozó a közös tulajdonba tartozó üzletrész felosztásához, annak kívülálló részére történő átruházásához nem járult hozzá. Véleménye szerint a cégbíróságnak ezt észlelnie kellett volna a változásbejegyzési kérelemhez csatolt üzletrész ajándékozási szerződés alapján, mert hivatalból tudomása volt az üzletrész tulajdonosok között folyamatban lévő – házasság felbontása iránti – perről. Érvelése szerint a 2014. január 15-én kelt társasági szerződés a 2013. november 20-i létesítő okirat módosításának minősül, az ajándékozási szerződés azonban nem képezheti alapját a módosításnak, következésképpen a kifogásolt végzés a létesítő okirat keltét is jogszabálysértő módon tartalmazza. Perbeli legitimációját arra alapította, hogy az ajándékozási szerződéssel 5%-os mértékű üzletrészt szerző megajándékozott taggá válása folytán joggyakorlása ellehetetlenült, szavazati joga kiüresedett, ezáltal a társaságban fennálló tulajdoni és döntési viszonyok alapvetően megváltoztak.
      [7] A Szegedi Törvényszék 6.G.40.129/2014/10. számú, 2014. október 3. napján hozott első fokú ítéletével az indítványozó keresetét elutasította. Határozatának indokolásában elsődlegesen kifejtette, a per tárgyalásának felfüggesztése iránti kérelem alaptalan, mivel a cégjogi szabályozás nem teszi lehetővé a tagi minőséget megalapozó ajándékozási szerződés érvénytelensége körében felhozott érvek vizsgálatát. Miután a keresetlevél a Ctv. 65. § (2) bekezdése szerinti határidőben érkezett, így azt a bíróság érdemben bírálta el és a Ctv. 65. § (1) bekezdésében írottak szerint vizsgálta a felperes perbeli legitimációját. Ennek során megállapította, hogy a felperes az ügyben kereshetőségi joggal nem rendelkezik, miután rá a támadott végzés rendelkezést nem tartalmaz. Rámutatott, hogy a Ctv. 65. § (3) bekezdése értelmében csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, melyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, az erre irányuló kérelem mellékleteként csatolt üzletrész ajándékozási szerződés azonban nem tesz említést arról, hogy az ajándékozó üzletrésze, mint a házastársi közös vagyon része került elajándékozásra. Ezzel szemben a 2.2. pont szerint a jogügylethez nem szükséges a társaság hozzájárulása, az ajándékozás lehetőségét a létesítő okirat nem zárja ki. Megállapította, ilyen körülmények között a cégbíróság nem észlelhette a felperes által hivatkozott, a Csjt. 30. § (1) bekezdésének megsértésében megnyilvánuló jogszabálysértést. Az pedig, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalása során történt-e olyan módosítás, amely taggyűlési hatáskörbe tartozik, jelen perben nem tehető vizsgálat tárgyává.
      [8] Az ítélet ellen az indítványozó mint felperes terjesztett elő fellebbezést elsődlegesen annak megváltoztatása és a keresetnek megfelelő döntés meghozatala érdekében. Véleménye továbbra is az volt, hogy Magyarország Alaptörvénye 28. cikkének, valamint a Ctv. 65. § (1) bekezdésének együttes értelmezésével – a bejegyző végzés joghatása miatt – a jogszabályhely alkalmazása kiterjeszthető, így fennáll perbeli legitimációja. Fenntartotta azon érvelését, miszerint volt házastársa üzletrésze a házastársi közös vagyonba tartozik, így arról – a Csjt. 30. § (1) bekezdése szerint – a hozzájárulása nélkül nem rendelkezhetett volna. A végzésben foglalt rendelkezések ezért az indítványozót érintik, törvényes érdekeit sértik, ekként jogosult volt a per megindítására.
      [9] Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a kifogásolt végzés a létesítő okirat módosításaként annak ellenére került 2014. január 15-én bejegyzésre, hogy a létesítő okirat módosításáról taggyűlési határozat nem született. Kiemelte, hogy e vonatkozásban indokolást az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmaz.
      [10] Végül – az elsődleges és másodlagos fellebbezési kérelmek alaptalansága esetén – a a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/B. §-a alapján indítványozta a Ctv. 65. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alaptörvény ellenességének megállapítására irányuló alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését a jelen per tárgyalásának felfüggesztése mellett.
      [11] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak helyes indokaira figyelemmel.
      [12] A Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.494/2014/3. számú 2015. április hó 10. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán az alábbiakat emelte ki.
      [13] A cégbejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a Ctv. 65. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza a keresetindításra jogosultak körét. Ezt a bírósági gyakorlat megszorítóan értelmezi, csak annak a perindítási jogát ismeri el, akit a végzés „nevesítve” érint. A kifogásolt cégbírósági végzés kizárólag az ajándékozó és a megajándékozott tagsági jogviszonyával összefüggésben rendelkezik, ezért helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperest a keresettel érvényesített jog nem illeti meg, jelen per megindítására perbeli legitimációval nem rendelkezik.
      [14] A Csjt. 30. § (1) bekezdésének alkalmazásával összefüggő fellebbezési érveléssel kapcsolatban az ítélőtábla kiemelte, hogy a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) mint speciális jogszabály rendel­kezései alkalmazandók, a Csjt. szabályai ebből a szempontból irrelevánsak. A tagokat a cégnyilvántartásban bejegyzett üzletrészek mértékének megfelelő tagsági jogok illetik meg, a Csjt. szabályai csak a házastársi vagyonközösség esetleges megosztása során kapnak szerepet. A cégbíróság eljárása során hivatalból nem vizs­gálja – és nem is vizsgálhatja –, hogy az üzletrészek házastársi közös vagyon részét képezik-e. Azok átruházása esetén a bejegyzés során kizárólag a Gt. vonatkozó rendelkezéseinek van jelentősége.
      [15] Az indítványozó nyilatkozott arról, hogy a fent megjelölt ügyben nincs folyamatban felülvizsgálati eljárás a ­Kúria előtt.

      [16] 2. A perben felperes indítványozó fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint az alaptörvény-ellenesnek vélt és megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezés és bírósági határozatok sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését [tisztességes bírósági eljáráshoz való jog].

      [17] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadható­ságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. Ennek során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panasz nem fogadható be.

      [18] 3.1. Az Alkotmánybíróság először az indítványozó érintettségét vizsgálta.

      [19] 3.1.1. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [20] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kérte a Ctv. 65. § (1) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését tekintettel arra, hogy ezen jogszabályhely alapján keresetét az első fokú bíróság elutasította a felperesi legitimációjának hiánya miatt, a másodfokú bíróság pedig ezt az ítéletet azonos indokok alapján helybenhagyta. Álláspontja szerint a jogalkotó, és ezáltal a rendelkezést értelmező bíróságok nem biztosították számára a bírósághoz fordulás jogát, illetve azt az adott alapvető jog lényeges tartalmát tekintve az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul korlátozták. A hatékony jogvédelmet így számára a támadott rendelkezés nem biztosítja. Más perek elbírálása tekintetében, amelyek indítására mód nyílik, a törvények pedig soron kívüli eljárást nem írnak elő. Az eljárások lefolytatása alatt olyan mértékű jog- és érdeksérelem következhet be, amely utólag a bíróságok által nem orvosolható.
      [21] Az indítványozó a fellebbezési eljárásban hozott másodfokú ítélet megsemmisítését kérte, amelyben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapítható tehát, hogy e határozattal szemben további rendes perorvoslati lehetőség már nem állt rendelkezésre.
      [22] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott határozatok vonatkozásában a bíróság alkalmazta a támadott jogszabályi rendelkezést, az alkotmányjogi panasz ebben a vonatkozásban tehát megfelel a jogszabályi feltételeknek.

      [23] 3.1.2. Az Abtv. 27. §-a értelmében, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [24] Az indítványozó közvetlenül érintett, mivel az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben felperesként szerepelt. Ezért e tekintetben a panasz megfelel az Abtv. 27. §-ában foglalt feltételeknek.

      [25] 3.2. Az Alkotmánybíróság ezt követően az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló határidő betartását vizsgálta.
      [26] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
      [27] Az indítványozó jogi képviselője – a csatolt tértivevény tanúsága szerint – a másodfokú bíróság végzését 2015. május hó 18. napján vette át, míg az alkotmányjogi panaszt 2015. július hó 17. napján ajánlott postai küldeményként küldte meg az első fokon eljárt bíróságnak. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére tehát határidőn belül került sor.

      [28] 3.3. Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdéseiben előírt, a határozott kérelemmel szemben támasztott feltételeknek.
      [29] Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdését, valamint az Abtv. 26. § (1) bekezdését és 27. §-át], az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése], a támadott jogszabályi rendelkezést, és a támadott bírói döntéseket. Az alkotmányjogi panasz tartalmaz a támadott jogszabályi rendelkezés és bírói döntések alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, valamint rögzíti a kifejezett kérelmet a támadott rendelkezés valamint az elsőfokú és a másodfokú bíróság fenti ítéleteinek megsemmisítésére.
      [30] Az alkotmányjogi panasz a kérelem határozottságát illetően a törvényi feltételeknek megfelel.

      [31] 3.4. A továbbiakban az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálta az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz indítvány befogadhatóságának törvényben előírt további tartalmi feltételeit. Az Abtv. 52. § (4) bekezdése értelmében az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.
      [32] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése vonatkozásban az indítványozónak kell igazolnia, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be.
      [33] Az Abtv. 27. §-a szerint alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető elő, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti [a) pont].
      [34] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja alapján alkotmányjogi panasznak olyan bírói döntéssel szemben van helye, amely Alaptörvényben biztosított jogot sért. E sérelem lényegét és az eljárás megindításának indokait az alkotmányjogi panasznak kell tartalmaznia. Rámutat az Alkotmánybíróság, hogy az Abtv. 52. § (2) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz tekintetében az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik – az Abtv.-ben taxatíve felsorolt kivételektől eltekintve.
      [35] Az indítványozó által vitatott jogszabályi rendelkezés nem új jogintézmény. A cégjogi jogszabályok 1995. július 30. napjától kezdve rendelik alkalmazni a támadott jogszabályi rendelkezésnek megfelelő jogtechnikai megoldást, méghozzá úgy, hogy a bevezetésekor a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kellett e rendelkezést, ha a cégbíróság a bejegyző végzését még nem hozta meg.
      [36] E megoldás lényege, hogy míg a cég bejegyzésére irányuló kérelmet, vagy a változás bejegyzésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezéssel lehet élni, addig a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Utóbbi tartalmú végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt.
      [37] A hatályos Ctv. 65. § (1) bekezdés második mondata tehát tartalmát tekintve 1995. július 30. napja óta része a pozitív jognak. Ezen eljárásjogi megoldás bevezetésének célja az volt, hogy a közhitelesség erősítése érdekében a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzések minél előbb jogerőssé válhassanak, hiszen a statisztikai adatok szerint elenyészően csekély volt az e tárgykörben benyújtott fellebbezések száma. A perindítás mint jogorvoslati lehetőség megteremtette a petíciós jogot, de nem késleltette – az ügyfajtára jellemző jogorvoslati hajlandóság hiányára tekintettel – a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését.
      [38] Az Alaptörvényben szereplő – a támadott határozatok által megsértettnek állított – jog ugyan alapvető jognak tekintendő, de az indítvány nem tartalmaz alkotmányjogilag releváns indokolást arra nézve, hogy azok miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
      [39] Alkotmányjogi panaszában az indítványozó megnevezte ugyan az Alaptörvény általa megsértettnek tartott rendelkezését, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tekintetében azonban nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet sem a kritika alá vont jogszabályi rendelkezéssel sem a támadott bírósági határozatokkal kapcsolatosan, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése tekintetében tehát nem tartalmaz a panasz alkotmányjogilag releváns érvelést.
      [40] Az Alkotmánybíróság jogköre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv. 27. §-a értelmében arra terjed ki, hogy kiküszöbölje a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet.
      [41] Az Alkotmánybíróság arra számos határozatában rámutatott, hogy nem rendelkezik hatáskörrel arra sem, hogy a perorvoslati bíróság felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésben állást foglaljon {elsőként: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]; 3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]; 3098/2014. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [28]} és ezt követően is számos AB végzés. Az a tény, hogy az eljárt bíróságok az indítványozó által irányadónak tartott értelmezéstől eltérően értelmezték az alkalmazott jogi normát, önmagában nem veti fel a támadott bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
      [42] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fentiekre tekintettel, a jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányossági kérdés, alaptörvényben biztosított jog sérelme, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna. Az Abtv. 27. § szerinti panasz esetében az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – tekintettel arra, hogy a kérelmet nem találta határozottnak – utasította vissza a panaszt, az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panasz kapcsán – figyelemmel arra, hogy az nem felelt meg az Abtv. 29. §-ban foglalt feltételeknek – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján döntött a befogadás visszautasításáról.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          09/09/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3060/2016. (III. 22.)
          Date of the decision:
          .
          03/08/2016
          .
          .