A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a Tatai Járásbíróság előtt 4.B.84/2023. ügyszám alatt folyamatban lévő ügyben való alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában az eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Tatai Járásbíróság bírája (a továbbiakban: indítványozó) az előtte 4.B.84/2023. ügyszám alatt folyamatban lévő büntetőpert felfüggesztette, és egyidejűleg az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján bírói kezdeményezéssel (a továbbiakban: bírói kezdeményezés) fordult az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alaptörvény-ellenességének megállapítása, továbbá a támadott jogszabálynak az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben történő alkalmazásának kizárása iránt.
[2] 2. A felfüggesztésre került alapügy lényege az alábbiak szerint foglalható össze.
[3] A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló büntetőeljárásban a Komáromi Járási Ügyészség 2023. szeptember 21-én kelt, B.645/2023/7. számú vádiratában a terheltet a Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, védettségi igazolással való visszaélés bűntettével vádolta mint felbujtót.
[4] Az indítványozó álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdése a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvének érvényesülését biztosítja, azonban a törvényben szabályozottság követelménye mégsem ezen alaptörvényi rendelkezésből, hanem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, az I. cikk (3) bekezdéséből és a IV. cikk (2) bekezdéséből vezethető le.
[5] A Korm. rendelet tartalmazza ugyan a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 4. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény-fogalomtól történő eltérésre hivatkozást, azonban a Btk. 1. §
(1) bekezdésében foglaltaktól („Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet [...] törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.”) való eltérést, amely a bűncselekménnyé nyilvánítás törvényben történő rögzítését követeli meg, nem.
[6] Kifejtette az indítványozó, hogy a Korm. rendelet már nincs ugyan hatályban, azonban a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § (2) bekezdése a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alkalmazását írja elő a Korm. rendeletben meghatározott bűncselekmény tekintetében, amely érvelése szerint további kérdést vet fel a Btk. 2. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása kapcsán. A szabályozás a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvéből levezethető azon elvet sérti, amely szerint a bűncselekmény elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény helyett az elbíráláskor hatályban lévő törvényt kell alkalmazni, amennyiben az új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el.
[7] Álláspontja szerint a Korm. rendelet az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe, a IV. cikk (2) bekezdésébe és a XXVIII. cikk (4) bekezdésébe ütközik, és a Kormánynak az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében a különleges jogrend idejére biztosított rendeletalkotási joga nem terjedhet ki arra, hogy büntetőjogi tényállást rendeletben szabályozzon.
[8] Az indítványozó érvelése alátámasztásaként hivatkozott az Alkotmánybíróság 24/2021. (VII. 21.) AB határozat indokolásának [32] bekezdésében foglaltakra is.
[9] 3. A bírói kezdeményezéssel támadott jogszabály az alábbiak szerint foglalható össze.
[10] 3.1. A Korm. rendeletet a Kormány az Alaptörvény – akkor hatályos – 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva 2021. május 1. napján alkotta meg és – a 3. § kivételével – 2021. május 2. napján léptette hatályba.
[11] A Korm. rendelettel a jogalkotó a Btk.-ban nem szereplő új büntetőjogi tényállásként a védettségi igazolással való visszaélés bűntettét hozta létre, és rögzítette a bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazható büntetési tételeket.
[12] A Korm. rendelet az Alaptörvény – akkor hatályos – 53. cikk (3) bekezdése nyomán 2021. május 16. napján hatályát vesztette volna, azonban a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény (a továbbiakban: Védtv.) 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján a Korm. rendelet hatályát a Védtv. hatályvesztéséig meghosszabbította.
[13] A Védtv. – és azzal együtt a Korm. rendelet – 2022. május 31. napjával hatályát vesztette.
[14] 3.2. Az Országgyűlés a 2021. december 14-i ülésnapján alkotta meg a Vtv.-t, amely 2021. december 17. napján jelent meg a Magyar Közlönyben. A Vtv. 3. § (2) bekezdése értelmében a Korm. rendelet 1. §-a szerinti bűncselekmény büntetendőségét a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
[15] 3.3. Az Országgyűlés a 2024. december 17-i ülésnapján alkotta meg a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvényt, amelynek 196. §-a 2024. december 21. napjával hatályon kívül helyezte a Vtv. 3. § (2) bekezdését.
[16] 4. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó ügyeket az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének a)–g) pontjai sorolják fel. Az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően – az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként alkotmányos kötelezettségeit hatáskörei gyakorlása folytán teljesíti {3136/2013. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [7]}. Ennek során nemcsak az eljárásait kezdeményező indítványok jogalapját köteles vizsgálni, de nem mellőzheti annak vizsgálatát sem, hogy az egyes indítványok formája és tartalma megfelel-e az Alaptörvényben szabályozott típuskényszernek, továbbá a törvényi feltételeknek {3058/2015. (III. 31.) AB végzés (a továbbiakban: Abv.), Indokolás [9]}.
[17] Az Alkotmánybíróság ezért elsőként azt vizsgálta, hogy a bírói kezdeményezés megfelel-e az Alaptörvény
24. cikk (2) bekezdésében, valamint az Abtv. 25. § (1) bekezdésében, 51. §-ában, 52. § (1) bekezdésében, 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjában, továbbá az 52. § (4)–(6) bekezdésében foglaltakból következő formai és tartalmi követelményeknek.
[18] 4.1. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja és az Abtv. 25. § (1) bekezdése a bírói kezdeményezés alapján folytatott egyedi normakontroll-hatáskörrel kapcsolatos különös feltételeket tartalmazzák.
[19] Az Alkotmánybíróság konzekvens gyakorlata szerint az „eljáró bíró […] csak azon jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására tehet indítványt, melyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten alkalmaznia kell(ene). Ebből következően alapvető feltétel a támadott norma és a folyamatban lévő egyedi ügy közötti közvetlen összefüggés. Amennyiben a bírói kezdeményezés olyan jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést támad meg az Alkotmánybíróság előtt, mely az előtte folyamatban lévő (az Alkotmánybírósághoz fordulás miatt felfüggesztésre került) üggyel nem áll összefüggésben, annak elbírálása során nyilvánvalóan nem kerül alkalmazásra, akkor érdemi alkotmányossági vizsgálatnak nincs helye” (Abv., Indokolás [22]).
[20] 4.2. A Korm. rendelet ugyan a bírói kezdeményezés előterjesztésének időpontjában már nem volt hatályban, azonban az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata az Abtv. 41. § (3) bekezdésére figyelemmel nem volt mellőzhető. A Vtv. 3. § (2) bekezdése alapján ugyanis a Korm. rendelet szerinti bűncselekmény büntetendőségét a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kellett elbírálni, azaz a bírói kezdeményezés előterjesztésekor a bíró által alkalmazandó norma volt.
[21] Ugyanakkor azáltal, hogy a jogalkotó az Alkotmánybíróság eljárása alatt a Vtv. 3. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte, az indítványozónak az előtte folyamatban lévő ügyben már nem a Korm. rendelet támadott rendelkezései alapján kell meghoznia az érdemi döntést, azaz megszűnt a Korm. rendelet 1. §-ának alkalmazandósága. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Ügyrend 67. § (1) bekezdése és (2) bekezdés e) pontja értelmében a bírói kezdeményezés tárgytalanná, annak következtében pedig okafogyottá vált {lásd hasonlóan: 3281/2018. (VII. 20.) AB végzés, Indokolás [26]}, ezért az eljárását megszüntette.
Dr. Varga Réka s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró
. | Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lomnici Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |