A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.723/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó 2014. október 27. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblánál (a továbbiakban: ítélőtábla) az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
[2] 2. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Szegi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 21/2014. (X. 12.) számú határozatával megállapította a polgármester-választás eredményét. Az indítványozó választási plakát elhelyezésével, illetve a szavazásban akadályozott választópolgárok szavazásával kapcsolatos szabályok megsértése miatti, valamint a választás tisztaságának megóvására, a jelöltek, valamint a fogyatékossággal élő választópolgárok esélyegyenlőségének biztosítására, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek sérelmét állító kifogása alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 130/2014. (X. 17.) számú határozatával a HVB határozatát megváltoztatta, Szegi településen a polgármester-választás eredményét megsemmisítette és a választási eljárás szavazás részét megismételtette. A TVB határozatával szemben a polgármester-választáson legtöbb szavazatott szerzett jelölt bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményezett az ítélőtáblán, amelyben a HVB határozatának jogszerűtlenségére levont következtetését támadta és a határozat HVB határozatának megfelelő tartalmú megváltoztatását kérte.
[3] Az ítélőtábla a TVB határozatát részben megváltoztatta és a HVB határozatát helybenhagyta. Indokolásában rögzítette, hogy a választási plakát elhelyezésével kapcsolatos kifogást – annak elkésettsége okán – a TVB érdemben nem vizsgálhatta. Az ítélőtábla végzésében számba vette, hogy az indítványozó kifogásához csatolt bizonyítékok közül melyeket, milyen mértékben, illetve körben vett figyelembe, majd megállapította, hogy a kifogásban megjelölt jogszabálysértés bizonyítékául felhozottak nem teremtettek kellő jogalapot a polgármester-választás törvényességének kétségbe vonására, arra, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a TVB a választási eljárás szavazási részét megismételtesse.
[4] 3. Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó szerint az ítélőtábla döntése sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, a VII. cikk (1) bekezdését, a IX. cikk (1) bekezdését, illetve XXVIII. cikk (1) bekezdését. Állítása szerint, az ítélőtábla a döntésében nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Ve. általa hivatkozott alapelveinek sérelme bekövetkezett-e, illetve annak hiányát mely okból nem találta megalapozottnak, így indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz való alapjoga. Az indítványozó egyebekben az ítélőtábla bizonyíték-értékelési tevékenységét kifogásolta.
[5] 4. Az alkotmányjogi panaszra a jelen ügyben – bizonyos kivételekkel – az Abtv. rendelkezései irányadók, vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó, rendes bíróság döntését követően.
[6] 5.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek kizárólag az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog tekintetében felel meg, mivel nem tartalmaz megfelelő indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett döntés miért ellentétes többi felhívott alapjoggal [Abtv. 52. § (1b) e) pont].
[7] 5.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz törvényben előírt, tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket.
[8] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhatja be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg, a következők miatt.
[9] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy panasz az ítélőtábla végzésének indokolása körében nem vet fel semmilyen olyan körülményt, amely a kifogásolt bírói döntéssel szemben a tisztességes eljáráshoz való jog tekintetében alaptörvény-ellenességi kételyt ébresztene {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}.
[10] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza továbbá, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára sem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.
[11] Az Alkotmánybíróság a panasz befogadhatósági vizsgálata alapján azt is megállapította, hogy az indítványozó a panaszban nem vet fel semmilyen alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
[12] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Stumpf István s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
. |