Ügyszám: IV/01926/2016
.
Első irat érkezett: 11/25/2016
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.679/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közérdekű adat kiadása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 28.P.940/2014/5. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.512/2014/5. számú ítélete, és a Kúria Pfv.IV.20.679/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az indítványozó közérdekű adat kiadása iránt indított pert egy felsőoktatási intézmény ellen, mivel az megtagadta az indítványozó adatkiadás iránti kérelmének teljesítését a doktori iskolában abszolutóriumot szerzett hallgatók egyes adataival összefüggésben.
A keresetet az első- és másodfokú bíróság elutasította, a jogerős ítéletet a Kúria helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogát, mivel az eljáró bíróságok az R) cikk és 28. cikk ellenére, jogszabályi felhatalmazás nélkül hoztak döntést, a bizonyítási terhet a törvénnyel foglaltakkal szemben alkalmazták, valamint tévesen ítélték meg, hogy az alperes által kezelt adatok személyes adatok, amelyek nem adhatók ki a felperesnek. Az indítványozó kifejti, hogy az eljárt bíróságok nem biztosították az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésében foglalt alapjogvédelmi kötelezettségük ellenére az emberi méltóság tiszteletben tartását jellemző elveket, és megsértették az indítványozó emberi méltósághoz való jogát. Az indítványozó álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, és a X. cikk (1) bekezdése szerinti tudományos kutatás szabadsága..
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Törvényszék 28.P.940/2014/5. számú ítélete
    Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.512/2014/5. számú ítélete
    Kúria Pfv.IV.20.679/2016/5. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
R) cikk
I. cikk
II. cikk
VI. cikk (2) bekezdés
X. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
25. cikk (3) bekezdés
26. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1926_0_2016_indítvány_anonim.pdfIV_1926_0_2016_indítvány_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3019/2018. (I. 22.) AB végzés

A határozat kelte: Budapest, 01/16/2018
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2018.01.16 16:00:00 2. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
3019_2018 AB végzés.pdf3019_2018 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 28.P.22.940/2014/5. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 8. Pf.21.512/2014/5. számú ítélete, valamint a Kúria Pfv.IV.20.679/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Kúria Pfv.IV.20.679/2016/5. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 28.P.22.940/2014/5. számú ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 8. Pf.21.512/2014/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
    [2] Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntések sértik az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglalt egyes alapelveit, I. cikk (1)–(2)–(3)–(4) bekezdését, II. cikkét, VI. cikk (2) bekezdését, X cikk (1)–(2) bekezdését, XXVIII. cikk (1) bekezdését, B) cikk (1) bekezdését, R) cikk (1)–(2)–(3) bekezdését, 25. cikk (3) bekezdését, 26. cikk (1) bekezdését, 28. cikkét, valamint 39. cikk (2) bekezdését.

    [3] 2. Indítványozó 2014. május 6-án adatigénylési kérelemmel fordult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez (illetve jogelőd intézményéhez) (a továbbiakban: NKE), amelyben közölni kérte, hogy az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskolájában 2008. január 1. és 2013. december 31. között kik szereztek abszolutóriumot, kérte továbbá kiadni a hallgatók felvételi időpontját, az értekezés témacímét, a témavezető nevét, a képzési formát (nappali/levelező/egyéni) és az abszolutórium keltezésének időpontját. Az NKE – arra hivatkozva, hogy személyes adat – megtagadta a kért adatok kiadását.
    [4] Ezért keresetet terjesztett elő indítványozó, amelyet a Fővárosi Törvényszék 28.P.22.940/2014/5. számú, 2014. szeptember 9-én kelt ítéletével elutasított. Az ügyben első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék ítéletében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) egyes rendelkezései alapján arról döntött, hogy az indítványozó által megjelölt és kért adatok személyes adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e. A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint, ha az NKE a kért adatokat egymással összekapcsolva adja ki, az értekezés címe alapján a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból a hallgató nevének beazonosítását követően következtetés vonható le az érintett hallgató mentális, gazdasági, illetve kulturális azonosságáról. Ezen kívül, míg a témavezető személye közérdekből nyilvános adat, hiszen a doktori iskola oktatója, tevékenysége a doktori iskola működésével összefügg, addig a hallgatók adatai nem közfeladatot ellátó személyek adatai, hiszen ők a közfeladat ellátásának alanyai. A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint az NKE jogosan tagadta meg az indítványozó által kért, csoportosított adatközlésre irányuló kérelmét.

    [5] 3. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2015. február 24-én kelt, 8. Pf.21.512/2014/5. számú ítéletével a Fővárosi Törvényszék 28.P.22.940/2014/5. számú ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása kitér arra, hogy az Info tv. 3. §-a, 2. és 6. pontjai, valamint 26. § (2) bekezdése alapján az ügyben első fokon eljárt bíróság helyesen állapította meg, hogy a kért adatok nem közérdekből nyilvános adatok, hanem egy meghatározott időszakra vetítve a hallgatók jogviszonyával kapcsolatos olyan személyes adatok, amelyekből az oktatás alanyaira vonatkozó és nem a közfeladatot ellátó NKE tevékenységére vagy gazdálkodására nézve kapható információ. Az indítványozó által kért adatok a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint nem tartoznak az Info tv. 26. § (2) bekezdésének hatálya alá, azok kiadása sem más jogszabályból (felsőoktatási törvény), sem pedig a doktori szabályzatból nem következik.
    [6] A Kúria felülvizsgálati jogkörében eljárva, 2016. június 22-én kelt, Pfv.IV.20.679/2016/5. számú ítéletével a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. A Kúria egyet értett az ügyben első fokon eljárt Fővárosi Törvényszékkel abban, hogy a doktoranduszok nevén kívül a többi kért adat önmagában közérdekből nyilvános adatnak minősül, ám névvel összekapcsolva személyes adat keletkezik. Utalt továbbá arra, hogy az indítványozó a továbbiakban a nevek anonimizálása mellett, további adatokat illetően ismételt kérelmet terjeszthet elő. A Kúria ítéletében hangsúlyozta, hogy eljárása során az indítványozó által eredetileg benyújtott kérelem megtagadásának jogszerűségéről kellett döntenie, a kérelem utóbb, perben történt módosítását nem vehette figyelembe.

    [7] 4. Az indítványozó szerint az ügyben eljárt bíróságok nem tartották tiszteletben az Alaptörvény II. cikkében deklarált emberi méltósághoz való jogát, mivel az eljárási jogszabályok rendelkezéseit figyelmen kívül hagyták, és az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdését sem alkalmazták. E körben utal arra az indítványozó, hogy a tisztességes „tárgyaláshoz” való jogát sem biztosították, amikor adatkiadási perben megtiltották a keresetmódosítás lehetőségét. Az indítványozó álláspontja szerint az emberi méltóság magában foglalja a „demokratikus jogállam keretei között működő bíróság előtt megvalósuló tisztességes jogalkalmazáshoz való jogot”, amely jelen ügyben azáltal sérült, hogy megtagadták keresetmódosítási lehetőségét.
    [8] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében deklarált tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét több okból állítja az indítványozó. Álláspontja szerint a Kúria jogellenesen tagadta meg tőle a keresetmódosítási lehetőséget; az ügyben első és másodfokon eljárt bíróság nem vette figyelembe az indítványozó bizonyítási indítványát, amely annak vizsgálatára irányult, hogy az NKE honlapján hogyan jelenhettek meg a bíróság által személyes adatoknak minősített, doktori képzéssel összefüggő adatok; végül az indítványozó szerint az által is sérül az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése, hogy a bíróság személyes adatnak minősítette az általa kért adatokat.
    [9] Az ügyben eljárt bíróságok az indítvánnyal támadott ítéleteikkel az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését sértő döntést hoztak, amikor megtagadták az indítványozó által kért adatok kiadását, az NKE-t ugyanis kötelezni kellett volna azok kiadására.
    [10] Végül a támadott ítéletek az Alaptörvény X. cikk (1)–(2) bekezdéseivel is ellentétesek, ugyanis az indítványozó a tudományos kutatás szabad művelése érdekében folytatott tevékenységéhez szükséges információk megismerése érdekében a doktoranduszok képzésével kapcsolatos adatoktól nem zárható el.

    [11] 5. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.

    [12] 5.1. Az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben benyújtott panaszában (a Kúria ítéletét 2016. szeptember 8-án vette át a jogi képviselő, az alkotmányjogi panaszt november 7-én – határidőben – adták postára) az ügy érdemében hozott, rendes jogorvoslattal nem támadható kúriai ítéletet támadja. Az indítványozó alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége – tekintettel arra, hogy a támadott kúriai ítélettel lezárt perben felperes volt – fennáll.

    [13] 5.2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az indítvány e feltételnek csak részben tesz eleget, ugyanis nem tartalmaz Alaptörvényben biztosított jogot az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása, az R) cikk, az I. cikk és a 28. cikk. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére pedig csak két esetben alapítható alkotmányjogi panasz: a kellő felkészülési idő hiánya, illetve a visszaható hatály tilalma miatt, az indítvány azonban nem ebben a vonatkozásban állítja a felhívott cikk sérelmét {lásd a Nemzeti Hitvallást, a B) cikk (1) bekezdését és a 28. cikket illetően pl. 3127/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [19]; az R) cikk és az I. cikk vonatkozásában például 3193/2017. (VII. 21.) AB határozat, Indokolás [14]}.

    [14] 5.3. Az indítvány akkor alkalmas érdemi elbírálásra, ha az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően határozott kérelmet tartalmaz. Az Alaptörvény II. cikkével, VI. cikk (2) bekezdésével, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben az indítványozó alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem adott elő arra vonatkozóan, hogy a kifogásolt ítéletek miért ellentétesek az Alaptörvény felsorolt rendelkezéseivel.
    [15] Az Alaptörvény X cikk (1)–(2) bekezdését, 25. cikk (3) bekezdését, 26. cikk (1) bekezdését, valamint 39. cikk (2) bekezdését az indítványozó megemlítette ugyan, ám nem fejtette ki kellően, hogy a panasszal támadott ítéletek miért és mennyiben sértik e rendelkezéseket. Az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény e rendelkezéseivel.

    [16] 6. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) bekezdésének b) és e) pontjaiban foglalt feltételek hiánya miatt, az Alkotmánybíróság Ügyrendje 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.
        Dr. Schanda Balázs s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Pokol Béla s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szívós Mária s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Stumpf István s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        alkotmánybíró

        .