A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.III.37.422/2012/12. számú, felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete, valamint a Székesfehérvári Törvényszék 21.K.22.077/2011/21. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.422/2012/12. számú ítélete, valamint a Székesfehérvári Törvényszék 21.K.22.077/2011/21. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntések sértik az egészséges környezethez való jogát [Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdés], a természeti erőforrások védelméhez, fenntartásához, a jövő nemzedékek számára való megőrzéshez való jogot [Alaptörvény P) cikk], az egészséghez való jogot [Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdés], a tulajdonhoz való jogot [Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés], a tisztességes eljáráshoz való jogot [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés], az emberi méltósághoz való jogot [Alaptörvény II. cikk], az új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazásához való jogot [Alaptörvény XXVI. cikk (1) bekezdés], továbbá a jogállamisághoz való jogot, a jogállamiság elvét [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés, és ehhez kapcsolódóan a Q) cikk (1)–(3) bekezdései].
[2] 2. A támadott ítéletek által megállapított tényállás szerint az indítványozó a tulajdonában álló ingatlanon háztartási szélgenerátort létesített. Bejelentés alapján megindult eljárás során a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága mint elsőfokú hatóság – többek között – megállapította, hogy a háztartási kiserőmű sajátos építményfajta, amelyre a villamosenergia-ipari, építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a az építésügyi jogszabályok, helyi építési szabályzatok, szabályozási tervek, az országos településrendezési- és építési követelmények és más hatósági előírások alkalmazását írja elő. Megállapította, hogy az erőmű magassága meghaladja az adott ingatlanra, mint kertvárosias lakóterületre előírt 4.5 méter maximális építménymagasságot. A hatóság a háztartási kiserőmű jogszabályellenes építésére hivatkozással a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 136. § (1) bekezdése alapján az erőmű megszüntetésére, a háztartási méretű kiserőmű bontására kötelezte az indítványozót.
[3] A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Főigazgatója mint másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot jóváhagyta.
[4] A Székesfehérvári Törvényszék támadott ítéletével a kiserőmű megszüntetése ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló perben az indítványozónak a másodfokú határozatnak az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét elutasította. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az indítvány által támadott ítéletével a Székesfehérvári Törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta.
[5] 3. Az Abtv. 27. §-a szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet abban az esetben fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. A jelen indítvány által támadott bírósági ítéletek az indítványozó jogellenes magatartásának jogkövetkezményeit vonják le, az indítványozót jogellenes magatartása eredményének megszüntetésére, a jogszerű állapot helyreállítására kötelezik. Ez a bírói rendelkezés értelemszerűen nem sértheti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát, nem hozható közvetlen kapcsolatba az indítványban hivatkozott alaptörvényi rendelkezésekkel. Ebben az összefüggésben nincs jelentősége annak, hogy az indítványozó által felsorolt alaptörvényi rendelkezések közül melyek – állítólagos – sérelme alkalmas az alkotmányjogi panasz megalapozására.
[6] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Mivel a fentiek alapján az alkotmányjogi panasz befogadásának ezek a feltételei nem állapíthatók meg, az Alkotmánybíróság az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |