A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t :
Az Alkotmánybíróság a Kúria Knk.II.39.058/2022/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Magyarország Kormánya indítványozó meghatalmazott jogi képviselője (Balsai Ügyvédi Iroda, dr. ifj. Balsai István ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a Kúria Knk.II.39.058/2022/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter 2021. július 21-én öt népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Az NVB 2021. július 30-án kelt, 16/2021. számú határozatával a „Támogatja-e Ön, hogy a kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” népszavazásra javasolt kérdést a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. §-a alapján hitelesítette.
[3] A Kúria 2021. október 22. napján kelt Knk.II.40.646/2021/9. számú végzésével az NVB 16/2021. számú határozatát megváltoztatta és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadta.
[4] A Kormány a Kúria Knk.II.40.646/2021/9. számú végzésével szemben az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság 33/2021. (XII. 22.) AB határozatával (a továbbiakban: Abh.) megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja tekintetében nem irányul az Alaptörvény módosítására. A Kúria a népszavazási kérdés alapján megalkotandó jogszabály alaptörvény-konformitását az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak figyelmen kívül hagyásával annak ellenére zárta ki, hogy arra a kérdésből kényszerítően következtetni lehetne, amivel megsértette az indítványozó Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, ezért a kúriai végzést megsemmisítette.
[5] A Kúria a Kpk.39.024/2022/3. számú végzésével a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[6] A Kúria a Knk.II.39.058/2022/8. számú végzésével az NVB 16/2021. számú határozatát megváltoztatta és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését ismételten megtagadta.
[7] A Kúria az Abh.-ban foglaltakkal összhangban megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjának megfelel, azaz nem irányul az Alaptörvény módosítására, továbbá azt is megvizsgálta, hogy a kérdés nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe, amelynek eredményeként rögzítette, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontját sem sérti. Ezt követően a Kúria az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti választópolgári és jogalkotói egyértelműséget vizsgálta.
[8] A Kúria a választópolgári egyértelműség körében elsőként a népszavazási kérdéssel érintett személyi kört illetően állapította meg, hogy az átlagos választópolgár, a Kúria és az Alkotmánybíróság a népszavazásra javasolt kérdést mind a transzszexuális, mind az interszexuális gyermekekre kiterjedőnek tekintette, míg a népszavazási kérdés kezdeményezője – a Kúria előtti eljárás során tett nyilatkozata alapján – a kérdést kizárólag a transzszexuális kiskorú gyermekekre kívánta érteni. A Kúria hangsúlyozta, amennyiben a kezdeményező által a kérdésnek és az abban szereplő szavaknak, kifejezéseknek tulajdonított értelme eltér a racionális, átlagosan tájékozott választópolgár által, a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján értett jelentésétől, a kérdés – megtévesztő jellege folytán – sérti a kérdés-egyértelműség követelményét. A választópolgári egyértelműség körében vizsgálta a Kúria a „nemátalakító kezelések” kifejezést is, amely a Kúria szerint általánosan elfogadott, köznapi jelentéssel nem rendelkezik és azt jogszabály sem definiálja. A kifejezést a többesszám használata miatt nem kellően világosnak, nem egyértelműnek minősítette. Az Abh.-ra hivatkozással azt is megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdésben használt „elérhetőség” fogalma sem egyértelmű, mert azt a Kúria általános elérhetőségként, míg az Alkotmánybíróság az „igen” szavazatok többsége esetén korlátozott elérhetőségként kezelte. Kitért továbbá arra is a kúriai döntés, hogy egy egyértelműen feltett kérdésben a kiskorú döntéséhez kapcsolódó szülői hozzájárulásra vonatkozó viszonyt is jelezni kellett volna.
[9] A Kúria szerint, mivel a népszavazásra feltett kérdés választópolgári egyértelműsége a kérdéssel érintett személyi kör, a „nemátalakító kezelések” és az „elérhetőség” tekintetében sem teljesül, nem állapítható meg a jogalkotói egyértelműség sem, hiszen a törvény megalkotása során a népakarat sem lenne megállapítható.
[10] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Knk.II.39.058/2022/8. számú végzésének megsemmisítését az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozással kéri, valamint alkotmányjogi panaszát az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulatára is alapítja azzal, hogy a Kúria támadott végzése az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésébe foglalt hatáskörét Alaptörvénybe ütközően korlátozza.
[11] A tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme körében arra hivatkozott, hogy a Kúria támadott végzésében a népszavazási kérdés egyértelműségére vonatkozó jogértelmezése kapcsán kilépett az Alaptörvény 28. cikkéből fakadó, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésének alkotmánykonform értelmezési tartományából. Álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét elérő önkényes jogértelmezésnek minősül, hogy a Kúria a személyi kör vizsgálatát kiemelte a szövegkörnyezetéből, és elszigetelten, a kérdés további elemeitől (nemátalakító kezelések) izolálva vizsgálta, ezzel megváltoztatva annak eredeti értelmét. Szintén a népszavazási kérdés egyértelműségére vonatkozó alaptörvénykonform értelmezési tartományból lépett ki a Kúria az indítványozó szerint a „nemátalakító kezelések” kifejezés értelmezésekor, amellyel ezt a tárgykört a teljesíthetetlen követelmények megfogalmazása által ténylegesen kizárja a népszavazásra feltehető kérdések köréből. Az „elérhetőség” kifejezés értelmezése kapcsán pedig arra utalt az indítványozó, hogy az Abh.-ban az Alkotmánybíróság kifejezetten állást foglalt arról, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés milyen jogalkotásra lenne köteles.
[12] Az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó hatáskör sérelmével összefüggésben az indítványozó arra hivatkozott, hogy a Kúria a népszavazási kérdést egyes elemeiben és a teljességében is önkényesen, a rá vonatkozó alkotmányos értelmezési tartományon túllépve értelmezve összességében teljesíthetetlen követelményeket gördített a Kormány országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó hatásköre gyakorlása elé. A kérdés épp a Kúria által megfogalmazott kritériumoknak való megfelelés által válna a választópolgárok számára érthetetlenné és értelmezhetetlenné. Ezzel a Kormány abba a helyzetbe kerülne, hogy ténylegesen nem tudná gyakorolni ebben a tárgykörben az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó, az Alaptörvény által biztosított hatáskörét.
[13] 2. Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.
[14] Az Alkotmánybíróság Ügyrendje 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján okafogyottá válik az indítvány különösen, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.
[15] A jelen ügyben érintett népszavazási kérdést az igazságügyi miniszter 2021. július 21-én együttesen nyújtotta be hitelesítés céljából az NVB-hez további négy népszavazásra javasolt kérdéssel, mivel azok tárgyuknál fogva szorosan kapcsolódtak egymáshoz.
[16] Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az indítvány 2022. május 22-én került benyújtásra, ugyanakkor az indítvány alapjául szolgáló népszavazási kérdéssel szoros tárgyi összefüggésben lévő négy további – az NVB és a Kúria által hitelesített – népszavazási kérdésben 2022. április 3-án az országos népszavazás már megtartásra került.
[17] A népszavazási kérdések együttes benyújtása és azok szoros tárgyi összefüggése, valamint a négy további népszavazási kérdésben megtartott népszavazás okán az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány tárgytalanná vált.
[18] 3. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az eljárást az Abtv. 59. §-a és az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján megszüntette.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Horváth Attila s. k.
alkotmánybíró
Dr. Juhász Miklós s. k.
alkotmánybíró
. | Dr. Juhász Imre s. k.
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.
alkotmánybíró
. |
. |