Hungarian
Ügyszám:
.
III/00616/2017
Első irat érkezett: 02/27/2017
.
Az ügy tárgya: A 6/2013. Polgári jogegységi határozat III. fejezet 1. pontja elleni bírói kezdeményezés (végrehajtás megszüntetése-deviza alapú kölcsönszerződés)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/01/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Hörcherné Dr. Marosi Ildikó Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. § alapján, az eljárás felfüggesztése mellett - a 6/2013. Polgári jogegységi határozat III. fejezet 1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és alkalmazása kizárásának elrendelését kérte az Alktománybíróságtól.
A bíróság előtti perben a felperesek végrehajtás megszüntetését kérték arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kért követelés érvényesen nem jött létre. A követelés alapját svájci frank alapú kölcsönszerződés képezte, amely a devizatörvények hatálya alá tartozott. A felek arra hivatkoztak, hogy a kölcsön mögött nem deviza, hanem forintforrás állt.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a jogegységi határozat hivatkozott része sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, az egyes szerződések, egyes szerződéstípusok egyedi megvizsgálása, egyedi, illetve többlet tényállási elemek feltárása, értékelése csak a konkrét perekben lehetséges. Az indítványozó bíró kéri az Alkotmánybíróság állásfoglalását abban, hogy a jogegységi határozatnak csak a rendelkező része, vagy az indokolás minden mondata is kötelező a bíróságra nézve, különösen akkor, ha összetett, több kérdést is érintő határozatról van szó, s az indokolás egyes pontjai egymásnak ellentmondó tartalmakat fogalmaz meg..
.
Támadott jogi aktus:
    6/2013. () Polgári jogegységi határozat III. fejezet 1. pont
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_616_0_2017_inditvany_anonimizált.pdfIII_616_0_2017_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3114/2017. (V. 22.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: jogegységi határozat alkotmányossági felülvizsgálata
    .
    A határozat kelte: Budapest, 05/16/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.05.16 10:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3114_2017 AB végzés.pdf3114_2017 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013. Polgári jogegységi határozat indokolása III. fejezetének 1. pontjában megfogalmazott „[a] deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben” mondatok alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény 24. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján.

      [2] 1. A bírói kezdeményezésben előadottak szerint a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013. Polgári jogegységi határozat (a továbbiakban: PJE) indokolása III. fejezetének 1. pontjában szereplő két mondat az Alaptörvénybe ütközik. A támadott szövegrész a következő: „[a] deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben”. A kérelem e szövegrész alaptörvény-ellenességének a megállapítására és a perben való alkalmazásának kizárására irányul.
      [3] A kezdeményezés alapjaként egy végrehajtás megszüntetése iránti per szolgál. A felperesek a végrehajtás megszüntetését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 369. § a) pontjára való hivatkozással kérték. A követelés alapját svájci frank alapú kölcsönszerződés képezte, amely a devizatörvények hatálya alá tartozott. A felperesi álláspont szerint a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. Többek között arra hivatkoztak, hogy a kölcsön mögött nem deviza-, hanem forintforrás áll. A per anyagává tettek egy korábbi perben készített szakértői véleményt, amely a felperesek érvelése szerint állításukat alátámasztja. Az alperesek hivatkoztak arra, és a per anyagává tették azt a másodfokú határozatot, amelyben a Fővárosi Törvényszék ítéletében rámutatott a következőre: a PJE III.1. pontjához fűzött indokolás értelmében nem vizsgálandó, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás.

      [4] 2. A kezdeményező bíró álláspontja szerint, mivel refinanszírozott szerződés képezi a per tárgyát, annak vizsgálata, hogy forint- vagy devizaforrás áll-e mögötte, egyetlen szerződés elemzését jelenti, amely nem lehetetlen, és szükséges is, amennyiben a felperesek erre hivatkoznak. A kérelmet előterjesztő bíró szükségesnek tartja az „[A]lkotmánybíróság egyértelmű állásfoglalását abban a jogelméleti kérdésben, hogy a polgári jogegységi határozatoknak csak a rendelkező része, vagy az indokolás minden mondata is kötelező a bíróságra nézve különösen akkor, ha összetett, több kérdést is érintő határozatról van szó, s az indokolás egyes pontjai egymásnak ellentmondó tartalmakat fogalmaz meg”.
      [5] Az indítvány szerint a támadott szövegrésznek ellentmondó tartalom a PJE indokolása III. fejezetének 2. pontjában található, amely úgy szól, hogy „[a] jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e. Az egyes szerződések, egyes szerződéstípusok egyedi megvizsgálása, egyedi, illetve többlet tényállási elemek feltárása, értékelése csak a konkrét perekben lehetséges”.
      [6] A kezdeményezés értelmében az Alaptörvény megsértése nem merül fel, ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a PJE indokolása nem kötelező a bíróságra. A PJE támadott szövegrésze azonban az Alaptörvénybe ütközik, amennyiben annak indokolása köti a bíróságot. Ez utóbbi esetben a PJE támadott szövegrésze az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdését, valamint 28. cikkét sérti.
      [7] Előbbi bekezdés értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.
      [8] Utóbbi cikk szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

      [9] 3. Az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy rendelkezik-e hatáskörrel a PJE indokolásában szereplő kettő mondat alkotmányossági felülvizsgálatára, valamint a felvetett jogelméleti kérdés megválaszolására.

      [10] 3.1. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 37. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján folytatott egyedi normakontroll eljárásban felülvizsgálja az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogegységi határozatoknak az Alaptörvénnyel való összhangját. Az indítványozókra, az eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
      [11] Az Abtv. előbbi rendelkezése, amely a jogegységi határozatok alkotmányossági felülvizsgálatát is az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja, annak a gyakorlatnak a törvényi szintre emelése, amelyet az Alkotmánybíróság az Alaptörvény és az Abtv. hatálybalépését megelőzően alakított ki [70/2006. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2006, 786, 795.; 23/2009. (III. 6.) AB határozat, ABH 2009, 174, 189–190.]. E gyakorlat azt célozta, hogy az Alkotmánybíróság maradéktalanul eleget tehessen a normakontroll eljárásaiban alkotmányos rendeltetésének. Az Alaptörvény és a hatályos Abtv. a normakontroll eljárás tárgyi oldalának teljessé tételével, valamennyi norma, így a jogegységi határozat alkotmányossági felülvizsgálatát is lehetővé tette az Alkotmánybíróság számára.

      [12] 3.2. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a kezdeményezés formálisan és tartalmilag sem a PJE ellen, hanem annak indokolásában szereplő kettő mondat ellen irányul anélkül, hogy a rendelkező rész Alaptörvénybe ütközését felvetné. Az indítvány a rendelkező résszel szemben kérelmet, alkotmányjogilag értékelhető előadást nem fogalmaz meg.
      [13] Az Alaptörvény 25. cikkének (3) bekezdése szerint „[a] Kúria […] biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz”. A jogegységi határozat sajátos intern norma, amely a rendelkező részében hordozza normatartalmát. A jogegységi határozat sajátossága egyebek mellett abból fakad, hogy annak forrása a legfőbb bírósági szerv, a Kúria; másrészt abból, hogy címzettjei a bíróságok, amelyek számára az intern norma a rendelkező részében és az ahhoz tartozó logikai érvrendszerében kötelező.
      [14] Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatában már megállapította az előbbieket. Eszerint „[a]z alkotmányossági vizsgálat tárgya elsősorban és alapvetően a jogegységi határozat rendelkező részében adott értelmezés. Amennyiben az Alkotmánybíróság ezt az értelmezést akár csak formai, akár csak tartalmi, vagy mindkét okból alkotmánysértőnek találja, nemcsak a jogegységi határozat rendelkező részét, hanem annak indokolását is megsemmisíti. Az alkotmányossági vizsgálat a jogegységi határozat rendelkező részére irányul, de az értelmezést alátámasztó indokolás, a rendelkező résszel összefüggésben része az alkotmánybírósági felülvizsgálatnak. A jogegységi határozat indokolása azonban önmagában vagy valamely részletében nem lehet tárgya a jogegységi határozat alkotmányellenessége utólagos vizsgálatának” (571/D/2010. AB határozat, ABH 2011, 2141, 2149.).

      [15] 3.3. Az eddigiekből az következik, hogy az Alkotmánybíróságnak arra van hatásköre az Alaptörvény 24. cikke (2) bekezdésének b) pontja, illetve az Abtv. 37. §-ának (2) bekezdése alapján folytatott eljárásában, hogy a jogegységi határozatok törvényességi felülvizsgálatát elvégezze. Ez az eljárás szükség szerint átfogja a rendelkező részt és érinti az ahhoz kapcsolódó indokolást is.
      [16] Az Alkotmánybíróságnak azonban nincs hatásköre arra, hogy a rendelkező rész érintetése nélkül, kiragadott szövegre, illetve szövegrészre folytassa le az alkotmányossági felülvizsgálatot. A jogegységi határozat összetettsége, amely tényre a kezdeményezés különösen támaszkodik, nem hat ki a jelen végzés 3.2. pont második bekezdésében tett megállapítás érvényességére. Jelesül arra, hogy a bíróságok számára a jogegységi határozat a rendelkező részében és az ahhoz tartozó logikai érvrendszerében kötelező. A PJE terjedelme, a rendelkező rész és az indokolás pontjainak magas száma nincs befolyással az alkotmányossági felülvizsgálat hatókörére.
      [17] Az intern normára vonatkozó jogkövetkezmény az indokolásra is szükségszerűen kiterjed. A jogegységi határozathoz kapcsolódó, annak jelentését magyarázó indokolás ugyanis normaszöveg nélkül nem létezhet. Az indokolás bizonyos mondataira önállóan azért sem tehető megállapítás és nem vonható le annak a jogkövetkezménye, mert szükséges kímélni a norma belső koherenciáját. A rendelkező rész és az indokolás összhangját, illetve az indokolás immanens tartalmát bonthatná meg az indokolásban szereplő egyes szövegrészek kizárása. A PJE indokolásának egyes mondatai közt fennálló vélt vagy valós ellentét értelmezés útján történő feloldása nem alkotmányjogi, hanem szakjogi kérdés, amelyekkel az Alkotmánybíróság hatáskör hiányában nem foglalkozhat.

      [18] 3.4. Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy feladat- és hatáskörét az Alaptörvény 24. cikkének (2)–(3) bekezdései, valamint az Abtv. II. fejezete határozza meg. E rendelkezések között nem szerepel a jogelméleti kérdések megválaszolása. Az ilyen irányú vizsgálódás annyiban jelenik meg az Alkotmánybíróság gyakorlatában, amennyiben hozzátartozik a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalához.

      [19] 4. Mindezek alapján és figyelemmel az indítványhoz kötöttség elvére az Alkotmánybíróság megállapította, hogy hatásköre nem terjed ki kizárólag a jogegységi határozat indokolása valamely szövegrészének alkotmányossági felülvizsgálatára. Emiatt a PJE indokolásának kettő mondatára vonatkozó kérelem nem bírálható el.
      [20] Az Abtv. 64. §-ának a) pontja értelmében az Alkotmánybíróság végzésben utasítja vissza az indítványt, ha érdemi vizsgálata során megállapítja hatáskörének hiányát. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést hatáskör hiányában végzésben visszautasította, figyelemmel az Alkotmánybíróság ügyrendjének 65. § (1) bekezdésére.
        Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Szabó Marcel s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Salamon László s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szalay Péter s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        02/27/2017
        .
        Number of the Decision:
        .
        3114/2017. (V. 22.)
        Date of the decision:
        .
        05/16/2017
        .
        .