Hungarian
Ügyszám:
.
III/01186/2014
Első irat érkezett: 06/24/2014
.
Az ügy tárgya: a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egyes rendelkezései alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói indítvány (korhatár előti öregségi ellátás, alkalmazási tilalom kimondása)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/09/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó kúriai bíró - az Abtv. 25. §-a alapján, az eljárás felfüggesztése mellett - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi törvény (Knymt.), az Alkotmánybíróság 23/2013. (IX. 25.) AB határozatával alaptörvény-ellenesnek kimondott és megsemmisített 14. § (1) és (2) bekezdésének elsősorban a még folyamatban lévő ügyekben, másodsorban a konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárást kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó bíró ismerteti, hogy a konkrét ügy azelőtt indult, hogy az Alkotmánybíróság 2013. szeptember 26-ával megsemmisítette a Knymt. hivatkozott rendelkezéseit, ezért azokat a konkrét ügyben még alkalmazni kell. Az indítványozó bíró - a jogállamiság elvére, illetve a törvény előtti egyenlőség elvére tekintettel - kéri a Knymt. már nem hatályos 14. § (1) és (2) bekezdésének a folyamatban lévő perekben való alkalmazhatóságának kizárását, mivel csak így biztosítható, hogy az azonos ténybeli alapból származó, ugyanazon jog alapján megítélendő jogviszonyok alaptörvény-ellenes normák alkalmazása nélkül nyerjenek elbírálást..
.
Támadott jogi aktus:
    a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről
    a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 14. § (1) bekezdés 14. § (2) bekezdés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_1186_0_2014_inditvany.anonim.pdfIII_1186_0_2014_inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3216/2014. (IX. 22.) AB határozat
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2397
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alkalmazási tilalom bírói kezdeményezés esetén; alkotmányvédelem; törvény előtti egyenlőség; jogbiztonság
    .
    A határozat kelte: Budapest, 09/09/2014
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    24. cikk (2) bekezdés b) pont
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.09.09 16:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa – dr. Lenkovics Barnabás és dr. Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményével – bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
      h a t á r o z a t o t:

      Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény alaptörvény-ellenesnek minősített és 2013. szeptember 26. napjától hatálytalan 14. § (1) és (2) bekezdései valamennyi folyamatban lévő perben, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság előtt Mfv.III.10330/2013. szám alatt folyamatban lévő perben történő alkalmazásának kizárására irányuló indítványt elutasítja.
    I n d o k o l á s
    I.

    [1] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az előtte Mfv.III.10330/2013. szám alatt folyó perben a tárgyalás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) alaptörvény-ellenesnek minősített és 2013. szeptember 26. napjától hatálytalan 14. § (1) és (2) bekezdései alkalmazásának kizárását elsődlegesen valamennyi folyamatban lévő perben, másodlagosan az előtte folyamatban lévő konkrét perben.
    [2] Indítványában a Kúria előadta, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, melyben a szolgálati járandósága folyósításának 2012. augusztus 1-jei hatállyal történő szüneteltetését elrendelő társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát kérte. Alkalmazandónak találta ugyanis a bíróság a Knymt. 14. § (1)–(2) bekezdéseit akkor is, ha az ott meghatározott bűncselekményt a Knymt. hatályba lépését megelőzően követték el. A felperes a jogerős elsőfokú ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését kérte.
    [3] A Kúria utalt arra, hogy mivel a bíróság a közigazgatási határozatot a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálhatja felül, a Knymt. 14. § (1)–(2) bekezdéseinek alkalmazása a perben nem mellőzhető, annak ellenére, hogy annak alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította. Kiemelte, hogy az Abtv. 25. §-ának (1) bekezdése kötelezővé teszi a bíró számára, hogy az Alkotmánybíróság által már korábban alaptörvény-ellenesnek nyilvánított jogszabályi rendelkezés alkalmazásának kizárására irányuló kezdeményezést terjesszen elő, ha az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során ilyen jogszabályt kell alkalmaznia. Az Alkotmánybíróság ilyenkor az Abtv. 45. § (4) bekezdése alapján mérlegeli az alkalmazási tilalom kimondását.
    [4] Az általános alkalmazási tilalom kimondására irányuló kérelmet alátámasztandó a Kúria kifejtette, hogy ha a megsemmisített rendelkezések alkalmazásával hoz ítéletet, akkor a felperes az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján nyújthat be alkotmányjogi panaszt, kérve a Knymt. 14. § (1)–(2) bekezdése alkalmazásának kizárását. Ennek eredményessége esetén újabb bírósági eljárásban lehetne orvosolni a felperes jogsérelmét. Ehhez képest a bírói kezdeményezéssel ez a hosszadalmas eljárás megelőzhető, a sérelem korábban orvosolható. A 35/2011. (V. 6.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) kialakított gyakorlat fenntartása az új szabályozási környezetben nem indokolt, az Abh.-ban megfogalmazott feltételeket (valamely norma alkotmányellenességének megállapítását követően általánosan vagy konkrét esetekben a szabály alkalmazását akkor lehetett kizárni, ha korábban – alkalmazási tilalom egyidejű elrendelésével – bírói indítványra vagy alkotmányjogi panasz eljárásban állapította meg a testület az alkotmányellenességet) az Abtv. 25. § (1) bekezdése már nem tartalmazza. A Kúria rámutatott: arra a körülményre, hogy a norma alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság – korlátozott jogosulti kör indítványára – utólagos absztrakt normakontroll alapján állapítja-e meg, sem a bíróságoknak, sem a normaalkalmazással érintett jogalanyoknak nincs ráhatásuk. Így a jogaikat a rendes bíróságok előtt érvényesíteni kívánó, alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásával érintett személyek között alkotmányosan nem indokolható megkülönböztetés valósulna meg azoknak a hátrányára, akiknek az ügyében alkalmazandó normát korábban absztrakt normakontroll eljárásban semmisítette meg az Alkotmánybíróság. Ez ellentétes lenne az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével és XV. cikk (1) bekezdésével.
    [5] Az alkalmazási tilalom konkrét perben történő kimondására irányuló kérelem tekintetében a Kúria előadta, hogy a társadalombiztosítási határozat a peradatok szerint a felperes egyetlen „jövedelmét” vonta el, ezért a felperesnek különösen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a létfenntartását szolgáló ellátáshoz – ha utóbb is, de – hozzájusson (2013. szeptember 26. napjától az ellátást számára ismét folyósítják).
    II.

    [6] 1. Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezése:

    „24. cikk (2) Az Alkotmánybíróság
    […]
    b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját”

    [7] 2. Az Abtv. érintett rendelkezései:

    „25. § (1) Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.”
    „45. § (1) A megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.
    […]
    (2) Ha az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz alapján semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, a megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
    (3) A jogszabály megsemmisítése – a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.
    (4) Az Alkotmánybíróság az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is meghatározhatja az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabály általános vagy egyedi ügyekben történő alkalmazhatatlanságát, ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.”
    III.

    [8] A bírói kezdeményezés nem megalapozott.
    [9] Az Alkotmánybíróság több korábbi döntésében foglalkozott az Abtv. 25. § (1) bekezdésének és az alkalmazható jogkövetkezményeknek az Abtv. 45. §-ában foglalt tartalmával. Ennek keretében érintette a csupán alkalmazási tilalomra irányuló bírói kezdeményezések lényegét és kialakította az ezzel összefüggő ítélkezési gyakorlatát. E joggyakorlat hátterében az indítványozó által is említett Abh.-ban kifejtett érvelés áll, melyben foglaltakat a testület a 2012. január 1-jétől hatályos Abtv. 25. § (1) bekezdésének értelmezéséhez használt fel. Ezekben az alkotmánybírósági határozatokban megismételt álláspont szerint: „Az Abtv. 25. §-a változatlanul lehetővé teszi azt, hogy ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.
    Az Abtv. 41. § (3) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét akkor állapíthatja meg, ha a jogszabályt konkrét esetben még alkalmazni kellene. A 45. § (4) bekezdése felhatalmazza az Alkotmánybíróságot arra, hogy a 45. § (1)–(3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is meghatározza az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabály általános vagy egyedi ügyekben történő alkalmazhatatlanságát, ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.
    Az Abtv. lehetővé teszi, hogy bírói kezdeményezés alapján egyedi ügyben a jogszabály alkalmazhatatlanságát mondja ki az Alkotmánybíróság.
    Ezt a szabályt azonban – az Abh.-ban kifejtettekre tekintettel – az Abtv. jogkövetkezményre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni.
    Az Abtv. 45. § (3) bekezdése értelmében a jogszabály megsemmisítése nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Az Abtv. 45. § (4) bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság ettől eltérően is meghatározhassa az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabály általános vagy egyedi ügyekben történő alkalmazhatatlanságát, ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.
    Alaptörvény-ellenességet megállapító, megsemmisítést tartalmazó és folyamatban lévő ügyekben alkalmazási tilalmat elrendelő határozat kihirdetését követően az Abtv. alapján csak bírói kezdeményezésben lehet kérni újabb, a határozatban foglaltaktól eltérő alkalmazási tilalom kimondását.
    Az Abtv. 25. §-a bírónak, és az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során teszi lehetővé, hogy olyan jogszabály alkalmazandóságánál, amelynek az alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, kezdeményezze az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az újabb alkalmazási tilalmat akkor lehet elrendelni az Abtv. 45. § (4) bekezdése alapján, ha ez szolgálja a jogbiztonságot és a törvény előtti egyenlőséget, vagyis a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok hasonló elbírálását a bíróság előtt.” {3013/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [26]–[32];
    [10] Ehhez hasonlóan lásd még: 34/2012. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [46]–[52]; 35/2012. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [37]–[42]; 3302/2012. (XI. 12.) AB határozat, Indokolás [15]–[21]; 3083/2013. (III. 27.) AB határozat, Indokolás [21]–[26]}
    [11] Korábbi döntéseiben az Alkotmánybíróság kiemelte a következőket is: „Absztrakt normakontroll eljárásban az alaptörvény-ellenesség megállapításának és a jogszabály megsemmisítésének általában ugyanolyan hatása kell legyen, mint amilyen a jogalkotói hatályon kívül helyezésnek van. Vagyis fő szabály szerint egy AB-határozatnak sem lehet visszaható hatálya, kivéve, ha ezt az Abtv. lehetővé teszi és az Alkotmánybíróság így dönt (pl. jogerősen befejezett büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendelésénél, vagy ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. Alaptörvény-ellenes jogszabály vagy jogszabály alaptörvény-ellenes értelmezése alapján számos tényállás keletkezik folyamatosan, amelyek eltérő szakaszban, vagy az eljárások különféle fázisaiban lehetnek. Ezért az Alkotmánybíróságnak lehetősége van az Abtv. alapján arra, hogy a jogkövetkezményeket az alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában viszonylag szabadon határozza meg és a következményeket illetően az egyedi esetekben mérlegeljen a jogbiztonság, az egyéni jogok védelme és az alaptörvény-védelem szempontjai között.” {3013/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [33]; lásd még ehhez hasonlóan: 34/2012. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [53]; 35/2012. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [43]; 3302/2012. (XI. 12.) AB határozat, Indokolás [22]}
    [12] A fent hivatkozott ügyek közül több esetben is ex nunc hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést, mely alkalmazásának kizárását utóbb bírói kezdeményezésben kérték, a testület az alapügyekben alkalmazási tilalmat nem mondott ki, alkotmányjogi panaszról vagy bírói kezdeményezésről nem döntött. Az alkotmánybírósági határozatok szerint ezért a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok úgy nyerhettek el hasonló elbírálást a bíróság előtt, hogy a testület nem mondott ki alkalmazási tilalmat {3013/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [33]; 35/2012. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [43]; 3302/2012. (XI. 12.) AB határozat, Indokolás [22]}. Az Alkotmánybíróság jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata nélküli, ún. önálló alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést csak akkor talált megalapozottnak, ha az alaptörvény-ellenességet (alkotmányellenességet) megállapító döntésében alkalmazási tilalmat már korábban elrendelt {3147/2012. (VII. 26.) AB határozat, 27/2014. (VII. 23.) AB határozat}.
    [13] Az Alkotmánybíróság nem látott indokot arra, hogy korábbi gyakorlatától jelen ügyben eltérjen.
    [14] Az Alkotmánybíróság a 23/2013. (IX. 25.) AB határozatában az alapvető jogok biztosának indítványa alapján eljárva a Knymt. 14. § (1) és (2) bekezdését alaptörvény-ellenesnek találta és ex nunc hatállyal megsemmisítette, e rendelkezések így a határozat kihirdetését követő napon hatályukat vesztették. Az Alkotmánybíróság alkalmazási tilalomról nem döntött.
    [15] Ez alapján pedig a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok akkor nyerhetnek el hasonló elbírálást a bíróság előtt, ha az Alkotmánybíróság a jelen esetben sem mondja ki a Knymt. 14. § (1)–(2) bekezdései alkalmazhatatlanságát a Kúria előtt lévő egyedi ügyben, illetve valamennyi folyamatban lévő perben.

      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleménye

      [16] A 35/2012. (VII. 17.) AB határozathoz, valamint a 3116/2012. (VII. 26.) AB határozathoz fűzött párhuzamos indokolásomban, továbbá a 3302/2012. (XI. 12.) AB határozathoz írt különvéleményemben kifejtett álláspontomat változatlanul fenntartom. Véleményem szerint a jogsérelem orvoslásának szempontjával ellentétes, ha azon az alapon történik az alkalmazási tilalom kimondásának megtagadása, mert az első ügyben (utólagos normakontroll) erre nem került sor. A konkrét ügyben azt kellett volna vizsgálni, hogy fennálltak-e az alkalmazási tilalom elrendelésének az Abtv. 45. § (4) bekezdésében foglalt feltételei.

      Budapest, 2014. szeptember 9.
      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      alkotmánybíró

      [17] A különvéleményhez csatlakozom:
      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      alkotmánybíró
      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      06/24/2014
      .
      Number of the Decision:
      .
      3216/2014. (IX. 22.)
      Date of the decision:
      .
      09/09/2014
      .
      .