A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 117.Pkf.636.485/2022/12. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Galambos Károly ügyvéd) útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában – a Fővárosi Törvényszék 117.Pkf.636.485/2022/12. számú végzésének a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 8.P.22.221/2022/5. számú végzésére kiterjedő hatállyal történő alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel véleménye szerint e végzések ellentétesek az Alaptörvény I. cikk (1)–(2) bekezdésében, XIII. cikk (1)–(2) bekezdésében, XV. cikk (1) bekezdésében, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében valamint XXX. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal.
[3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és lényege az ügyben előterjesztett beadványok és a bíróságok által hozott határozatok alapján a következőképpen foglalható össze.
[4] Az indítványozó természetes személy egy ajándékozási szerződés kedvezményezettjeként ½ hányadban tulajdonjogot szerzett egy ingatlan tekintetében, amelyet később elidegenített. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság elutasította a tulajdoni viszonyok megváltozásának bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Ezt a határozatot az indítványozó közigazgatási perben megtámadta, amely jelenleg (megismételt) felülvizsgálati szakban tart.
[5] Az indítványozó édesapja polgári pert kezdeményezett az indítványozó – a perbeli I. rendű alperes – ellen, kérve a bíróságtól az ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítását.
[6] A felperes kérelmére az elsőfokon eljáró Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 8.P.22.221/2022/5. számú 2022. október 12. napján kelt végzésével az ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított, folyamatban levő perben megkereste az ingatlanügyi hatóságot az indítványozó tulajdonát képező 1/2 tulajdoni hányadra vonatkozóan a per megindítása tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése iránt. Fellebbezésre tekintet nélkül, előzetesen végrehajthatónak nyilvánította – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 64. § (1) bekezdés b) pont alapján – a végzést, amelyben foglaltaknak a hatóság eleget is tett.
[7] Az indítványozó az elsőfokú bíróság végzése ellen fellebbezéssel élt. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság, 117.Pkf.636.485/2022/12. számú 2023. február 1. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[8] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszát, amelyben a Fővárosi Törvényszék 117.Pkf.636.485/2022/12. számú végzésének a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 8.P.22.221/2022/5. számú végzésére kiterjedő hatállyal történő alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Kérelmében alapjogi sérelmét az Alaptörvény I. cikk (1)–(2) bekezdésében, XIII. cikk (1)–(2) bekezdésében, XV. cikk (1) bekezdésében, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében valamint XXX. cikk (1) bekezdésében foglaltakra vonatkozó indokolással kívánta alátámasztani.
[9] Az indítványozó az Abtv. 43. § (4) bekezdésére hivatkozással kérte az elsőfokú bírósági határozat megsemmisítését is.
[10] Az Abtv. 53. § (4) bekezdése alapján az indítványozó az elsőfokú bíróságtól kérte az alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtásának az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig történő felfüggesztését.
[11] Az indítványozó kérte továbbá az alkotmányjogi panasznak az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetését az Inytv. 56. § (4) bekezdése, illetve az Inyvhr. 4. § (2) bekezdésének 32. pontja alapján. Hivatkozott arra, hogy „[a]z Emberi Jogok Európai Bírósága által a Szalontai vs. Hungary ügyben hozott határozat szerint az alkotmánybírósági eljárás jogorvoslati eljárás, amelyre tekintettel indítványozó kéri az az ingatlan-nyilvántartásban az Inytv. 56. § (4) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz, mint jogorvoslat bejegyzését a tulajdoni lapra.”
[12] Az indítványozó panaszában nyilatkozott arról, hogy a panasszal támadott határozat tekintetében rendkívüli jogorvoslati eljárás nincsen folyamatban.
[13] Az Alkotmánybíróság tájékoztatta az indítványozót arról, hogy a támadott végzések az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem minősülnek eljárást lezáró vagy érdemi döntésnek, ebből következőleg – az Abtv. 27. § értelmében – e végzések ellen alkotmányjogi panasz előterjesztésének nincs helye. Rögzítette a főtitkár, hogy tekintettel arra, hogy a panasz a törvényi feltételeknek nem felel meg, az Ügyrend 25. § (3) bekezdés d) pontja értelmében az indítvány érdemi elbírálására nincs lehetőség.
[14] Az indítványozó válaszbeadványában nem fogadta el a főtitkári tájékoztatást, és fenntartotta alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó szerint a per megindítása feljegyzése iránt kezdeményezett, ingatlan-nyilvántartási eljárás alapját képező, bírósági eljárásban előterjesztett kérelem, olyan önálló bírósági eljárás, amelynek tárgyában hozott határozat „a bírósági eljárást lezáró egyéb döntésnek” tekintendő. Az eljárást lezáró határozat elnevezése tekintetében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja ugyanis nem tartalmaz korlátozást. Az indítványozó álláspontja szerint alkotmányjogi panasz ítélettel, végzéssel, bírósági meghagyással szemben is előterjeszthető. E körben hivatkozott az Alkotmánybíróság korábbi határozatára, amellyel az Alkotmánybíróság bírósági meghagyást semmisített meg.
[15] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban járt el az ügyben.
[16] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát [Abtv. 56. § (3) bekezdés].
[17] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontjára [Abtv. 27. § (1) bekezdés] alapította.
[18] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására – az 27. § (1) bekezdésére hivatkozással – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljáró bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
[19] A Fővárosi Törvényszék 117.Pkf.636.485/2022/12. számú végzését 2023. február 20-án kézbesítették elektronikus úton az indítványozó ügyvédjének. Az alkotmányjogi panaszt 2023. április 20-án elektronikus úton nyújtotta be az elsőfokú bíróságon.
[20] Az indítványozó tehát az alkotmányjogi panaszt a Fővárosi Törvényszék 117.Pkf.636.485/2022/12. számú végzésével szemben a törvényi határidőn belül terjesztette elő.
[21] Az indítvány az 27. § (1) bekezdés b) pontjának is eleget tesz, mivel az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
[22] 3.2. Az indítványozó természetes személy a bírósági eljárásban félként részt vett, így érintettsége a támadott határozatokkal összefüggésben megállapítható.
[23] 3.3. Az indítványozó jogosultnak tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben nyújtotta be az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszát {lásd hasonlóan pl. 3326/2022. (VII. 21.) AB határozat, Indokolás [2], [9], [10], [13]; 168/2018 (V. 16.) AB végzés, Indokolás [33]}.
[24] 3.4. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban a tárgyi hatály kérdését vizsgálta. Az Abtv. 27. §-a értelmében az ügy érdemében hozott vagy eljárást befejező egyéb döntés támadható alkotmányjogi panasszal.
[25] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában egyrészt önálló eljárásnak tekinti folyamatban lévő perben a per megindítása tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése iránti kérelem benyújtását, és az annak tárgyában hozott végzést. Másrészt hivatkozik a 3343/2023. (VII. 5.) AB határozatra, amellyel az Alkotmánybíróság bírósági meghagyást semmisített meg.
[26] Az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz arra nézve indokolást, hogy egy polgári per során előterjesztett, egy hatóság megkeresésére, annak utasítására vonatkozó kérelmet, és az e tárgyban hozott végzést milyen elvi alapon lehetne önálló eljárásnak tekinteni.
[27] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 181. § (1) bekezdése szerint, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.
[28] Szabályos ellentmondás hiányában a bírósági meghagyás jogerőre emelkedik és ugyanolyan alaki és anyagi jogerő joghatások fűződnek hozzá, mint a jogerős ítélethez (Pp. 358. és 360. §). A bírósági meghagyás jogerőre emelkedésének időpontját illetően a törvény lényegében a fellebbezéssel támadható határozatok jogerejével kapcsolatos szabályozást alkalmazza (Pp. 358. §).
[29] Az alkotmányjogi panaszban megnevezett bírósági meghagyás – jogerőssé válása esetén – a per érdemében hozott, jogerőssé vált ítélet jogerejével azonos jogerő hatással bíró ún. ítélet hatályú határozatok körébe tartozik.
[30] A bíróság peres eljárásban hozott végzései közül a bírósági eljárást befejező végzések körébe a Pp. szabályai alapján azok sorolhatók, amelyek joghatásaként a még perré nem alakult eljárás, a per, vagy annak valamely szakasza lezárul. A bírósági eljárást befejező végzések az eljárás egészére mint folyamatra vannak kihatással, annak befejezését eredményezik, mint például a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító, a pert megszüntető, a fellebbezést vagy a perújítási kérelmet elutasító végzés {lásd például 3239/2017. (X. 10.) AB végzés, Indokolás [11]}.
[31] Az alkotmányjogi panaszban támadott végzések ezzel szemben pervezető végzések.
[32] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Abtv. 27. §-ának tárgyi hatálya nem terjed ki a polgári peres (vagy nemperes) eljárásokban hozott pervezető végzésekre.
[33] Az Inytv. 64. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság – az ügyfél kérelmére – előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan tulajdonjoga iránti per megindítása tényének feljegyzése iránt.
[34] A 64. § (3) bekezdése szerint a feljegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül helyezéséről szóló jogerős végzést a bíróság megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a feljegyzés törlése céljából.
[35] Az Inytv. 65. § úgy rendelkezik, hogy a feljegyzett perben hozott határozaton alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a perfeljegyzést és a függő hatállyal történt bejegyzéseket. A perfeljegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja, hogy a bíróság jogerős határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetőleg felmentő ítéletet hozott. A perfeljegyzés törléséről szóló feljegyzésben utalni kell az időközi bejegyzések függő hatályának megszűnésére.
[36] Az alkotmányjogi panasszal támadott – az ingatlan tulajdonjoga iránti – per megindítása tényének feljegyzése tárgyában hozott végzés tehát nem az ügy érdemében hozott döntés, és e végzés eljárás befejező végzésnek sem tekinthető, az pervezető végzés.
[37] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítvány nem teljesíti az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti követelményt. Emiatt az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. § (1) bekezdésére hivatkozással a nem az ügy érdemében hozott és nem az eljárást befejező döntés tekintetében előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatósága további feltételeinek vizsgálatát állandó gyakorlatának megfelelően mellőzte {lásd például: 3348/2021. (VII. 23.) AB végzés, Indokolás [26]}.
[38] 4. Az indítványozó kérte az alkotmányjogi panasznak az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetését az Inytv. 56. § (4) bekezdése, illetve az Inyvhr. 4. § (2) bekezdésének 32. pontja alapján.
[39] Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy az Inytv. „Az ingatlan-nyilvántartási eljárás” címet viselő IV. fejezete 49–51. §-ai tartalmazzák az ezen eljárásokban hozható határozatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az ezt követő „Jogorvoslat” című V. fejezet 55–56. §-ai rendelkeznek a IV. fejezet szerinti határozatok elleni fellebbezésről. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy – az indítványozó erre vonatkozó kérelme ellenére – az alkotmányjogi panasz benyújtásának az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetését a hatályos jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, ezért erről rendelkeznie nem kellett.
[40] 5. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. § (1) bekezdése, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Horváth Attila s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Horváth Attila s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Imre
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Juhász Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Réka s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |