A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 103.K.701.146/2020/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó a Fővárosi Törvényszék 103.K.701.146/2020/12. számú ítélete és a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) D.44/6/2020 számú végzés, valamint a KDB T-00917/05/2020 iktatószámú válaszlevele alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés sérti a Nemzeti Hitvallás: „Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit” és „Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság” pontjait, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, C) cikk (1) bekezdését, M) cikk (2) bekezdését, P) cikk (1) bekezdését, Q) cikk (2) bekezdését, R) cikk (1)–(3) bekezdését, T) cikk (3) bekezdését, I. cikk (4) bekezdését, XV. cikk (1) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését, XXV. cikkét, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését.
[2] 2. Az ügy előzményeként az indítványozó kiemelte, hogy az indítványozó mint alapítvány célja ifj. gróf Andrássy Gyula életútjának, munkásságának megismertetése a nagyközönséggel.
[3] 2.1. Az alapítványi cél megvalósításának részeként az indítványozó 2014-ben megkereste a tiszadobi Andrássy-kastély vagyonkezelőjét, valamint Tiszadob Nagyközség Önkormányzatát egy sírkápolna jövőbeli megépítésével kapcsolatban. Az Önkormányzat két helyet javasolt a sírkápolna megvalósítására, amelyből az egyik javaslatot elfogadva az indítványozó építési engedélyért fordult az építési hatósághoz.
[4] Az építési hatóság 2015. július 14-én tartott helyszíni szemle alapján javasolta a helyszín módosítását, valamint a szükséges dokumentáció csatolását, amelyet az indítványozó 2015. október 1-jén nyújtott be a hatósághoz. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi Örökségvédelmi Osztálya 2015. december 3-án kelt, SZ-10D/01546-3/2015. számú határozatával engedélyt adott ki az Andrássy sírkápolna építésére. A hatóság hangsúlyozta, hogy „[a]z építtető építési jogosultságát nem vizsgáltam, mivel a hatályos jogszabályok alapján ez nem az építéshatóság feladata.”
[5] Az indítványozó a következő években többször érdeklődött a projekt megvalósításával kapcsolatban. A Miniszterelnökség azt a választ adta: „a tiszadobi emlékkápolna támogatása akkor válik megfontolandóvá, ha ifj. gróf Andrássy Gyula és hitvese hamvai előkerülnek” (KTHÁT/162/2/2017).
[6] Az indítványozó előadta, hogy az építési engedély jogerőre emelkedéséről 2018. december 21-én kapott értesítést.
[7] 2.2. Az indítványozó előadta, hogy 2017. december 22-én aláírásra került a GINOP-7.1.1-15-2017-00033 számú Támogatási Szerződés a Nemzetgazdasági minisztérium és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (a továbbiakban: NÖF Nkft.), amely nem tért ki az Andrássy-sírkápolna megvalósítására. Emellett az indítványozó kifejtette, hogy a NÖF Nkft. mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárást kezdeményezett 2020. január 22-én. Előadta továbbá, hogy a NÖF Nkft. módosíttatta Tiszadob Nagyközség Önkormányzata 4/2020. (III. 3.) HÉSZ szabályzatát oly módon, hogy az Andrássy sírkápolna nem került feltüntetésre az építési helyszínek között.
[8] 2.3. Az indítványozó 2020. február 10-én előterjesztett kérelmében előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (3)–(4) bekezdése, 28. § (1), (3)–(4) bekezdése és 58. § (2) bekezdése alapján, amit az ajánlatkérő elutasított.
[9] Az indítványozó 2020. február 13-án a Kbt. 148. §-a alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezett, egyúttal kérte a Kbt. 156. §-a szerinti ideiglenes intézkedés alkalmazását. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § f) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül.
[10] A KDB D.44/4/2020. számú végzésével 2 449 400 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére és annak igazolására hívta fel az indítványozót a Kbt. 150. § (1) bekezdése és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvMr.) 1. § (1)–(3) bekezdése alapján. A KDB szerint az Itv. 5. §-ában megállapított teljes személyes illetékmentesség a KDB előtti jogorvoslati eljárásra nem alkalmazható: az igazgatási szolgáltatási díjra a KDB eljárásában a végzésben hivatkozott jogszabályi rendelkezések vonatkoznak.
[11] A KDB 2020. március 2-án kelt D/44/6/2020. sz. végzésével a Kbt. 145. § (2) bekezdése, 150. § (1)–(2) bekezdése, valamint 151. § (1)–(2) bekezdése alapján visszautasította az indítványozó jogorvoslati kérelmét, mivel az indítványozó – az igazgatási szolgáltatási díj befizetésre és annak igazolására vonatkozó – hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget.
[12] Az indítványozó 2020. június 29-én közérdekű bejelentést terjesztett a Közbeszerzési Hatóság elé, amelyben a KDB D.44/4/2020. számú végzésével megállapított igazgatási szolgáltatási díj felülvizsgálatát kérte. A Közbeszerzési Hatóság T-00917/05/2020. számú válaszában tájékoztatta az indítványozót, hogy a Kbt. 148. § (2) bekezdésében megjelöltek kezdeményezhetik a KDB eljárását, amelyet az indítványozó a KDB D.44/2020. számú jogorvoslati kérelemmel kezdeményezett. A tájékoztató levél szerint, bár a Kbt. 148. § (1) bekezdése alapján hivatalbóli jogorvoslati eljárásra is van lehetőség, azonban a hivatalból indított jogorvoslati eljárás nem eredményezheti egyéni érdekek képviseletének átvételét, jelen esetben az indítványozó jogorvoslati jogának érvényesítését.
[13] 2.4. Az indítványozó a KDB D.44/6/2020. számú végzésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte.
[14] A Fővárosi Törvényszék 103.K.701.146/2020/12. számú ítélete az indítványozó keresetét elutasította. A bíróság ítélete a Kbt. 150. § (1) bekezdése, valamint az MvMr. 1. § (2) bekezdése alapjánmegállapította, hogy az indítványozó azon felvetése, hogy az igazgatási szolgáltatási díjat a tervezett sírkápolna alapterülete, és nem a beruházás becsült értéke alapján kellett volna számítani, nem alapos. A bíróság ez alapján megállapította, hogy a KDB végzése nem volt jogszabálysértő.
[15] 3. Az indítványozó ezt követően terjesztett elő alkotmányjogi panaszt.
[16] 3.1. Az indítványozó eredeti panaszában az alábbiakat adta elő. Álláspontja szerint azáltal, hogy a NÖF Nkft. módosíttatta Tiszadob Nagyközség Önkormányzata 4/2020. (III. 3.) HÉSZ szabályzatát oly módon, hogy abban az Andrássy-sírkápolna nem került feltüntetésre, a NÖF Nkft. és a Tiszadob Nagyközség Önkormányzat megsértette a Nemzeti Hitvallás emberi méltóság és közös érték pontját, az Alaptörvény R) cikk (2)–(3) bekezdését, XV. cikk (1) bekezdés, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését.
[17] A közbeszerzési ajánlattal, ajánlatkérő magatartásával kapcsolatosan az indítványozó előadta, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása azért volt jogsértő, mert a tervek és műszaki leírások nem felelnek meg az Andrássy kastélypark szellemi örökségének, figyelmen kívüli hagyta az indítványozó Andrássy sírkápolnával kapcsolatos törekvéseit. Ez az indítványozó szerint sérti az Alaptörvény R) cikk (2)–(3) bekezdését, XV. cikk (1) bekezdését, és XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését. Az indítványozó ezt azzal indokolta, hogy az ajánlatkérő – az indítványozó szerint – „szándékosan és rosszhiszeműen kizárta az EU-s projekt előkészítő folyamatából”, továbbá az indítványozótól kapott információkat jogellenesen figyelmen kívül hagyta, eltitkolta, és annak ellenére hagyta figyelmen kívül, illetve „írta felül” az indítványozó kegyeleti, feltáró, tervező-beruházási munkáit a saját projektje műszaki tartalma kialakításakor. A közbeszerzési eljárás megindítása „megkérdőjelezte” az Alaptörvény R) cikkét, XXVIII. cikkét és a Nemzeti hitvallást. Az ajánlatkérő az Európai Unió és a Magyar Kormány forrásaiból 100%-os támogatást kapott az Andrássy projektre „mely közpénz akkor lenne hatékony és felelősen felhasználva, ha a történelmi és kegyeleti szempontoknak megfelelő végeredmény születne”, ami azonban az indítványozó szerint nem biztosított, s ez szintén sérti a fent hivatkozott alaptörvényi rendelkezéseket. A közbeszerzési ajánlati felhívás és ajánlatkérési dokumentáció az indítványozó szerint az Andrássy név felhasználása miatt az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdését és a Nemzeti hitvallást sérti. A közbeszerzés ajánlatkérő által becsült 489 897 937 Ft-os értéke az indítványozó szerint a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti. A Kbt. 61. § (4) bekezdését sértette továbbá az indítványozó szerint az, hogy az ajánlatkérő nem tette lehetővé az ajánlattételt az egybe nem tartozó ütemekre. Az ajánlatkérő megsértette továbbá a jogbiztonság elvét, mivel az indítványozó által megszerzett jogok tekintetében nem biztosította az Alaptörvény szerinti garanciákat.
[18] A KDB D.44/4/2020. számú végzése és D.44/6/2020. számú végzése az indítványozó álláspontja szerint a I. és II. beruházási ütem „összeadásával” állapította meg az igazgatási díj mértékét az indítványozó vonatkozásában, ami az indítványozó szerint sérti a Kbt. 61. § (4) bekezdést, továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, mivel az ifj. gróf Andrássy Gyula sírkápolnájának létesítése csak az egyik beruházási ütemet érinti. Az indítványozó a Kbt. 150. § (1) bekezdése alapján megállapított díjat nem fizette meg, mivel sérelmezte annak kiszámítási módját. Az indítványozó ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy szerinte őt az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján teljes személyes illetékmentességet illeti meg. Ezért a közbeszerzési eljárásban kiszabott igazgatási díj sérti az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontját, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, valamint az R) cikk (3) bekezdését.
[19] A KDB D.44/4/2020. számú végzésével és a Közbeszerzési Hatóság T-00917/05/2020. sz. válaszlevelével kapcsolatban az indítványozó arra hivatkozott, hogy az megfosztotta attól, hogy jogorvoslati kérelme eredményes lehessen, továbbá a közérdekű bejelentésre adott válasz megsértette az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, VI. cikk (1) bekezdését, R) cikk (3) bekezdését és Q) cikk (2) bekezdését.
[20] A Fővárosi Törvényszék 103.K.701.146/2020/12. számú ítélete az indítványozó szerint sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, mivel az ítélet a Kbt. 2. § (3) bekezdését, valamint az igazgatási szolgáltatási díj alapjának megállapítási módjának szabályait sértő értelmezést tartalmaz. Az ítélet sérti továbbá az indítványozó szerint az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdését és a Nemzeti hitvallást, mivel a Kbt. 28. § (1) bekezdésével ellentétesen állaptotta meg a műszaki tartalmat a kastálypark projekttel összefüggésben. Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését és R) cikk (2) bekezdését azért sérti az ítélet az indítványozó szerint, mert a Kbt. 28. § (3) bekezdésével ellentétesen nem ellenőrizte a terveket kellőképpen és ezzel az Andrássy sírkápolna projektet jogellenesen nem vette figyelembe. Az ítélet sérti a Nemzeti hitvallást azért is az indítványozó szerint, mert a Kbt. 28. § (4) bekezdésével ellentétesen elhallgatta a gazdasági szereplők elől az Andrássy sírkápolna projektet, továbbá kihagyta a ifj. Andrássy Gyula nevét a projektből, miközben az Andrássy névre tekintettel közpénzt és uniós támogatást kapott. Az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését sérti, hogy a Kbt. 58. § (2) bekezdését sértően nem felelt meg a műszaki leírás a kastályparkkal kapcsolatos indítványozói terveknek. A Fővárosi Törvényszék ítélete nem segítette elő továbbá, hogy az indítványozó közbeszerzési jogorvoslati kéreleme eredményes legyen, amikor az indítványozóval szembeni túlzó igazgatási szolgáltatási díjat határozott meg, valamint figyelmen kívül hagyta az általános közigazgatási perrendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben szabályozott alapelveket, ami miatt sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése és XV. cikk (1) bekezdése. Az indítványozó általánosságban utalt az Alaptörvény Q) cikkére is, amivel összefüggésben az Alkotmánybíróság gyakorlatát idézte, de azt nem vonatkoztatta a támadott bírósági döntésre.
[21] Az indítványozó azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság függessze fel az indítványozó perköltség fizetési kötelezettségét, amelyet a Fővárosi Törvényszék indítvánnyal támadott ítélete állapított meg.
[22] 3.2. Az Alkotmánybíróság főtitkára felhívta az indítványozó figyelmét arra, hogy az indítvány érdemi elbírálásának feltétele az, hogy határozott kérelmet kell tartalmaznia, illetve az Alaptörvény egyes indítványban hivatkozott rendelkezései nem alkalmasak alkotmányjogi panasz érdemi elbírálására [Alaptörvény Q) cikk, R) cikk és T) cikk]. Erre tekintettel az alkotmányjogi panasz kiegészítésére hívta fel az indítványozót.
[23] 3.3. Indítvány-kiegészítésében az indítványozó – lényegében fenntartva eredeti indítványában foglaltakat – az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, C) cikk (1) bekezdése, M) cikk (2) bekezdése, P) cikk (1) bekezdése, R) cikk (1)–(3) bekezdése, Q) cikk (2) bekezdése, T) cikk (3) bekezdése, I. cikk (4) bekezdése, XV. cikk (1) bekezdése, XXIV. cikk (1) bekezdése, XXV. cikke, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése alapján kérte a Fővárosi Törvényszék 103.K.701.146/2020/12. számú ítélete megsemmisítését.
[24] A Fővárosi Törvényszék ítéletével összefüggésben azt kifogásolta, hogy a bíróság nem vette figyelembe, hogy az indítványozó a KDB hivatalból történő eljárását kezdeményezte. Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszéknek eljárása során észlelnie kellett volna, hogy – ellentétben az MvMr.-tel – az indítványozó jogorvoslati kérelme nem éri el a közbeszerzési ajánlat becsült értékét. Ezzel összefüggésben az Alaptörvény XXIV. cikkére – azon belül a hatóság indokolási kötelezettségére – és XXV. cikkére hivatkozott. Az indítványozó szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését sérti, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete nem vette figyelembe az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességet az igazgatási szolgáltatási díj mértékének megállapításánál. Az indítványozó szerint az Alaptörvény XXV. cikkét, P) cikk (1) bekezdését, R) cikk (3) bekezdését sérti, hogy az indítványozó által kezdeményezett jogorvoslati eljárásra nem került sor. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését és a Nemzeti hitvallást sérti az indítványozóra kedvezőtlen igazgatási szolgáltatási díj mértékének megállapítási módja és a díj mértéke.
[25] Az indítványozó kérte továbbá a KDB D.44/6/2020. számú végzése, valamint a T-00917/05/2020 iktatószámú válaszlevél alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Ezek kapcsán arra hivatkozott, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, XXV. cikke, P) cikk (1) bekezdése, R) cikk (1)–(3) bekezdése, M) cikk (2) bekezdése és XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése sérült, mivel a KDB végzése és a hivatkozott válaszlevél nem tette lehetővé, hogy az indítványozó tervezett projektje megvalósuljon, továbbá a KDB-hez előterjesztett közérdekű bejelentésének kivizsgálása elmaradt és ezzel a KDB jogellenesen járt el. A válaszlevelet illetően az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, XXV. cikke, XXVIII. cikk (7) bekezdése sérelmét állította, mivel az indítványozó szerint a közérdekű bejelentése (jogorvoslati kérelme) nem késett el.
[26] Az indítványozó „az ajánlatkérő által létrehozott helyzet” illetve „az ajánlatkérő eljárása” kapcsán hivatkozott az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése, R) cikk (2)–(3) bekezdése sérelmére, illetve az ajánlatkérő által készített műszaki tervek kapcsán az alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése és Q) cikk (2) bekezdése sérelmére. Az ajánlatkérő eljárása kapcsán az indítványozó az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése, R) cikk (2)–(3) bekezdése, XXIV. cikk (1) bekezdése, XXV. cikke, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése sérelmére is hivatkozott, amennyiben az ajánlatkérő az indítványozót rosszhiszeműen kizárta az EU-s projekt előkészítő folyamatából.
[27] Az indítványozó felvetette az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt mentesség, és az indítványozóra a közbeszerzési jogorvoslati eljárásban kiszabott igazgatási szolgáltatási díj közötti jogszabályi ütközés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését az Abtv. 41. §-a alapján. Az indítványozó szerint az Itv. 5. §-a valamint a Kbt. 150. §-a és az MvMr. közötti kollízió az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése, XXVI. cikk, I. cikk (4) bekezdése, P) cikk (1) bekezdése, M) cikk (2) bekezdése, R) cikk (3) bekezdése és T) cikk (3) bekezdése alapján alaptörvény-ellenes és jogai gyakorlásának akadályát képezi. Az Alkotmánybíróság ezt az indítványi kérelmet a tartalma szerint vette figyelembe és az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti indítványként bírálta el.
[28] 4. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-ára alapított indítványi kérelmek megfelelnek-e az Abtv. és az Ügyrend szerinti befogadási feltételeknek.
[29] 4.1. Az indítványozó a támadott bírósági döntés kapcsán a Nemzeti Hitvallás, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, C) cikk (1) bekezdése, M) cikk (2) bekezdése, P) cikk (1) bekezdése, R) cikk (1)–(3) bekezdése, Q) cikk (2) bekezdése, T) cikk (3) bekezdése sérelmét állította.
[30] Az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz előterjesztésére Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozással van lehetőség. Az indítványozó által hivatkozott Nemzeti Hitvallás, B) cikk (1) bekezdése, C) cikk (1) bekezdése, M) cikk (2) bekezdése, P) cikk (1) bekezdése, R) cikk (1)–(3) bekezdése, Q) cikk (2) bekezdése, T) cikk (3) bekezdése ennek a követelménynek nem felel meg.
[31] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése nem jogot, hanem olyan jogelvet tartalmaz, amelynek egyedi érintett vonatkozásában fennálló sérelme önmagában nem valósulhat meg, így arra alkotmányjogi panasz nem alapítható {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [11]; 3195/2015. (X. 14.) AB határozat, Indokolás [29]; 3090/2016. (V. 12.) AB határozat, Indokolás [46]; 3185/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [13]; 3371/2020. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [15]; 3403/2020. (X. 29.) AB végzés, Indokolás [12]}. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése a jogállamiság követelményét rögzíti, amelynek számos részelemét nevesítette az Alkotmánybíróság gyakorlata. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésre hivatkozásnak csak kivételesen, a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében van helye {3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [171]}. Az indítvány azonban nem ebben az összefüggésben vetette fel a jogállamiság sérelmét, így az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásának ezen indítványi elem tekintetében nincs helye., figyelemmel az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételre.
[32] Az indítványban hivatkozott Nemzeti Hitvallás, C) cikk (1) bekezdése, M) cikk (2) bekezdése, P) cikk (1) bekezdése, R) cikk (1)–(3) bekezdése, Q) cikk (2) bekezdése, T) cikk (3) bekezdése nem alapjogot tartalmaz, ezért az ezen alaptörvényi rendelkezésekre alapított alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. §-ában foglalt feltételnek {3385/2021. (IX. 24.) AB végzés, Indokolás [12]; 3141/2022. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [9]; 3135/2022. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [21]; 3200/2022. (IV. 29.) AB végzés, Indokolás [19]; 3367/2022. (VII. 25.) AB végzés, Indokolás [12]; 3356/2022. (VII. 25.) AB végzés, Indokolás [12]; 3016/2023. (I. 13.) AB végzés, Indokolás [12]}.
[33] Az Alaptörvény I. cikke önmagában szintén nem alapjogot rögzít, hanem az alapjogok egymáshoz való viszonyára, annak alkotmányossági vizsgálatára vonatkozik, így alkotmányjogi panasz e tekintetben sem terjeszthető elő {ld. pl. 3349/2021. (VII. 23.) AB végzés, Indokolás [34]; 3292/2022. (VI. 10.) AB végzés, Indokolás [22]; 3367/2022. (VII. 25.) AB végzés, Indokolás [20]}.
[34] 4.2. Az alkotmányjogi panasz a bírósági döntést azzal az indokkal támadja, hogy – figyelmen kívül hagyva az Itv. 5. §-át – nem alkalmazta az illetékmentesség szabályát az MvMr. alkalmazása során. Ezen az alapon állítja egyrészt azt, hogy az indítványozóval szemben diszkriminatív módon alkalmazta a kérdéses jogszabályokat a bíróság, másrészt hogy ebből fakadóan sérült az indítványozó hatósági és bírósági tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joga. Alapvetően ugyanezen okból sérült az indítványozó szerint az Alaptörvény XXV. cikk (1) bekezdése is, mivel a KDB elnöke nem közérdekű bejelentésként értékelte az indítványozó által előterjesztett jogorvoslatot, s emiatt az indítványozó elesett az eljárás ingyenességétől és ezáltal a jogorvoslati lehetőségtől.
[35] Az indítványozó ezen alaptörvényi rendelkezések alapján támadta az ajánlatkérő eljárását és ajánlatában meghatározott becsült értéket, valamint a KDB D.44/6/2020. számú végzését és a T-00917/05/2020 iktatószámú válaszlevelet.
[36] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt utal arra, hogy alkotmányjogi panasz tárgya az Abv. 27. §-a alapján bírói döntés lehet, ezért a KDB végzésének és válaszlevelének, valamint az ajánlatkérő eljárásának és az ajánlat tartalmának alkotmányossági vizsgálatára az Abtv. 27. §-a alapján nincs lehetőség.
[37] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy – mivel az indítványozó a szolgáltatási eljárási díj összegét és annak megállapítási módját, valamint a Kbt. és MvMr. alkalmazását és értelmezését vitatta valamennyi hivatkozott alaptörvényi rendelkezéssel összefüggésben – az indítvány a Fővárosi Törvényszék 103.K.701.146/2020/12. számú ítélete törvényességi szempontú felülvizsgálatára irányul. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörében eljárva a bírói döntést törvényességi szempontból nem vizsgálhatja felül. Az a tény, hogy a bíróság az indítványozó álláspontja szerinti tartalmától eltérően értelmezte az alkalmazott jogi normát, önmagában nem veti fel a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem. Az indítványozó nem állított olyan releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel, ami a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolttá tenné.
[38] 5. Az indítványozó kérte az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt mentesség, és az indítványozóra a közbeszerzési jogorvoslati eljárásban kiszabott igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó Kbt. és MvMr. közötti jogszabályi ütközés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését az Abtv. 41. §-a alapján. Az indítványozó szerint a Kbt. 150. §-a és az MvMr. közötti kollízió az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése, XXVI. cikk, I. cikk (4) bekezdése, P) cikk (1) bekezdése, M) cikk (2) bekezdése, R) cikk (3) bekezdése és T) cikk (3) bekezdése alapján alaptörvény-ellenes és jogai gyakorlásának akadályát képezi. Az Alkotmánybíróság, bár az indítvány kifejezetten nem hivatkozott Abtv. 26. § (1) bekezdésére, tartalmuk szerint bírálta el az indítványozó MvMr.-rel kapcsolatos indítványi elemeket.
[39] 5.1. Az Alkotmánybíróság visszautal fent ismertetett gyakorlatára, miszerint eljárásának alapja Alaptörvényben biztosított jog sérelmére alapított alkotmányjogi panasz lehet. Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése, P) cikk (1) bekezdése, R) cikk (3) bekezdése és T) cikk (3) bekezdése, valamint I. cikk (4) bekezdése nem Alaptörvényben biztosított jogról rendelkezik, így ezekre alapított alkotmányjogi panasz előterjesztésének nincs helye.
[40] 5.2. Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését és XXVI. cikkét azért sérti az indítványozó szerint az MvMr., mert jogegyenlőséget sértő módon nem biztosítja a mentességet az Itv. 5. § alapján teljes személyes illetékmentességet élvező alapítvány számára, ezáltal normakollízió áll fenn az Itv. és az MvMr. között. Továbbá azért, mert az ajánlatkérő számára biztosítja az MvMr. az ajánlat becsült összegének meghatározását, ami az igazgatási szolgáltatási díj mértéke meghatározásának alapja.
[41] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem fogalmazott meg értékelhető indokolást arra vonatkozóan, hogy a Kbt. 150. § (1) bekezdése és az MvMr. milyen összefüggésben veti fel az Alaptörvény XV. és XXV. cikkének sérelmét. A hivatkozott alaptörvényi rendelkezésekből ugyanis nem vezethető le az igazgatási szolgáltatási díj alóli automatikus mentesség.
[42] Tartalma szerint az Alaptörvény XV. cikke az azonos szabályozási koncepción belül összehasonlítható helyzetben lévő jogalanyok közötti alkotmányos indok nélküli megkülönböztetést tiltja. Az indítványozó azonban azt veti fel, hogy míg az Itv. szerint illetékmentességben részesül, addig a Kbt. alapján a KDB eljárásáért fizetendő eljárási szolgáltatási díj esetében nem élvez mentességet. Az indítványozó tehát ugyanazon jogalanyra a különböző eljárásokban alkalmazandó eltérő eljárási díj- és illetékszabásról rendelkező jogszabályi rendelkezések közötti különbség alkotmányosságát vitatja. Az indítvány semmilyen összefüggésben nem vetett fel azonos szabályozási körön belüli, összehasonlítható helyzetben lévő jogalanyok közötti különbségtételt, vagyis az Alaptörvény XV. cikkének sérelmével kapcsolatos értékelhető indokolást nem adott elő. Így az indítvány nem felel meg az Abtv. 26. § (1) bekezdése, valamint 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontja szerinti követelményeknek.
[43] Az Alaptörvény XXV. cikkében szabályozott petíciós jog általában véve a közhatalmat gyakorló szervekhez fordulás jogát jelenti, és a közhatalmat gyakorló szerv válaszadási kötelezettségét, nem vonatkozik ugyanakkor a hatósági és bírósági eljárásokra és az azok vonatkozásában különböző jogszabályokban meghatározott eljárási díjakra és eljárási illetékre. Az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezések hatósági eljárási szolgáltatási díjra és bírósági eljárási illetékre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát vitatta, amelyek tehát nem hozhatók összefüggésbe az Alaptörvény XXV. cikkében foglalt petíciós joggal.
[44] Az Alkotmánybíróság megjegyzi a következőket. Az Itv. 1. § (1) bekezdése szerint „[ö]röklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.” A Kbt. 150. § (1) bekezdése és az MvMr. eszerint „külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási díjról” rendelkezik, a KDB eljárása esetén fizetendő szolgáltatási díj alóli mentességet a Kbt. 150. § (2) bekezdése szabályozza. Vagyis a díj mértékére és a díjfizetés alóli mentességre nem az Itv. szabályai az irányadók, hanem a Kbt. és az MvMr. Az Itv. 1. §-a alapján kizárólag a díj megfizetésének módjára alkalmazandók az Itv. szabályai.
[45] Mindezek alapján az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének és XXV. cikkének sérelmét állító indítványi kérelem nem felel meg az Abtv. 26. § (1) bekezdésében, valamint 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglalt feltételeknek.
[46] 6. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az indítványt az Alaptörvény 37. § (4) bekezdése, az Abtv. 26. § (1) bekezdése, 27. §-a és 29. §-a, 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontja, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
[47] Az Alkotmánybíróságnak az alkotmányjogi panasz visszautasítására tekintettel nem kellett döntenie az Abtv. 61. § (1) bekezdése szerinti végrehajtás felfüggesztése tárgyában előterjesztett kérelemről.
Dr. Salamon László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |