Az indítvány lényege:
Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a szerinti - alkotmányjogi panaszában a Budapest Környéki Törvényszék 1.Pkf.52.069/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó kéri a támadott végzés végrehajtásának felfüggesztését is.
Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügy kérelmezettje (a továbbiakban: indítványozó) és kérelmezője között korábban fennálló házasság felbontásáról rendelkezett és járulékos kérdéseiről rendelkezett az elsőfokú bíróság, valamint a Fővárosi Törvényszék jogerős, 54.Pf.631.256/2022/14. számú ítéletével megváltoztatta az elsőfokú végzést és ideiglenes intézkedéssel szabályozta a közös gyermek és a kérelmező apa kapcsolattartását. A kérelmező apa kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmet nyújtott be elmaradt kapcsolattartás végrehajtása okán. A Budakörnyéki Járásbíróság 20.Pk.50.407/2022. számú végzésével megállapította, hogy az indítványozó megszegte a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat; és elrendelte a 2022. július 15. napja 16 órától és 2022. július 18. napja 8 óra között elmaradt folyamatos kapcsolattartás végrehajtását, emellett a kérelmező ügyvédi munkadíjának és az eljárási illeték megfizetésére kötelezte az indítványozót. A felek fellebbezései nyomán eljáró másodfokú bíróság azzal a pontosítással hagyta helyben az elsőfokú bíróság végzését, hogy az elmaradt kapcsolattartás pótlását a legközelebbi folyamatos kapcsolattartással nem érintett hétvégén szükséges biztosítania az indítványozónak, végső határidőként 2023. január 15. napját megjelölve. A bíróság rögzítette, hogy a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozat ugyan rendelkezett a nyári iskolai szünettel összefüggően arról, hogy a kérelmezőt arra az időszakra folyamatos kapcsolattartás nem illeti meg, ugyanakkor ez nem vonatkozott a 2022. évi nyári szünetre.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság a támadott végzésben olyan nyári szüneti kapcsolattartásról rendelkezett, amelyet a kapcsolattartást szabályozó bírósági határozat nem tartalmazott, ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga. Azáltal is sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert a bíróság nem folytatott le teljeskörű bizonyítást és nem tárta fel maradéktalanul a kiskorú gyermek érdekeit. Sérelmezi az indítványozó továbbá, hogy az elrendelt kapcsolattartások pótlása aránytalan terhet jelentenek, nem szolgálják a kiskorú gyermek érdekeit; ami a családhoz való jog kiüresedéséhez és az emberi méltóság sérelméhez vezet. .
. |