Az indítvány lényege:
Az indítványozó lapkiadó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszban a Kúria Pfv.IV.20.199/2020/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló személyiségi jogi pert két magánszemély indította az indítványozó által kiadott internetes sajtótermékben megjelent publicisztikában szereplő egyes kifejezésekkel összefüggésben, a magyar nemzet közösségének megsértése miatt, e közösséghez tartozó személyként. Az elsőfokú bíróság megállapította a személyiségi jogsértést, kifejtve, hogy a cikk szerzője a kormányzattal szemben megfogalmazott sértő hangvételű kritikáját a magyar nemzet közösségének egészére kivetítette azzal, hogy a magyar nemzet közösségét sértő, megbélyegző kifejezéseket alkalmazott, és bár a cikk címe és lényegi mondanivalója a közéleti közbeszéd kritikája is lehetett, ezt az átlagolvasó nem ismerhette fel. Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította, megállapítva, hogy a sérelmezett kifejezések valójában a politikai közbeszéd hívószavainak felelnek meg, és a szerző e közléseket nem a magyarok közössége ellen címezte, hanem a cikkben a hatalom kommunikációját bírálta. A közösség elleni támadás hiányában a másodfokú bíróság szerint a felperesek emberi méltóságának a sérelme a közösség méltóságának sérelmén keresztül nem volt megállapítható. A Kúria a felülvizsgálati eljárást lezáró ítéletében a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az indítványozó a Kúria ítéletének alaptörvény-ellenességét állítja, mivel az megsértette az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtó szabadságát. Indokolásában arra hivatkozik, hogy a perben sérelmezett tartalom közvetlenül kapcsolódott a közéleti vita lényegéhez, a sértőnek talált kifejezések használata nem volt öncélú, így a véleménynyilvánítás korlátozásának nincs alkotmányos alapja. Álláspontja szerint a Kúria elmulasztotta az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakított szempontok értékelését, a szöveg összefüggéseinek, megjelenési helyének, a közéleti vitához tartozás indokoltságának és öncélúságának részletes vizsgálatát, és az összefüggéseiből kiragadott kifejezéseket formálisan vizsgálva, a tartalomsemlegesség elvét félretéve aránytalanul korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát, és ezen keresztül a sajtó sokszínűségét..
. |