English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01782/2020
Első irat érkezett: 10/16/2020
.
Az ügy tárgya: Az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.095/2020/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (visszvégrehajtás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 12/21/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.095/2020/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az indítványozó követeléskezelő vállalkozás, amely egy kézbesítési fikció nyomán jogerőssé vált fizetési meghagyás útján érvényesítette követelését. Az adós a kézbesítés időpontját sikeresen vitatta, ennek következtében az eljáró közjegyző a végrehajtási lapot visszavonta. Az adós erre tekintettel kérte a tőle a korábbi végrehajtási eljárás során behajtott összeg visszafizetését, és ennek érdekében visszvégrehajtás elrendelését, amelyet az elsőfokon eljáró közjegyző elutasított. A másodfokon eljáró Egri Törvényszék 1.Pkf.50.095/2020/5. számú végzésével a közjegyző végzését megváltoztatta és a visszvégrehajtást elrendelte.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság önkényesen értelmezte a visszvégrehajtással és a jogalap nélküli gazdagodással kapcsolatos szabályokat, ezért végzése az Alaptörvény 28. cikkével együttesen értelmezett XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésébe ütközik. .
.
Támadott jogi aktus:
    Az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.095/2020/5. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1782_2_2020_Indkieg_egyseges_szerkezetben_anonim.pdfIV_1782_2_2020_Indkieg_egyseges_szerkezetben_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3231/2021. (V. 28.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 05/11/2021
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2021.05.11 9:00:00 1. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3231_2021 AB végzés.pdf3231_2021 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.095/2020/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője (dr. Farkas Ádám kamarai jogtanácsos) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.095/2020/5. számú végzése ellen annak alaptörvény-­ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve.

    [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és a panaszban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

    [3] 2.1. Az indítványozó követeléskezeléssel foglalkozó gazdasági társaság, amely végrehajtási eljárás megindítását kérte egy – 2018. február 21. napján kézbesítési fikció nyomán jogerőssé vált – fizetési meghagyás alapján. A végrehajtás során három részletben összesen 393 611 Ft 2018. október 15. napjáig behajtásra került.
    [4] Az adós 2018. október 28. napján kérelmet terjesztett elő a kézbesítési fikció megdöntése iránt. Az Egri Törvényszék a 2019. január 18. napján kelt, 2.Pkf.50.445/2018/3. számú végzésével a közjegyző elutasító végzését megváltoztatva helyt adott a kérelemnek, ezért a közjegyző a kiállított végrehajtási lapot visszavonta.

    [5] 2.2. Az adós az indítványozóval szemben 2019. július 22. napján keresetlevelet terjesztett elő jogalap nélküli gazdagodás címén a behajtott összeg visszafizetése iránt. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a 2020. február 18. napján kelt, 14.P.21.911/2019/11. számú ítéletével elutasította a keresetet.

    [6] 2.3. Az adós 2020. február 24. napján a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnél kérte az indítványozó kötelezését a végrehajtási eljárás során behajtott összeg visszafizetésére és ennek érdekében visszvégrehajtás ­elrendelését. A közjegyző a kérelmet a 2020. március hó 2. napján kelt, 33017/Ü/70528/2018/7. számú végzésével elutasította. A közjegyzői végzés indokolása szerint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 56. § (4) és (5) bekezdésében szabályozott eljárás (visszvégrehajtás) csak akkor foganatosítható, ha a végrehajtás a Vht. 56. § (1) bekezdése alapján megszüntetésre vagy korlátozásra került, az alapügyben viszont a végrehajtási lapot a Vht. 211. § (1) bekezdése alapján visszavonták, ezért a visszavont végre­hajtási lap alapján indult végrehajtási eljárásban levont összeg visszafizetésére kötelezésnek és ennek érdekében visszvégrehajtás elrendelésének nincs helye.
    [7] A közjegyző végzésével szemben az adós fellebbezéssel élt. Az Egri Törvényszék a 2020. július 14. napján kelt, 1.Pkf.50.095/2020/5. számú végzésével a közjegyző végzését megváltoztatta és kötelezte a végrehajtást kérőt a végrehajtott összeg adós részére történő visszafizetésére, az önkéntes teljesítés elmaradása esetére elrendelte a visszvégrehajtást. A bíróság szerint a fizetési meghagyás jogerejét megállapító végzés hatályon kívül helyezését követően az eljárást jogerősen megszüntették, a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóan nem volt az indítványozó követelése iránt újabb eljárás folyamatban, így nem volt olyan határozat, amely alapján végrehajtható okiratot ki lehetett volna állítani. A közjegyző ezen okból rendelkezett korábban a végrehajtási lap visszavonásáról. A bíróság értelmezése szerint a végrehajtási lap visszavonása ekként ugyanolyan helyzetet teremtett, mintha a közjegyző a végrehajtás megszüntetéséről rendelkezett volna a Vht. 56. § (1) bekezdése alapján, melynek feltételei is fennálltak. Ez azonban a Vht. 56. §-ában foglaltak helyes értelme szerint nem zárhatja ki az utóbb bekövetkezett okból jogalap nélkül levont összeg visszatérítésére irányuló kötelezettséget. A végrehajtási lap visszavonása folytán ugyanis a végrehajtás elrendelésére visszamenő hatállyal jogalap nélkülivé váltak az adóstól levont és az indítványozónak kifizetett összegek. Az indítványozó ezt követően a bírósági határozatban rögzített határidőben eleget tett a visszafizetési kötelezettségének.

    [8] 2.4. A jogerős bírósági végzéssel szemben az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az indítvány és kiegészítése szerint a támadott bírósági döntés az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével ellentétes.
    [9] Az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog megsértését az alábbi indokokkal támasztotta alá.
    [10] Egyrészt az alkotmányjogi panasz szerint a bíróság a Vht. 56. § (4)–(5) bekezdésében szabályozott eljárás jogalkotói célját nem vette figyelembe akkor, amikor annak alapját a Vht. 56. § (1) bekezdésén kívül a 211. § (1) bekezdésére is kiterjesztette. Értelmezése szerint ugyanis a két jogszabályhely egymástól lényegesen eltérő rendeltetésű, azok „összemosása” nem engedhető meg. Az indítványozó álláspontja szerint a végrehajtónak a visszvégrehajtást az alapügy keretében kell foganatosítania, az alapügyben a végrehajtási eljárás viszont már 2019. március 9. napján jogerősen megszűnt, így fogalmilag is kizárt volt a visszvégrehajtás elrendelése. Értelmezésében a bíróság olyan szinten szakadt el a jogszabály szövegétől, hogy az a döntését is önkényessé tette, a bíróság jogalkalmazás helyett jogalkotást végzett.
    [11] Másrészt az indítványozó szerint a tisztességes eljáráshoz való jogát a bíróság az indokolási kötelezettség hiányos teljesítésével is megsértette, mert nem jelölte meg azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek alapján figyelmen kívül hagyhatta, illetve eltérő tartalommal tölthette fel a közjegyző kézbesítési fikció nyomán jogerőssé vált határozatában foglaltakat, továbbá a Vht. 56. §-a értelmezése során a Vht. 211. §-a szerinti rendelkezések vizsgálatát is elmulasztotta.
    [12] Harmadrészt a jogalkalmazás egységének hiányát felvető érveléssel az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt jogának sérelmét azért is állította, mert meglátása szerint a támadott végzés ellentétes a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság által hozott ítélettel.
    [13] Az alkotmányjogi panasz hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmére is, ezzel összefüggésben azonban nem tartalmazott indokolást.

    [14] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.

    [15] 3.1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó a panaszát az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidőben terjesztette elő, továbbá jogosult alkotmányjogi panasz benyújtására, mivel az alapügyben fél volt, ami érintettségét megalapozza.
    [16] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint alkotmányjogi panasz kizárólag az ügy érdemében hozott döntéssel vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntéssel szemben nyújtható be. Az Abtv. nem határozza meg a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal – befejező bírói döntések körét, ezért az Alkotmánybíróságnak esetenként kell eldöntenie, hogy a támadott bírói döntés az Abtv. 27. § tárgyi hatálya alá tartozik-e {például 3002/2014. (I. 24.) AB végzés, Indokolás [13]; 3152/2018. (V. 7.) AB végzés, Indokolás [18]}. Az Alkotmánybíróság már több döntésében rámutatott, hogy a polgári eljárásjog szabályaira figyelemmel a bírósági ­eljárást befejező végzésnek azok a végzések minősülnek, amelyeknek joghatásaként a bírósági eljárás (vagy annak valamely szakasza) befejeződik {3239/2017. (X. 10.) AB végzés, Indokolás [11]; 3152/2018. (V. 7.) AB végzés, Indokolás [21]}. Az Alkotmánybíróság a végrehajtással kapcsolatos ügyekben született bírósági döntések esetében azt vizsgálja, hogy azok a végrehajtási eljárás érdemében hozott, vagy azt befejező, vagy csak a végrehajtási eljárás során hozott döntéseknek minősülnek-e {lásd például 3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [35]; 3278/2020. (VII. 9.) AB végzés, Indokolás [17]}.
    [17] Az Alkotmánybíróság figyelemmel egyrészt arra, hogy a támadott határozat teremtette meg az indítványozó (vissza)fizetési kötelezettségének jogalapját, másrészt pedig arra, hogy azzal szemben rendes jogorvoslatnak nincs helye, a támadott határozatot a bírósági eljárást lezáró döntésnek tekintette.

    [18] 3.2. A panasz a határozott kérelem követelményeinek [Abtv. 52. § (1b) bekezdés] csak részben tesz eleget. Az indítványozó megjelölte a támadott bírói döntést, az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit, az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó jogszabályi rendelkezést, s a panasz az Alkotmánybíróság döntésére vonatkozó kérelmet is tartalmaz. Ugyanakkor a vélelmezett alapjogsérelemmel kapcsolatos indokolás az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével összefüggésben hiányzik. „Indokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség. Az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására […].” {34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]} A kérelem tehát csak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése tekintetében felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában írt feltételnek.

    [19] 3.3. Az Abtv. 29. §-a alapján az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz akkor fogadható be, ha a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét támasztja alá vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

    [20] 3.4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozónak a Vht. 56. és 211. §-aihoz kapcsolódó bírói értelmezéssel szembeni kifogásai kizárólag törvényességi szempontúak. E tekintetben az Alkotmánybíróság ismételten hangsúlyozza, hogy „[a] jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. […] [A] tisztességes eljárás alapjoga […] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti »szuperbíróság« szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}

    [21] 3.5. Az Alkotmánybíróság az indokolási kötelezettséggel összefüggésben előadott érvekkel kapcsolatban arra mutat rá, hogy a bíróság a végrehajtási lap visszavonása [Vht. 211. § (1) bekezdés] és a végrehajtási eljárás megszüntetése [Vht. 56. § (1) bekezdés] közti összefüggéssel foglalkozott, ami a végzés indokolásában is tükröződik. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik „az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}” {3093/2021. (III. 12.) AB végzés, Indokolás [17]}. Erre tekintettel a támadott határozat nem veti fel annak kételyét, hogy a bíróság a tisztességes eljáráshoz való jog keretei között értelmezett indokolási kötelezettségének ne tett volna eleget.

    [22] 3.6. Az indítványozó jogegységi tárgyú érveivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a jogegység biztosítása nem az Alkotmánybíróság, hanem – az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése értelmében – a Kúria feladata {3345/2018. (X. 26.) AB végzés, Indokolás [18]}. „A jogegységi eljárás szabályozásából nem vezethető le Alaptörvényben biztosított jog arra nézve, hogy a Kúria jogegységi eljárást folytasson le […]. Ennek megfelelően a támadott ítéletek alkotmányosságának megítélése szempontjából nem vet fel sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet az, hogy a hasonló ügyekben a bíróságok eltérő következtetésekre jutnak […].” {3136/2019. (VI. 13.) AB végzés, Indokolás [21]}

    [23] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére, azt visszautasította.
        Dr. Juhász Imre s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Czine Ágnes
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Juhász Miklós
        előadó alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Horváth Attila
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Sulyok Tamás
        alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        10/16/2020
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. 1.Pkf.50.095/2020/5 of the Eger Regional Court (reversed enforcement)
        Number of the Decision:
        .
        3231/2021. (V. 28.)
        Date of the decision:
        .
        05/11/2021
        .
        .