A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.757/2014/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozók 2014. október 28. napján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Debreceni Ítélőtáblához az Alkotmánybírósághoz címezve, amelyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján indítványozták a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.757/2014/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és a végzés megsemmisítését.
[2] Hivatkoztak az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség elvére, valamint a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás elvére, továbbá az I. cikk (4) bekezdésében megfogalmazott, a törvény alapján létrehozott jogalanyok számára biztosított alapvető jogok és kötelezettségek egyenlőségének elvére.
[3] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Nyírbátori Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) polgármester- és képviselőválasztás eredményét megállapító határozata ellen a FIDESZ választókerületi elnöke terjesztett elő fellebbezést. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a beadványt kifogásként elbírálva úgy döntött, hogy az elkövetett jogsértések nem voltak érdemi befolyással a választás eredményére, így a kifogást elutasította, és a HVB határozatát helybenhagyta.
[4] A TVB határozatában foglalt jogorvoslati tájékoztatásnak megfelelően a kérelmező a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) fordult fellebbezéssel. Az NVB a fellebbezést bírósági felülvizsgálati kérelemnek minősítette, és elbírálás végett megküldte a Debreceni Ítélőtáblának.
[5] Az ítélőtábla a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert megállapította, hogy a kérelmező az ügyben nem érintett.
[6] 2. Az indítványozók szerint az eljárt bírói szerv tévesen, és ezért jogsértően értelmezte a Ve. 222. § (1) bekezdésében foglaltakat. Úgy vélik, hogy a hivatkozott jogszabályhely alapján a jelölő szervezetet az ügyben érintett jogi személynek kellett volna tekinteni. Az ezzel ellentétes értelmezés sérti a törvény előtti egyenlőség és a tisztességes eljárás elvét. Hozzáteszik, hogy a törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.
[7] Nyilatkoznak arról, hogy az ügyben érintettek, mert képviselő-jelöltként indultak Nyírbátorban a 2014. október 12-én megtartott helyi önkormányzati képviselői és polgármesteri választáson.
[8] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.
[9] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg, mert az indítványozók az alábbi követelményeknek nem tettek eleget.
[10] 4.1. Az Abtv. 52. § (1) bekezdés értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ezzel szemben a panaszosok nem jelölték meg azt az alaptörvényi, illetve Abtv. rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét indítványuk elbírálására, továbbá azt sem, amely indítványozói jogosultságukat megalapozza.
[11] 4.2. Az indítvány formai hiányosságán túlmenően az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz tartalmilag sem megfelelő, ugyanis az indítványozók nem merítették ki jogorvoslati lehetőségeiket.
[12] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése előírja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[13] Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés
a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és
b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[14] A jelen alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a választás eredményének megállapítása ellen a fellebbezést a FIDESZ nyírbátori választókerületi elnöke nyújtotta be. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapjául szolgáló törvényi feltétel nem arra vonatkozik, hogy a jogorvoslati lehetőség kimerítése megtörtént, hanem arra, hogy a jogorvoslattal (jelen esetben az első fokon eljárt választási szerv határozata elleni fellebbezéssel) a panaszosoknak kell élniük. Az Alkotmánybíróság a rendelkezésére bocsátott iratok alapján megállapította, hogy a panaszosok nem fellebbeztek (az egyébként számukra kedvezőtlen döntés ellen), így a jogorvoslati lehetőséget nem merítették ki.
[15] 5. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva – az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) és h) pontjai alapján visszautasította.
Dr. Lévay Miklós s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |