Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01323/2013
Első irat érkezett: 09/03/2013
.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/15/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó elsődlegesen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzése (végzés), másodlagosan a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § (2) bekezdése és a (4) bekezdés utolsó mondata, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta alkotmányjogi panasz keretében.
A bíróság építésügyi hatósági végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban elutasította az indítványozó (felperes) felülvizsgálati kérelmét.
Kifejti, hogy a műemléki épület felújítására engedélyt adó hatóságok és a bíróság eljárása, továbbá a végzés sérti az Alaptörvény P) cikkét. Előadja, hogy ha a szomszédos épület elveszíti műemlék jellegét, az ő tulajdonában álló lakás is jelentősen veszít értékéből, tehát a végzés következtében az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való joga, valamint a B) cikk (1) bekezdés szerinti jogbiztonság követelménye sérült. Álláspontja szerint a hatóságok és a bíróság eljárása során sérült a tisztességes eljáráshoz való joga..
.
Támadott jogi aktus:
    a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdés
    a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § (2) bekezdés és (4) bekezdés utolsó mondata

    Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
M) cikk (2) bekezdés
P) cikk (1) bekezdés
R) cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés
25. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1323_1_2013_indi_kieg_anonim.pdfIV_1323_1_2013_indi_kieg_anonim.pdfIV_1323_0_2013_inditvany_anonim.pdfIV_1323_0_2013_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3026/2014. (II. 17.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1322
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/10/2014
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    B) cikk (1) bekezdés
    M) cikk (2) bekezdés
    P) cikk (1) bekezdés
    R) cikk (2) bekezdés
    XIV. cikk (1) bekezdés
    XXVIII. cikk (1) bekezdés
    XXVIII. cikk (7) bekezdés
    25. cikk

    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.02.10 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (2) bekezdése és 3. § (5) bekezdés utolsó mondata és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A külföldi lakos indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
      [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve elsődlegesen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzése, másodlagosan a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knp.) 3. § (2) bekezdése és 3. § (4) bekezdés utolsó mondata és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. [Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Knp. 3. §-a (5) bekezdést nem tartalmaz, az alkotmányjogi panasz tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy az indítványozó tévesen hivatkozott panaszában a Knp. 3. § (5) bekezdésére, a sérelmezett rendelkezést a Knp. 3. § (4) bekezdés utolsó mondata („A bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.) tartalmazza. Ezért az Alkotmánybíróság a panaszt e vonatkozásban a jogszabályi rendelkezésre figyelemmel vizsgálta.]
      [3] Az indítványozó, mint felperes közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata iránt indított pert a jogerős, másodfokú közigazgatási végzést hozó alperes, a Budapest Főváros Kormányhivatala ellen. A peres eljárás tárgya az volt, hogy a felperes társasházi lakásingatlanával szomszédos telken (a továbbiakban: tárgyi ingatlan) az építtető 2010. november 29. napján Budapest-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának jegyzője, mint elsőfokú közigazgatási hatóság által 2009. március 31. napján kelt V-5072/9/2009. számú határozatával kiadott építési engedély és az azt módosító határozat alapján szálloda építését kezdte meg a meglévő irodaépület átalakításával. Az építési engedély 2009. május 2. napján jogerőre emelkedett. Az elsőfokú közigazgatási hatóság az építtető újabb kérelmére a 2011. szeptember 19. napján kelt V-5291/17/2011. számú határozatával második alkalommal módosította a tárgyi ingatlan vonatkozásában kiadott V-5072/9/2009. számú építési engedélyt. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a V-5291/17/2011. számú határozatáról az eljárásakor hatályos, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) 50. § (2) bekezdése alapján a szomszédos társasházak tulajdonostársait a közös képviselő útján értesítette. Az elsőfokú közigazgatási hatóság V-5291/17/2011. számú határozata 2011. október 23. napján emelkedett jogerőre. Az elsőfokú közigazgatási hatóság az építtető újabb kérelmére a 2012. február 28. napján kelt V-5061/17/2012. számú határozatával harmadik alkalommal módosította a tárgyi ingatlan vonatkozásában kiadott V-5072/9/2009. számú építési engedélyt. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a V-5061/17/2012. számú határozatáról a Társasházi törvény alapján a szomszédos társasházak tulajdonostársait ugyancsak a közös képviselő útján értesítette. Az elsőfokú közigazgatási hatóság V-5061/17/2012. számú határozata 2012. április 11. napján emelkedett jogerőre.
      [4] Az indítványozó 2012. szeptember 11. napjától tulajdonosa a tárgyi ingatlan szomszédságában lévő budapesti társasházi lakás ingatlannak. Nevezett az elsőfokú közigazgatási hatóság 2011. október 23. napján jogerőre emelkedett V-5291/17/2011. számú határozatával szemben 2012. október 31. napján érkezetett beadványában, valamint az elsőfokú közigazgatási hatóság 2012. április 11. napján jogerőre emelkedett V-5061/17/2012. számú határozatával szemben 2012. október 30. napján ajánlott küldeményként postára adott beadványában fellebbezést terjesztett elő.
      [5] Az elsőfokú közigazgatási hatóság a 2012. november 8-án kelt V-7453/15/2012. számú végzésével elkésettség okán érdemi vizsgálat nélkül elutasította az indítványozónak a V-5291/17/2011. számú határozat ellen benyújtott fellebbezését, továbbá a 2012. november 8-án kelt V-7453/20/2012. számú végzésével elkésettség okán érdemi vizsgálat nélkül elutasította az indítványozónak a V-5061/17/2012. számú határozat ellen benyújtott fellebbezését.
      [6] Az indítványozó az elsőfokú közigazgatási hatóság végzéseivel szemben 2012. november 28., illetve 2012. november 29. napján jogorvoslati kérelemmel élt. Budapest Főváros Kormányhivatal mint másodfokú közigazgatási hatóság a 2013. február 6. napján kelt BPD/002/00033-8/2013. ügyiratszám alatti 1. és 2. számú végzésével az elsőfokú közigazgatási hatóság V-7453/15/2012. számú és V-7453/20/2012. számú végzéseit helybenhagyva a fellebbezésben foglaltakat elutasította. A másodfokú közigazgatási hatóság a végzése indokolásában rögzítette, hogy az indítványozó 2012. szeptember 11. napján szerezte meg a tárgyi ingatlannal szomszédos társasházi lakásingatlan tulajdonjogát, melyből következően a második, illetve a harmadik alkalommal módosított építési engedélyezési eljárásban nem lehetett ügyfél és azok jogerős határozattal történt lezárulása után jogutódlás címén sem lehetne ügyféli jogállását megállapítani, azaz az indítványozó nem volt jogosult fellebbezést benyújtani sem a V-5291/17/2011. számú, sem a V-5061/17/2012. számú elsőfokú közigazgatási határozatok ellen. Ezért a másodfokú közigazgatási hatóság az elsőfokú közigazgatási hatóság végzéseinek indokolását e körben megváltoztatta, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság helytelenül ítélte meg az indítványozó fellebbezései elutasításának alapját, mivel az elutasítás alapja nem az elkésettség, hanem a jogosulatlanság, mert elkésettségről csak jogosult fellebbező esetén lehet beszélni.
      [7] Az indítványozó a törvényes határidőn belül bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a másodfokú közigazgatási hatóság BPD/002/00033-8/2013. ügyiratszám alatti 1. és 2. számú végzésével szemben. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelmet a 2013. május 9. napján kelt 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzésével elutasította. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésében megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem megalapozott, a tárgyi ügy indítványozó által indítványozott peres eljárásban történő elbírálását a Knp. 1. § (1) bekezdése és különösen a 3. § (2) bekezdése – amely kógens törvényi rendelkezés – kizárja. A bíróság kiemelte, hogy az indítványozó jogorvoslati kérelmében előadottakkal ellentétben a másodfokú közigazgatási hatóság a támadott végzések meghozatalakor megfelelő döntési formát alkalmazott. Megállapította továbbá, hogy az indítványozó a sérelmezett építési engedélyezési eljárásokban nem lehetett ügyfél, jogutódlás megállapítását pedig az eljárások jogerős határozattal történő lezárulása zárja ki, mivel a tárgyi ingatlannal szomszédos társasházi lakásingatlannak sem a V-5291/17/2011. számú, sem a V-5061/17/2012. számú elsőfokú közigazgatási határozatok jogerőre emelkedésekor nem volt tulajdonosa, ügyféli jogállás hiányában fellebbezés előterjesztésére nem volt jogosult az elsőfokú közigazgatási hatóság hivatkozott számú határozataival szemben.
      [8] Az indítványozó ezt követően a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzésének 2013. május 23. napján történő kézhezvételét követően 2013. július 22-én adta postára a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresztül alkotmányjogi panaszát az Alkotmánybíróságra, amely panaszt az Alkotmánybírósághoz 2013. szeptember 5-én benyújtott alkotmányjogi panasz kiegészítésében ügyrendi kiegészítésekkel és érdemi kiegészítésekkel egészített ki. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kérte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzése, a Knp. 3. § (2) bekezdése és 3. § (5) bekezdés utolsó mondata és a Ket. 71. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Álláspontja szerint a panaszban megjelölt bírósági végzés és jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, M) cikk (2) bekezdése, P) cikk (1) bekezdése, R) cikk (2) bekezdése, XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése, valamint a 25. cikk rendelkezéseit.

      [9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 26–27. §-aiban és az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt feltételeknek az alkotmányjogi panasz megfelel-e.
      [10] Az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott befogadhatósági formai feltételeknek megfelelt.
      [11] Az indítvány az Abtv. 29. §-ben foglalt feltételeket nem teljesíti. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, illetve az Abtv. 27. §-a alapján a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata tartozik hatáskörébe. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok mérlegelése, értékelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára.
      [12] Az indítványozó sem alkotmányjogi panaszában, sem az alkotmányjogi panaszának kiegészítésében konkrétan nem jelölte meg, hogy hivatkozott alaptörvényi rendelkezések közül melyekkel ellentétes a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzése, a Knp. és a Ket. megjelölt rendelkezései. Továbbá sem a bíróság eljárásával, sem az ügyében hozott közigazgatási döntés érdemével összefüggésben nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség merülne fel.
      [13] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság tanácsa megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem vetett fel, ezért azt az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Kovács Péter s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Bragyova András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          09/03/2013
          .
          Number of the Decision:
          .
          3026/2014. (II. 17.)
          Date of the decision:
          .
          02/10/2014
          .
          .