Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00506/2015
Első irat érkezett: 02/09/2015
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítéletének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz (erdőgazdálkodási előhaszonbérleti jog érvényesítése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/26/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Kúria Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítéletének - beleértve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 18.3/1506-7/20/2010. számú határozatát, valamint a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.119./2013/7. számú ítéletét - alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Álláspontja szerint az eljárás során sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz, illetve a XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvényi előtti egyenlőséghez fűződő alapjoga.
Indoklása szerint a közös tulajdonban álló területre - amelyre az ingatlan többségi tulajdonosai egy szintén tulajdonos harmadik személlyel erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötöttek és erdőhasználóként nyilvántartásba került - a hatályos a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 21. §-a alapján előhaszonbérleti jogosultsága állt fenn, ami harmadik személy erdőhasználókénti bejegyzését nem tette volna lehetővé. Támadja a Bíróság és a Kúria határozatát, amelyek értelmében a többségi tulajdonos és a harmadik személy között kötött szerződés elnevezésétől függetlenül nem haszonbérleti szerződésnek, hanem az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 17. § (7) szerinti használati szerződésnek minősül, mivel a felek haszonbérben nem állapodtak meg. Haszonbérleti szerződés hiányában az előhaszonbérletre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
Ugyanakkor alkotmányjogi panaszát az igazságos tárgyaláshoz, így a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére alapítja. Nézete szerint a Kúria ítélete nincs összhangban a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal, iratellenes és valótlan megállapításokból hibás konklúziót von le, eljárása során a Kúria nem tett eleget az indoklási kötelezettség követelményének és mellőzte az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételek kellő alaposságú vizsgálatát. .
.
Indítványozó:
    Danku József
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítélete
    a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 18.3/1506-7/20/2010. számú határozata
    a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.119./2013/7. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_506_0_2015_inditvany_anonim.pdfIV_506_0_2015_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3115/2015. (VI. 23.) AB végzés
    .
    Az ABH 2015 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 06/08/2015
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2015.06.08 12:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3115_2015_végzés.pdf3115_2015_végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítélete – beleértve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 18.3./1506-7/20/2010. számú határozatát, valamint a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.119/2013/7. számú ítéletét – alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a perbeli ingatlan közös tulajdonban áll, az ingatlan többségi részének a tulajdonosai egy perben nem álló harmadik személlyel, aki az ingatlan 1,8%-os részének a tulajdonosa, az egész ingatlan használatára szerződést kötöttek. Ugyanerre az ingatlanra korábban megbízotti erdőgazdálkodóként volt nyilvántartásba véve az indítványozó egy 1999. március 19-én kötött szerződés szerint 10 évre. A többségi tulajdonosok 2010. február 3-án kérték az említett harmadik személynek, akivel a haszonbérleti szerződést kötötték, erdőgazdálkodóként való nyilvántartásba vételét, akit a hatóság haszonbérlőként erdőgazdálkodói nyilvántartásba vett. Az indítványozó a perbeli területre vonatkozóan előhaszonbérleti jogával élt a harmadik személlyel kötött szerződéssel kapcsolatban. Mivel a haszonbérleti szerződést az elsőfokú hatóság a szükséges módon és helyen, a hirdetőtáblán nem függesztette ki, az indítványozó a fenti hatósági határozattal szemben kérelmet adott be, mely kérelmet a hatóság elutasított. Az erről szóló döntést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal helybenhagyta. A határozat szerint a harmadik személy és a többségi tulajdonosok közt kötött haszonbérletinek nevezett szerződés tényleges tartalma szerint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 17. § (7) bekezdésén alapuló szerződés, mert a „haszonbérlő köteles az erdőben folyó munkálatokról pénzügyi elszámolást készíteni, illetve elszámolni a tulajdonostársak felé a munkálatok elvégzését követően, adott év december 31-ig” kitétel haszonbérletre vonatkozó megállapodást nem tartalmaz. A határozattal szemben az indítványozó keresetet nyújtott be, melyben a perbeli határozat és a harmadik személy erdőhasználóként való bejegyzéséről szóló határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a harmadik személlyel a többségi tulajdonosok haszonbérleti szerződést kötöttek, így az indítványozót előhaszonbérleti jog illeti meg, ami nem teszi lehetővé a harmadik személy erdőhasználókénti bejegyzését. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megismételt eljárásban a keresetet elutasította. Indokolása szerint a többségi tulajdonosok és a harmadik személy elnevezésétől függetlenül nem haszonbérleti szerződést kötöttek, mert a szerződés a haszonbérre vonatkozó megállapodást nem tartalmazott. Haszonbérleti szerződés hiányában az indítványozó nem élhet előhaszonbérleti jogával.
      [3] Az ítélet ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezése mellett annak megállapítását kérte, hogy az indítványozó a perbeli ingatlan erdőgazdálkodási haszonbérlője. A Kúria a jelen indítvánnyal támadott Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítéletével a felülvizsgálati kérelmet elutasította, megállapítva, hogy helyes döntést hozott a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor az indítványozó keresetét elutasította.
      [4] Az indítványozó a Kúria ezen ítéletével szemben fordult az Alkotmánybírósághoz az Abtv. 27. §-a alapján. Indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítéletének – beleértve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 18.3/1506-7/20/2010. számú határozatát, valamint a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.119./2013/7. számú ítéletét – alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg, mivel sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott tisztességes eljáráshoz, illetve a XV. cikk (1) bekezdésében rögzített törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogát. Érvelését arra alapozza, hogy „A Kúria Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítéletének 2. oldal lap alján található megállapítása az indítványozó szerint nincs összhangban a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal.” Az indítványozó utal arra, hogy a hat oldalas beadványában két oldalon keresztül ezzel a problematikával foglalkozik, a Kúria határozata viszont az indokolásában nem tér ki erre, nem cáfolja, de meg sem erősíti az érintett érvelés jogi okfejtését. Az indítványban hivatkozott kúriai felülvizsgálati kérelmet azonban az indítványozó nem csatolta az alkotmányjogi panasz indítványhoz, ezért az előadó alkotmánybíró az Abtv. 58. § (1) bekezdése alapján hiánypótlás keretében felhívta az indítványozót, hogy indítványát – a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül – a jelzett hiányosság tekintetében kiegészítheti. Az indítványozó azonban a megadott határidőn belül nem a felülvizsgálati kérelmet csatolta be, hanem ismételten benyújtotta a Kúria támadott Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítéletét. Ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 58. § (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló adatok alapján döntött az ügyben.

      [5] 2. A befogadhatóság formai feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság az alábbi következtetésekre jutott.
      [6] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. A támadott kúriai ítéletet az indítványozó 2014. november 14-én vette kézhez, az alkotmányjogi panaszt 2015. január 11-én adta fel a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság részére, ezért a panasz határidőben benyújtottnak tekinthető.
      [7] A panasz részben felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt, az indítványokkal szemben támasztott formai követelményeknek.
      [8] Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezéseket, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, a támadott bírói döntést, az indítvány azonban csak részben tartalmazott az alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést. Az indítványozó kifejezett kérelmet terjesztett elő a Kúria ítélete megsemmisítésére.

      [9] 3. A befogadhatóság tartalmi feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg.
      [10] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti tartalmi követelményeket.
      [11] Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [12] Az indítványozó az Abtv. 27. §-a és az 51. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak tekinthető, érintett, mert a jelen ügyre okot adó jogvitában félként szerepel.
      [13] Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségét kimerítette.
      [14] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így kimerülésüket az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
      [15] Az alkotmányjogi panaszban előadott kérdést az Alkotmánybíróság a panaszban is felhívott 7/2013. (III. 1.) AB határozatában alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdésként értékelte {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [21]}. E határozatának indokolásában az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás követelményrendszere elismeri az indokolt bírói döntéshez való jogot is. Ezen alapvető jog minimális elvárása, hogy a bíróságok az eljárási törvényeknek megfelelően az ügyben szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit, kérelmeit kellő alapossággal megvizsgálják, és ennek értékeléséről határozatukban számot is adjanak {erről lásd: 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]–[34]}. Mindebből az is következik, hogy jelen alkotmányjogi panaszban felvetett elvi jelentőségű alkotmányjogi kérdést az Alkotmánybíróság korábban már eldöntötte {hasonlóan lásd: 3212/2013. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [7]}.
      [16] Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának másik feltétele, hogy olyan alkotmányossági kifogást tartalmazzon, amely a bírói döntést érdemben befolyásolhatta. Az Alkotmánybíróság e feltétellel összefüggésben arra emlékeztet, hogy a bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető hagyományos értelemben vett jogorvoslatnak, ugyanis az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz intézményén keresztül kizárólag az Alaptörvényben elismert jogokat oltalmazza.
      [17] Az Alkotmánybíróságnak jelen alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatakor azt a kérdést szükséges megválaszolnia, hogy érdemben befolyásolhatta-e a támadott döntést, ha a Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmében foglaltakról a polgári eljárási törvényben előírtaknak megfelelően elmulasztott számot adni {erről lásd: 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [20]}. Tekintettel arra, hogy az indítványozó a hiánypótlási felhívás ellenére sem csatolta be a felülvizsgálati kérelmét, az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló kúriai ítélet alapján azt állapította meg, hogy a Kúria – a kifogásolt ítéletből kitűnően – döntésének indokolásában számot adott arról, hogy mely jogi érvek mentén tekintette helytállónak az alsóbb fokú bíróság jogértelmezését (lásd: Kúria III.37.093/2014/3. sorszámú ítéletének 3–4. oldalait). Ebből következően az indítványozónak – a kifogásolt ítéletből kiolvasható – érvei a felülvizsgálati eljárásban értékelést nyertek.
      [18] Az Alkotmánybíróság – a 7/2013. (III. 1.) AB határozatban foglaltakkal egyezően – jelen esetben is hangsúlyozza, hogy az indokolt hatósági döntéshez való jog semmiképpen sem jelentheti azt, hogy az ügyben eljáró bíróságot a felek valamennyi érvelése tekintetében részletes indokolási kötelezettség terhelné, ez csak az ügy lényegi részére vonatkozó érvek esetében szükséges {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [31]}. Így nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését az, ha a felülvizsgálati eljárás során hozott ítélet indokolása nem tér ki külön minden egyes, a felülvizsgálati kérelemben felhozott indokra {3070/2015. (IV. 10.) AB végzés, Indokolás [21]}.
      [19] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban felhívta az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőség alkotmányos szabályát is, azonban ezen felül nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.
      [20] Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt törvényi követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróság döntése értelmében az Abtv. 29. §-a, 47. § (1) bekezdése, 50. §-a, továbbá az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

          Dr. Stumpf István s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/09/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3115/2015. (VI. 23.)
          Date of the decision:
          .
          06/08/2015
          .
          .