English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00203/2020
Első irat érkezett: 02/03/2020
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 41.Pkf.632.975/2019/7. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem visszautasítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/20/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - Dr. Szalontai Magdolna közjegyző 11075/Ü/189/2019/2. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 41.Pkf.632.975/2019/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - végrehajtást kérő - előadta, hogy az adóssal szemben végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő. A végrehajtás elrendelése a közjegyzői okiratban foglalt kölcsönszerződés adósi értékőrző folyósítási kötelezettségén alapult, azaz az árfolyam növekedésével a folyósított forintösszeg időszakonként kipótolt teljesítésére. A kérelemnek a megismételt eljárásban sem a közjegyző, sem a fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság nem adott helyt. A közjegyző arra hivatkozással utasította el a kérelmet, hogy az indítványozó a kérelmet nem megfelelő módon, azaz papír alapon nem terjesztette elő, továbbá a kérelem hiányos, mert nem csatolta a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okirat hiteles kiadmányát és hiteles másolatát, illetőleg annak kiállítását nem kérte és díját nem fizette meg, így a kérelem elutasítása indokolt. Az indítványozó álláspontja szerint a közjegyző döntése és a bírósági végzés az önkényes mérlegelés tilalmába ütközik, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jogát sérti, mert a közjegyző és a bíróság az indokolási kötelezettségének nem tett eleget..
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Törvényszék 41.Pkf.632.975/2019/7. számú végzése
    Dr. Szalontai Magdolna közjegyző 11075/Ü/189/2019/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
R) cikk
T) cikk
XIII. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
15. cikk (4) bekezdés
18. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_203_0_2020_indítvány.anonim.pdfIV_203_0_2020_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3243/2021. (VI. 4.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 05/18/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.05.18 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3243_2021 AB végzés.pdf3243_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 41.Pkf.632.975/2019/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésre irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál, amelyben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kérte a Fővárosi Törvényszék
      41.Pkf.632.975/2019/7. számú végzésének a 11075/Ü/189/2019/2. számú közjegyzői végzésre kiterjedő hatállyal az alaptörvény-ellenesség megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint a megjelölt végzések ellentétesek az Alaptörvény R) cikkével, T) cikkével, a XIII. cikk (1) bekezdésével, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével, a 15. cikk (4) bekezdésével valamint a 18. cikk (3) bekezdésével.


      [2] 1.1. Az indítvány és a rendelkezésre álló közjegyzői és bírósági végzés alapján az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzménye a következőképpen foglalható össze.
      [3] Az indítványozó, 2019. január 25-én mint végrehajtást kérő az adóssal szemben – jogi képviselője útján – végrehajtási záradék kiállítását kérte a közjegyzőtől. Az indítványozó jogi képviselője az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre (a továbbiakban: Eüitv.) ­hivatkozva elektronikus úton (hivatali kapu) terjesztette elő a kérelmet.
      [4] A közjegyző a 11075/Ü/189/2019/2. számú végzésével a kérelmet a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/E. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Vht. 12. § (2) bekezdése alapján visszautasította. Végzése indokolásában hivatkozott többek között a Vht., a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) és a közjegyzői ügyviteli szabályzatról szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet [a továbbiakban: régi Küsz., amelyet 2020. január 1. napjával hatályon kívül helyezett a 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet] rendelkezéseire, továbbá az Eüitv., illetve az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályaira.
      [5] Rámutatott arra, hogy ezen jogszabályi rendelkezések alapján a végrehajtási záradék kiállítására irányuló kérelmet a jogszabályban meghatározott formában és példányszámban előterjesztett nyomtatványon lehet előterjeszteni, melyhez mellékelni kell a régi Küsz. 45/A. §-ában foglaltaknak megfelelő formában és példányszámban a végrehajtandó okiratot, illetve az ügy jellegéből eredően további mellékleteket. Minderre tekintettel azt állapította meg, hogy a jogalkotó a végrehajtási záradék kiállítására irányuló kérelem esetében fenntartotta a papíralapú formát, így ezen kérelem előterjesztésekor az Eüitv. 8. § (2) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézésnek nincs helye.
      [6] Arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmet akkor is vissza kellene utasítani, ha egyébként a jogalkotó egyértelműen lehetővé tette volna az elektronikus utat a jelen eljárás megindítására, ugyanis a végrehajtást kérő által pdf formátumban csatolt közjegyzői okirat egyszerű másolata nem felel meg a közokirat fogalmának, így a Vht. 23/C. § (2) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn, ugyanis a kérelem mellékleteként csatolt egyszerű másolat nem tartalmazta a kiállító közjegyző minősitett elektronikus aláírását, az nem minősül közokiratnak.
      [7] Mindezekre figyelemmel azt állapította meg, hogy a jogi képviselővel rendelkező végrehajtást kérő kérelme hiányos, mert kérelmét papírformátumban nem terjesztette elő, nem csatolta a végrehajtási záradék nyomtatványt megfelelő példányszámban, a végrehajtandó okirat két hiteles kiadmányát, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara levéltára által kiállított két db hiteles másolatát, illetve ezen közokiratok egyszerű fénymásolatait két példányban. Erre tekintettel a Vht. 31/E. § (1) bekezdésén keresztül érvényesülő Vht. 12. § (2) bekezdése alapján hozta meg határozatát.
      [8] A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 41.Pkf.632.975/2019/7. számú végzésével a közjegyző végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában a törvényszék kimondta, hogy álláspontja szerint a közjegyző döntése helytálló, azonban – bár a kérelem elbírálása során irányadó jogszabályi rendelkezéseket helyesen hívta fel –, azokat tévesen értelmezte és alkalmazta, így határozatát a másodfokú bíróság az alábbi eltérő indokolás mellett hagyta helyben.
      [9] A Fővárosi Törvényszék rámutatott, hogy az Eüitv. 1. § 17. g) pontja értelmében elektronikus ügyintézést biztosító a közjegyző is. E törvény 10. §-a az elektronikus ügyintézés módjáról rendelkezik. Ezen jogszabályi rendelkezésekből, továbbá az Eüitv. 8–9. §-aiból egyértelműen megállapítható, hogy a közjegyző elektronikus ügyintézést biztosító szerv, aki az ügyfelekkel történő elektronikus ügyintézést köteles biztosítani a 10. §-ban meghatározott módon, kiemelve, hogy az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles.
      [10] A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság osztotta a végrehajtást kérőnek azon álláspontját, miszerint a végrehajtás elrendelése (végrehajtási záradék kibocsátása) iránti kérelem nem olyan eljárás, amely során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okiratok másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen. Erre tekintettel megalapozottan utalt arra a végrehajtást kérő a fellebbezésében, hogy téves az a közjegyzői álláspont, miszerint a végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem tekintetében elektronikus ügyintézésnek helye nincs.
      [11] Ugyanakkor a régi Küsz. 45/A. § (3) bekezdése értelmében „[h]a a fél végrehajtás elrendelése iránti kérelméhez nem csatolja a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okirat hiteles kiadmányát vagy annak nem hiteles másolatát, azt a közjegyző kérelemre a hiteles kiadmány és nem hiteles másolat készítésére irányadó szabályoknak megfelelően – az eljárás lefolytatásához szükséges számban – maga készíti el”.
      [12] A Fővárosi Törvényszék rámutatott, hogy a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a végrehajtást kérő a záradékolni kért közjegyzői okirat hiteles kiadmányát nem csatolta, és annak nem hiteles másolata csatolására sem került sor. Megalapozottan utalt arra a közjegyző a végzésében, hogy a végrehajtást kérő részéről a közjegyzői okirat egyszerű másolatának csatolására került sor, amely nem ugyanaz, mint a nem hiteles másolat. Az iratokból az is megállapítható, hogy ezen hiányosság ellenére a végrehajtást kérő végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelmében nem kérte, hogy a közjegyző a hiteles kiadmány és nem hiteles másolat készítésére irányadó szabályoknak megfelelően az eljárás lefolytatásához szükséges számban azokat készítse el. Erre tekintettel megállapítható, hogy a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő kérelme hiányos, így a Vht. 12. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolt.

      [13] 2. Az indítványozó az eljárás során hozott közjegyzői és törvényszéki végzés alaptörvény-ellenességnek a megállapítását és megsemmisítését kérte az Abtv. 27. §-a alapján.
      [14] Az indítványozó úgy vélte, hogy a közjegyzői és a törvényszéki végzés sérti a hatékony jogorvoslathoz és a jogbiztonsághoz való jogot (a jogforrási hierarchia megsértése révén). Az indítványozó álláspontja szerint ugyanis a támadott határozatok sértik a jogszabályi hierarchiát, mivel a régi Küsz. szabályait helyezték előtérbe az Eüitv. rovására. A tisztességes bírósági eljárás sérelmét azzal is indokolta az indítványozó, hogy az eljárás tisztességtelensége vezetett a kérelem visszautasítására, a közjegyzői és a törvényszéki végzés sérti az „önkényes mérlegelés tilalmát”, és utóbbi az indokolt bírói döntéshez való jogot is.
      [15] Tulajdonjogának megsértését is állította az indítványozó, mivel nem érvényesíthette anyagi értéket kifejező követelését a rendelkezésére álló a közjegyzői okirat alapján az értékőrző folyósítás körében.

      [16] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.
      [17] Az Abtv. 27. §-a (1) bekezdése értelmében a bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát, vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. A törvény szövegéből az következik, hogy a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal – befejező döntések ellen van helye alkotmányjogi panasznak {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [24]–[25]}.
      [18] A tárgyi ügyben azt állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a támadott határozatok nem minősülnek a végrehajtási eljárás érdemében hozott, illetve azt befejező végzésnek. Ezzel szemben a végrehajtási eljárás során hozott döntések, amelyek ellen viszont nincs helye alkotmányjogi panasz előterjesztésének {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [35]}.
      [19] Az Alkotmánybíróság végezetül megjegyzi, hogy az indítványozó nem volt elzárva attól, hogy a végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelmét – akár az alkotmányjogi panasz előterjesztése mellett – a törvényszék által vázolt módon ismételten előterjessze, amennyiben annak jogszabályi feltételi fennállnak.
      [20] Az Alkotmánybíróság továbbá rámutat, hogy közjegyzői és bírósági hatáskörbe tartozó kérdés az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok joghatásainak a mérlegelése.

      [21] 4. Az Alkotmánybíróság, tekintettel arra, hogy a támadott határozatok nem tekinthetőek az ügy érdemében hozott, illetve bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek, az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Czine Ágnes
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Miklós
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/03/2020
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 41.Pkf.632.975/2019/7 of the Budapest-Capital Regional Court (rejection of a request for ordering enforcement)
          Number of the Decision:
          .
          3243/2021. (VI. 4.)
          Date of the decision:
          .
          05/18/2021
          .
          .