Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01795/2018
Első irat érkezett: 12/10/2018
.
Az ügy tárgya: A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1ö7.K27.376/2018/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bontási engedély)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/15/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.27.376/2018/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy társasházi ingatlan tulajdonosa. A társasházi tulajdonostársa bontási engedély iránti kérelmet adott be az elsőfokú építésügyi hatósághoz a társasházi ingatlanon meglévő épületek egy részének elbontására. Az elsőfokú hatóság az engedélyt megadta annak ellenére, hogy a lefolytatott helyszíni szemle alkalmával több tulajdonostárs kifejtette, hogy nem járul hozzá a bontáshoz. A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyta. A másodfokú hatóság határozatával szemben az indítványozó keresetet nyújtott be, amelyben kifejtette, hogy az ingatlan-nyilvántartásban, olyan bejegyzés szerepel, amely tiltja az engedély megadását, valamint a kérelmező tulajdonostárs nem lett volna jogosult a kérelmet előterjeszteni, mert a közös képviselő az eljárásra illetékes ezekben az ügyekben. A bíróság a keresetet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság azzal, hogy a bontási engedély kérőt elismerte, mint engedélykérőt, megsértette a társasház önrendelkezési jogát. A bíróság és a hatóság az eljárás során a társasház jogképességét figyelmen kívül hagyta azzal, hogy közös tulajdonra úgy adta ki a bontási engedélyt, hogy a tulajdonostársak többségének hozzá nem járuló nyialtkozatát nem értékelte és ezáltal a tulajdonközösség hozzájárulását nem kérte ki. Mindezzel megsértette az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát és a XV. cikk (1) bekezdése szerinti diszkrimináció tilalmának elvét.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.27.376/2018/12. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1795_0_2018_indítvány_anonim.pdfIV_1795_0_2018_indítvány_anonim.pdfIV_1795_2_2018_indkieg_anonim.pdfIV_1795_2_2018_indkieg_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3184/2019. (VII. 10.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 07/02/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.07.02 15:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3184_2019 AB végzés.pdf3184_2019 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.27.376/2018/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó 2018. december 3-án az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben, illetve a 2019. február 21-én benyújtott indítványkiegészítésében kérte a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.27.376/2018/12. számú ítélete, valamint az az által helybenhagyott közigazgatási határozat alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel azok véleménye szerint – az indítványozó végső, a főtitkári hiánypótlási felhívást követően tisztázott álláspontja alapján – ellentétesek az Alaptörvény I. cikk (4) bekezdésével, valamint XIII. cikk (1) bekezdésével.

    [2] 2. Az indítványozó felperesként vett részt egy építésügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben. A per alapjául szolgáló építéshatósági eljárásban egy közös tulajdonban álló ingatlan egyik tulajdonostársa (B.D.) bontási engedélyt kért a közös tulajdonban álló társasház-ingatlan saját külön tulajdonában álló épületrészeire, mely bontási munkák azonban a társasháznak a közös tulajdonban álló tartószerkezeti elemeit is érintik, úgy azonban, hogy ez utóbbiak bontása nem történne meg. A későbbi indítványozó felperes ügyfélként kérte a bontási engedélyről szóló elsőfokú építéshatósági (jegyzői) határozat hatályon kívül helyezését; a másodfokú hatóság (a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal) azonban a fellebbezést elutasította, és az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta.
    [3] Az indítványozó ezt követően a jogerős közigazgatási határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. Érvelése szerint az alperes határozata azért volt jogsértő, mert a helyszíni szemle során több tulajdonostárs is tiltakozott a bontás ellen, továbbá a bontási engedélyt csak a társasház közös képviselője kérhette volna, az egyik tulajdonostárs önmaga nem. A jogerős közigazgatási határozat indokolását érdemben elfogadó bírósági döntés szerint azonban az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti a bontást kérőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól, vagyis önmagában az építéshatósági engedély megléte nem elégséges a munkálatok megkezdéséhez. Ez csak egy szakhatósági engedély, melyet az építésfelügyeleti hatóság mint szakhatóság a jogszabályokban foglalt műszaki feltételek megfelelősége esetén állít ki, de az építés (ez esetben a bontás) megkezdéséhez a többi tulajdonostárs teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges. A hatósági engedély továbbá az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt sem dönti el. A bíróság szerint kizárólag a kivitelezési szakban szükséges olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat rendelkezésre állása, amelyben az ingatlantulajdonosok az átadás-átvételéhez hozzájárulnak; ilyen hozzájáruló nyilatkozatot a jogszabály a bontási engedélyezési szakban nem követel meg. Erre tekintettel a bíróság nem találta megalapozottnak a felperes azon állítását, hogy a hatóság döntése jogszabálysértő pusztán azért, mert nem állt rendelkezésre a társasházi ingatlan összes tulajdonosának beleegyezése.
    [4] A bírósági döntés emellett arra a felperesi érvre, miszerint csak a társasház közös képviselője lett volna jogosult a bontási engedély iránti kérelmet benyújtani, indokolásában arra mutatott rá, hogy az ezt korábban kimondó rendelkezés 2012. december 31-én hatályát vesztette, így ilyen korlátozás a kérelem 2017. évi benyújtásakor már nem állt fent. Összességében az építésügyi hatóság 2013. január 1-je óta nem vizsgálja, hogy az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájárulásukat adták-e az építési (bontási) kérelemhez, csak egyfajta szakigazgatási szervként kizárólag azokat a jogszabályi rendelkezéseket vizsgálja, amelyek az építésügyi hatóság szakértel­mébe tartoznak; ez pedig pusztán annak vizsgálatát engedi, hogy a bontási tervdokumentációban szereplő bontási tevékenységek építészeti, műszaki szempontból megfelelőek-e. Külön is kiemelte a bíróság, hogy a bontási tevékenység tehát csak a társasházi tulajdonostársak hozzájárulása beszerzését követően kezdhető el. Mindezek mellett a felperes azzal is érvelt, hogy építmény, építményrész bontása csak akkor rendelhető el, ha azt jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja, amely jelen esetben nem állt fent, tekintettel arra, hogy a társasházi alapító okirat tartalmazott ilyen tilalmat; ezzel szemben a bíróság azt állapította meg, hogy a társasházi alapító okirati bejegyzés sem jogszabálynak, sem ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek nem minősül, tehát pusztán ez alapján a bontás elrendelése nem volt jogszerűtlen.

    [5] 3. Az indítványozó ezt követően az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte – a jogerős közigazgatási hatósági határozatra is kiterjedő hatállyal – a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.27.376/2018/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel az szerinte ellentétes az Alaptörvény I. cikk (4) bekezdésével, valamint XIII. cikk (1) bekezdésével.
    [6] Indítványa indokolásaként előadta, hogy véleménye szerint az Alaptörvény I. cikk (4) bekezdésének sérelme azáltal valósult meg, hogy B.D. a bontási kérelmet benyújthatta, holott arra csak a társasházi közös képviselő lett volna jogosult. Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jog sérelmét pedig lényegileg szintén abban látja, hogy nem a közös képviselő, hanem az érintett tulajdonostárs maga kérte a hatóságtól a bontási engedély kiállítását, így mind a hatóság, mind a bíróság figyelmen kívül hagyta a társasház akaratát, továbbá a vonatkozó jogszabályi tilalmakat is.

    [7] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az 56. § (2) bekezdése értelmében a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket. E vizsgálat alapján az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásra alkalmatlan, ennek alapján nem fogadható be.
    [8] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen tartalmaz – többek között – indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az indítványozó az indítványában, illetve az indítvány-kiegészítésében nem adott elő alkotmányjogilag értékelhető érvekkel alátámasztott indokolást arra vonatkozóan, hogy a támadott bírói döntés – álláspontja szerint – miért és mennyiben ellentétes az Alaptörvény általa megjelölt rendelkezéseivel. Mindezek alapján az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglalt követelménynek, így annak érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.

    [9] 5. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.27.376/2018/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      12/10/2018
      .
      Number of the Decision:
      .
      3184/2019. (VII. 10.)
      Date of the decision:
      .
      07/02/2019
      .
      .