Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02190/2015
Első irat érkezett: 07/15/2015
.
Az ügy tárgya: a Kúria VI.20.215/2015/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálati indítvány elutasítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/17/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a Kúria VI.20.215/2015/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alkotmányos alapjoga azzal, hogy a szerződés érvénytelenítése iránti per jogerős másodfokú ítéletével szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította arra hivatkozva, hogy elkésett, mert - mivel a kérelemmel érintett per kiemelt jelentőségű per -, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje a Pp. 386/I. §-a alapján az általános hatvan naptól eltérően harminc nap. Az indítványozó hivatkozik arra, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelte el a soron kívüli eljárást - noha a Pp. 386/B. §-a alapján erre köteles lett volna - és soha semmilyen formában nem adott olyan tájékoztatást a peres felek részére, miszerint az ügyet soron kívüli eljárásban tárgyalja. Álláspontja szerint azzal, hogy a Kúria erre hivatkozással utasította el kérelmét, sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) cikke szerinti alapjogát..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria VI.20.215/2015/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2190_2_2015_ind_kieg_anonim.pdfIV_2190_2_2015_ind_kieg_anonim.pdfIV_2190_0_2015_inditvany_anonim.pdfIV_2190_0_2015_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3009/2016. (I. 25.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/18/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.01.18 15:30:00 3. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.20.215/2015/3. számú végzése alaptörvény-­ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A jogi képviselővel eljáró indítványozó gazdasági társaság (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panaszában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.20.215/2015/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló polgári perben megállapított tényállás szerint az indítványozó (a perben felperes) keresetében adásvételi szerződés feltűnő értékaránytalanság okán fennálló érvénytelensége folytán 3 355 000 euró vételár-különbözet visszafizetésére kérte kötelezni az alperest. A Fővárosi Törvényszék 31.P.25.035/2013/25. számú ítéletével a keresetet elutasította, ezt a határozatot a felperes fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.187/2014/11. számú ítéletével helybenhagyta.
      [3] A jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Kúria Pfv.VI.20.215/2015/3. számú végzésével hivatalból elutasította. A Kúria döntését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386/I. §- ának felhívásával azzal indokolta, hogy a felülvizsgálati kérelmet a felperes elkésetten nyújtotta be.
      [4] A rendelkezésre álló periratokból megállapíthatóan az indítványozó a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kérelmet nyújtott be a Kúriához, amelyben a felülvizsgálati kérelmét elutasító végzés saját hatáskörben oly módon történő megváltoztatását kérte, hogy az ügyet nem kiemelt jelentőségű perként minősítve a felülvizsgálati kérelmet határidőben érkezettnek kérte tekinteni. Az indítványozó másodlagosan igazolási kérelmet is előterjesztett, amelyben késedelmét azzal indokolta, hogy a jogerős ítélet kézbesítését – 2014. december 2. – közvetlenül követően került sor az év végi, év eleji szabadságolásokra, ezért a külföldi tulajdonban álló és külföldi ügyvezetővel rendelkező felperessel az érdemi egyeztetés huzamosabb időt vett igénybe. A Kúria 10. számú végzésével a kérelmeket elutasította. A Kúria arra hivatkozott, hogy a keresetlevél benyújtásakor a pertárgy értéke – 3 355 000 euró – 988 181 700 forint volt, ezért a per Pp. 386/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem vitásan a kiemelt jelentőségű perek közé tartozik. A Kúria hangsúlyozta: az, hogy a per tárgyalása során a Pp. mely szabályait kell alkalmazni, nem a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés, arról törvény rendelkezik. A Kúria álláspontja szerint az a körülmény, hogy az eljárt bíróságok nem alkalmazták a perben a kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó szabályokat, jelenthet lényeges eljárási szabálysértést, nem teszi azonban lehetővé a Kúria számára azt, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére vonatkozó határidőt a Pp. 386/I. §-ban meghatározott harminc napos határidő helyett hatvan napban határozza meg. Az igazolási kérelem elutasítását a Kúria azzal indokolta, hogy azt a felperes a Pp. 386/I. §-ában meghatározott 30 napos objektív határidő leteltét követően nyújtotta be.

      [5] 2. Az indítványozó az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, továbbá a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelmére hivatkozással kérte a Kúria felülvizsgálati döntésének megsemmisítését. Álláspontja szerint a Kúria a bírósághoz forduláshoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogának, továbbá a jogbiztonság elvének sérelmét azzal okozta, hogy a peres eljárás során először, és álláspontja szerint önkényesen minősítette a pert kiemelt jelentőségűnek. Hangsúlyozta, hogy a Pp. 386/B. §-a szerint a kiemelt jelentőségű perekben az elsőfokú bíróság köteles erre irányuló kérelem hiányában is elrendelni az ügyek soron kívüli intézését, az elsőfokú bíróság által elrendelt soronkívüliség kiterjed az eljárás minden szakaszára, a rendes és rendkívüli perorvoslatokra is. Sérelmezte, hogy a Kúria a kiemelt jelentőségű perekben alkalmazandó szabályra, a Pp. 386/I. §-ra hivatkozással utasította el elkésettség miatt felülvizsgálati kérelmét, miközben az elsőfokú bíróság nem rendelte el a per soron kívüli intézését, és nem is alkalmazta a kiemelt jelentőségű perekre irányadó különleges szabályokat, ezért a felek nem is tudhatták, hogy milyen eljárási szabályok alkalmazandóak a perben.
      [6] Az indítványozót az Alkotmánybíróság főtitkára az előkészítő eljárás során (Abtv. 55. §) az Ügyrend 32. § (3) bekezdésére hivatkozással tájékoztatta arról, hogy a támadott kúriai döntés ellen nincs helye alkotmányjogi panasznak. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát annak hangsúlyozásával tartotta fenn, hogy a Kúria végzése eljárást befejező döntés, amely egyértelműen sérti a bírósághoz forduláshoz való alkotmányos jogát.

      [7] 3. Az Abtv. 56. §-a alapján az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva először az alkotmányjogi panasz befogadásának kérdésében dönt, ennek során mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai és tartalmi feltételeit.
      [8] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pontja szerint az indítványban meg kell jelölni azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozza. Az indítványozó bírói döntés alkotmányossági vizsgálatát kérve fordult az Alkotmánybírósághoz, ugyanakkor az Abtv. 26. § (1) bekezdését, majd kiegészítő indítványában az Abtv. 26. § (2) bekezdését jelölte meg az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó szabályként. Az indítványozó által megjelölt rendelkezések bírói döntések kérelemre történő vizsgálatára nem biztosítanak hatáskört az Alkotmánybíróság számára. Mindazonáltal – ugyan nem a hatáskör megalapozása közvetlen céljaként – de a kérelem az Abtv. 27. §-át is beidézi, így az indítvány tartalma, illetve az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az indítványozó ténylegesen az Abtv. 27. §-a szerinti panasszal élt.
      [9] Az Abtv. 27. §-a szerint alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 70. § (1) bekezdés alapján az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje határozza meg. Az Ügyrend 32. §-a rögzíti az alkotmányjogi panasz eljárásokban az Alkotmánybíróság gyakorlata során kialakult értelmezést a jogorvoslat kimerítésének, valamint a Kúria felülvizsgálati, és az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárása párhuzamosságának kérdésében. Az Ügyrend 32. § (1) bekezdése szerint az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontjában, 27. § b) pontjában és 56. § (2) bekezdésében foglalt jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra, mint rendkívüli jogorvoslatra. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz akkor is benyújtható, ha törvény felülvizsgálati kérelem vagy indítvány benyújtását is lehetővé teszi. Erre tekintettel az Abtv. 27. §-a alkalmazásában az ügy érdemében hozott, vagy a bírósági eljárást befejező döntésnek minősül és alkotmányjogi panasszal megtámadható, illetve az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal megtámadható a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, az Ügyrend 32. § (2) bekezdés a)d) pontjában megjelölt döntése, feltéve hogy az indítványozó a jogerős döntést az Alkotmánybíróság előtt nem támadta meg. Az Ügyrend 32. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ugyanakkor az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye a Kúria felülvizsgálati kérelmet elutasító döntésével szemben, ha a kúriai elutasítás indoka a felülvizsgálatra nyitva álló határidő indítványozó általi elmulasztása.
      [10] A Kúria indítványozó által támadott döntése felülvizsgálati kérelmét a felülvizsgálatra nyitva álló határidő elmulasztása miatt utasította el. Ez a döntés az Alkotmánybíróság fentiekben kifejtett álláspontja szerint alkotmányjogi panasszal nem támadható meg, így nem tartozik az Abtv. 27. §-ának tárgyi hatálya alá.
      [11] Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel a befogadhatóság további feltételeinek vizsgálatát mellőzve az alkotmányjogi panaszt – figyelemmel az Abtv. 50. § (1) bekezdésére és 56. § (3) bekezdésére, valamint az Ügyrend 32. § (3) bekezdésére – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Szalay Péter s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/15/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3009/2016. (I. 25.)
          Date of the decision:
          .
          01/18/2016
          .
          .